Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Kiss József

adták át a létesítményt ténylegesen a forgalomnak. Kiss József ekkor már évek óta távol került az építkezésektől. Ármány, áskálódás, rosszakarat eltávolította a csatornaügyektől, s annak vezetésétől. 1797-ben végleg elhagyja a társulást, megválik tőlük, magyarán a társaság urai megszabadulnak tőle.

Vizsgáljuk meg, hogy alakult ki az a történelmi, gazdasági helyzet, amely meghatározta a Ferenc-csatorna megépítését?

A török visszaszorításával a Bánság olyan helyzetbe került, hogy ott lassan beindulhatott a mindennapi élet. A kamara nem is tétlenkedett, megbízta Claudius F. Mercy tábornagyot, hogy a Bánság vizeinek lecsapolásával foglalkozzon, és teremtsen új életlehetőséget a telepeseknek. A Ruszkai havasokból lezúduló vizek egyesülve rohantak a Tisza, s Alibunár felé. A Béga rendezése volt az első lépés, ez szabta meg ezután Temesvár fejlődését is - 130 kilométernyi új csatorna épült, s ezzel már hasznosíthatóvá vált a vidék, kiszáradt a mocsarak nagy része, termőre fordult a Bánság nagyobbik fele.

Özönlöttek a telepesek, elsősorban a svábok, a magyarok, de szerbek, s románok is. (Temesvár lakosságának majd a fele német még 1920-ban is!). Mercy tábornagyot azonban az uralkodó hamarosan elvezényelte a nyugati hadszíntérre, ahol nemsokára elesett. Távoztával a munkálatok majdnem elakadtak, s veszendőbe mehetett volna az addigi eredmény. A feladatot végül is Maximilian Fremaut, vallon hadmérnök vállalta fel, s a visszamocsaraso- dásnak véget vetett.

Fremaut kilenc kilométer hosszú tápcsatornát épített a Temesől a Bégába, s ezzel lehetővé tette, hogy a felhagyott Temes- meder igénybevételével a fölösleges Temes-vizet az adott esetben vízhiányban szenvedő Bégába vezesse. Temesvár védelmére pedig lejjebb, Topolyánál, egy ellenkező irányú - tehát a Bégából a Temesbe vezető-árapasztó csatornát építtetett, mely- lyel az árhullámok nagy részét le tudta vezetni! A tápcsatorna működését egy fenékgát és egy vízkivételi mű biztosította, az árapasztót pedig egy zsilip szabályozta. (A II. József idején felújított mű tudomásom szerint még ma is működik Kiskostély község határában.)

A Béga és a Temes szabályozása után a térség gazdaságilag virágzásnak indult, bár az illancsi és alibunári mocsarak lecsapolása még hátravolt. (Ezt is Fremaut oldotta meg később, de a részletekbe most ne gabalyodjunk bele.) Tehát a Bánság termelt, s a búza az osztrák birodalom hegyes vidékeire „vágyott" - csak hosszú volt az út! Természetesen a vízi út, mert a szárazföldi utak nehezen járhatók voltak abban az időben, ha egyáltalán voltak! Ha

JELENTÉS.

Mincmú fizcréft é* hafznot fognak venni- a’ Munkálok, Munkáftbozók és Fogadók azon Társaságtól» méHy az Ó Felsége engedclméből, Báts Vármegyén kereíz- túl, a’ Dunát a* Tiízával, egy hajókázható tsatorha által egyefiti.

A’ Munkáfok bére, kik a’ tsatornát áfsák.

I. E/.en Tárfaságnak i-sö Májúitól fogva 1793. három eíz- tendő alatt,2 vagy 3 ezer emberre Ief/.lz fzükségc,kik a’ rsa- toriiából a’ Földet kihánnyák és clhordják. Hogy tehát ezen Munkáfok többet kerelsenek mind a’ közönséges napi fzámot, a’munka fzakmányban íízctódik akképpen, hogy minden Munkás középfzerú fzorgalommal napjába 24xrt, ’s tübbnis kereshet, és mivel ott az egéíz környékben a’Föld nem_köves »-va?y kövefscgcs, hanem könnyen ásható-, köveikezcndőkóppui fogja a’ Tárfaság a’ Munkáinkat fizetniEgy Bétsi Kubik ölnyi Földnek kihányásáért, és

10. 2C. ölnyire elhordásáért és az elhordott Főidnek meg

csengetéséért

.............................................................. 34 xr.

( Egy Kubik ölnyi földnek, mind hofzlza, mind ízéle, mind méilysége egy ö! )

Továbbá ezen az első ölön alól, a’ máfodik K11- bik öl földnek kíhányásáérr, ’s elhordásáért, és meg csengetéséért.......................*.................................... 40 xr.

E

zen két ölön alól, a’ harmadik haíonló Kubik ölért...................................................................................46 xr.

1

1. A’ Magyár Erdély, Horvát Orfzágból Sklavoniából és Banatusból jövő Munkáfok, Báts Vármegyét kivévén az úti költség fejében egy mértfőidre 2 xr. kapnak, lziik- ség mindazonáltal hogy a’ honnan jőnek a’ Heilvség Elöljáróitóí Bizonyságlevelek legyen.

Azok, a’kik Auftria, Morva, Tseh, vagy más idegen Orfzágból hiteles Pafsus mellett jőnek, meg érkezvén úti költség fejében a forintot kapnak.

Munkdstoborzás a Ferenc-csatorna építésére