Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Huszár Mátyás

Nagyváradra, ahol 1815 óta a Temesváron székelő területi építési hivatal kirendeltsége működött. Nagyváradra költözése után Huszárnak sikerült elérnie, hogy a kirendeltséget önálló építési hivatallá, majd kerületi hivatallá szervezzék.

A Körösök vízgyűjtőjének felmérése meghaladta Nagyváradon dolgozó munkatársainak idejét, ezért napidíjas mérnököket alkalmaztak.

így került munkakapcsolatba a következő mérnökgeneráció később nagynevű tagjaival (Vásárhelyi Pállal, Schmidt Györggyel, Keller Ignáccal, Litzner Miklóssal, Holecz Andrással, Vargha Jánossal és Vörös Lászlóval).

Nagyváradon gyökeret verve 1818-ban a Tisza tokaj-szegedi szakaszának, valamint a Berettyó, a Körösök, a Hortobágy folyóknak felmérésére, s a szabályozási terveik elkészítésére kapott megbízást. A vízrendszer számbavétele - a Lipszky-féle országos térképek alapján - 1818-ban már meg is kezdődött. (Lipszky térképéről tudni kell, hogy az első országos térkép volt, amely már alak- és irányhelyesen ábrázolta a szabályozandó vízfolyásokat).

Erre támaszkodva osztotta ki a feladatokat Huszár. Az első menet Szegedről indult, s Abádig (ma Abádszalók) tartott. Szegeden, 1819-ben, az akkor még meglévő szegedi Rondella falába Schmidt Györggyel elhelyeztette a város első állandó vízmércéjét.

Maga a mérési munka a szeged-alsóvárosi Nagyboldogasszony-templomtól indult. Itt szerkesztett német nyelvű szintezési utasítása az elméleti és gyakorlati tudnivalóknak a kor tudományos színvonalán álló összegzése volt, az első ilyen jellegű munka hazánkban. Az emberfeletti iramban végzett munka 1823-ban fejeződött be.

A felmérés összefoglaló lapja a következő címet viseli: „Hydrographia depressae Regionis fluviatilis Crisiorum Magni, Albi, Nigri, Velocis, Parvi FI.Berettyó... partis item Tibisco conterminae...

Huszár Mátyás szegedi vízmércéjének elhelyezés előtti bemérése (rajzrekonstrukció)