Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

gánóczi Keczkés Károly

GÁNÓCZI KECZKES KAROLY

(*Lőcse, 1798. november 18. - t Pest, 1856. november 23.)

Amit Vásárhelyi Pál szellemi örököséről, Keczkés Károlyról tudunk, mindössze annyi, amit azon iratok és tervek árulnak el, amiket aláírt vagy láttamozott. Igaz, jómaga Kecz- késnek írta le a nevét, de másolatokon előfordul a Ketzkés és a Kecskés változat is.

Tanulmányait a Mérnöki Intézetben végezte, ahol 1822- ben diplomát szerez, s Szvoboda Jánosnak - a Vízi és Építészeti Főigazgatóság vezetőjének - közbenjárására a Duna térképezési munkálataihoz kerül figuráns gyakornokként. 1829-ben hajózási mérnök, 1830-1833 között felvételeket készít a Rába, Rábca, Répce, Hanság-Fertő, valamint a Pinka vízrendszeréről. 1831-ben Nagyváradon egy vizsgálati jegyzőkönyvben találjuk a nevét, amelyben egy Voigtländer szintezőműszert hitelesített, majd ugyanott a Huszár Mátyás vezette nagyváradi Kerületi Mérnöki Hivatalnak egy vízsebességmérő szárnyat vizsgál, amit jónak minősít.

Két év múlva a Garam folyónál munkálkodik, ahol Kis- bény környékét térképezi. Itt készített vízrendezési terve fennmaradt.

1837-ben Pozsonyba rendelik az ottani Duna-szakasz szabályozási munkálataihoz. Az itt szerzett tapasztalatait hasznosítja, amikor 1847-ben, a Liedemann Emil főmérnök által készített Felső-Duna-szabályozási tervek elbírálására kéri fel őt Széchenyi István gróf, a Helytartótanács közlekedési bizottmányának elnöke. Ekkor már elismert és nagynevű mérnök. De ne szaladjunk ennyire előre az időben!

40 éves amikor komoly fordulatot vesz élete, megnősül - hat gyermeket nevel fel a későbbiekben. Ez időben a Kisalföld működésének főbb területe. A Hanság s a Fertő tó rendezési terveit készíti el, költségvetéssel együtt, valamint „javallatot" tesz a Rába, a Rábca, s a Marcal rendezésére, szoros összefüggésben a Fertő tóval, illetve a Hansággal. Elképzelését gr. Zichy Ferenc királyi biztos 1838-ban Győrött, a vármegye gyűlésén ismertette az érdekeltekkel, de azok húzódoztak a szükséges költségektől, s a terv az íróasztalfiókba került.

1843-ban Bács-Bodrog vármegye következik - az ottani vízrendezéseket irányítja, felméréseket végez. Mivel többet szeretne... ezért kevesebbet fizet, mint azt a vármegye diktálná. Zákó István főszolgabíró bepanaszolja a megyén keresztül, „Ketskés" Károly földmérőt felettes hatóságánál, hogy a megállapított 30 kr. helyett csak 12 krajcárt akar fizetni a napszámosoknak... (A fejleményeket nem ismerjük).

Ugyanebben az évben az Asbóth Sándor vezette Maros menti felméréseken dolgozik, de Keczkés méri a Tisza jobb-part mellékfolyói közül a Dusa-Tapoly, valamint az Ondova-Tapoly feletti szakaszát is. Közben belekóstol a Duna mappációs munkálataiba, valamint részt vesz a Duna-szabályozás előkészítésében is.