Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

bélteki Képessy József

Ezt kellett akkor modernizálni, korszerűsíteni. A két folyó vízszabályozási terveit még az évben jóváhagyta a közlekedési minisztérium, és elfogadta a terveket az újjászerveződött „Temes-Béga-völgyi Vízszabályozó Társulat" is. Képessy külön tervet készített a Béga-csatorna hajózhatóvá tételére Temesvártól a Tiszáig, sőt magalkotta a kiskostélyi új fenékgát és a topolováci új zsilip terveit is. Ezek után a kivitelezés 1873-ban meg is kezdődhetett.

A Délvidéken végzett kiemelkedő vízszabályozó tevékenységével olyan országos hírnévre tett szert, hogy kikérték véleményét a Rábca-Répce folyók szabályozásának kérdéskörében, nemkülönben a Fertő tó le- csapolása szakvéleményének kidolgozásakor is.

A Rába és a Rábca szabályozását taglaló munkáját kinyomtatták. Képessy elve az volt, hogy a Rábca- és Répce-szabályozást csak a Rába-szabályozással együtt lehet megoldani.

A kiskostélyi zsilip 1998-ban, amit Képessy is felújított . ^ nnr,

r r y 1 ’ A magyarorszagi hatarorvidek 200 000

kh (kb. 1150 km2) vízzel áztatott dunai ártér rendezési terveiért királyi főmérnöki címet

nyert, a hadügyminisztérium pedig bőkezűen jutalmazta.

„Javaslat a Bánát közbenső vízhálózatának szabályozásáról" című munkáját 1873-ban ki is adatta - szakmai körökben a mű nagy sikert aratott. Az állam 1000 Ft-tal és 200 arannyal jutalmazta.

A Temes és a Béga vidékén összesen mintegy 20 vízfolyást szabályozott Képessy József, és ezzel megközelítőleg 2 millió kh (kb. 11 500 km2) termőterületet mentesített az árvizektől.

A Béga hajózhatóvá tételével létrejött a nagy kapcsolatrendszer, s a Kiss testvérek (József és Gábor) nagy művét, a Ferenc-csatornát a Bánság népe is hasznosíthatta, most már vízen járva is, hiszen korábban a Tiszáig szekerekkel tudták csak eljuttatni a bánáti gabonát. A hajózással tehát Temesvárról Bécsig elvileg „egy szuszra" juthatott el a búza és a zab - a kor egyik legfontosabb mezőgazdasági árucikke.

Munkássága elismeréséül 1874-ben Képessyt országos középítészeti felügyelővé nevezték ki. Ez évben április 4-én a miniszter 1000 forint jutalomban részesíti a Bega, Temes, Berzava és a Beregszó folyók szabályozási, valamint a Temes folyó hajózhatóvá tételére készített kiviteli terveiért. (Ez az összeg több mint féléves fizetésnek felelt meg).

1875-ben pályázatot írtak ki, melyet Fáy András alapítványából támogatott - pénzelt - az MTA és a Pesti Első Hazai Takarékpénztár. Képessy belevetette magát az alkotásba.

A kiírás a következő címen futott: „Magyarország sajátszerű viszonyainak tekintetbe vételével írassák meg a mezőgazdasági vízműtan''.

Munkája kéziratban maradt befejezetlenül, mert elragadta a halál, bár nem sok hiányzott a befejezésig. Akik olvasták, kiválónak minősítették, és „a győztes is lehetett volna" jelzővel illették.