Ágoston István: A nemzet inzsellérei. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2001)

Sajó Elemér

Sajó programja - más fontos feladatok között - foglalkozik a Tiszántúl öntözési feladataival, valamint a Du- na-Tisza-csatorna megépítésének ideájával is. E program eredményeként jött létre 1931- ben, a Földmívelésügyi Minisztérium kebelén belöl az ún. „Hármas Öntözési Bizottság", amely az állami öntözési támogatások szétosztását koordinálta.

Az öntözéses gazdálkodásnak, mint a hazai vízhasznoBalatom ^főépítés az 1930-as években sítás egyik fontos elemének,

elterjesztése fontos helyet kapott Sajó Elemér vízgazdálkodási elképzeléseiben. A gazdasági válság nem kedvezett a hazai beruházások fejlesztésének. Sajó azoban azt a nézetet vallotta, hogy minden hullámvölgyet követnie kell a fellendülésnek, s addigra a vízügyi szolgálatnak kész tervekkel kell a kormányzat rendelkezésére állnia. Az elképzelések kiérlelése, valamint az öntözés propagálása érdekében jelentette meg 1931-ben „Az öntözésről", majd két évvel később az „Újabb tanulmányok az öntözésről" című vaskos tanulmányköteteket. Ez utóbbit jeles mérnöktársával, Trümmer Árpáddal közösen szerkesztette, akinek később meghatározó szerepe lett Sajó vízügyi programjának valóra váltásában. De nemcsak a

mérnökök álltak ki az öntözés

ügye mellett. Békés vármegyében volt két olyan férfiú, aki felismerte Sajóék programjának lényegét, s mozgalmat indított, hogy az öntözés, valamint a hajózás mielőbb megvalósulhasson a Körösök völgyében. Egyikük dr. Márky Barna alispán, a másik pedig dr. Sebők Elek békési ügyvéd volt, aki abban az időben a Hosszúfoki Ármente- Kiséríeti rizs öntözés Tiszaörs térségében az 1930-as évek végén sftfi Társulat alelnöki teendőit

is ellátta. E két kiemelkedő képességű és társadalmilag is támogatott személyiség jelentős szerepet vállalt e nagy jelentőségű elképzelés valóra váltásában. Dr. Sebők Elek volt a motorja az ügynek, kapcsolatot épített ki a Földmívelésügyi Minisztérium vízügyi főosztályával, tehát Sajó Elemérrel, a főosztály vezetőjével, valamint Lampl Hugó műszaki tanácsossal, akikkel utóbb baráti viszonyba is került. Az előkészületek 1933 nyarára jutottak arra a pontra, hogy megalakulhatott a Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság. Az érdekelt birtokosok és gazdák elnökül Márky Barna alispánt, ügyvezető elnökül pedig Sebők Eleket választották. A Társaság nem tétlenkedett. Még az év decemberében elkészítették „A Körösvölgy vizeinek hasznosításáról" című saját programjukat, amit a Gyulára, ill. a békéscsabai