Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Molnár (Müller) Pál

MOLNÁR (MÜLLER) PÁL rSzeged, 1815.... -1 Szeged, 1904. IX. 30.) Müllernek született 1815-ben Szeged-Felsővároson, ahol édesapja Müller Jakab (eredetileg lakatos) jó forgalmú korcs­mát üzemeltetett; édesanyját Rózsa Erzsébetnek hívták. Iskoláit Szegeden végezte, a gimnáziumot a piaristáknál, ahol az 1824-25-ös tanévben találkozunk először a nevével, mint a „gramatica primo" osztály növendéke. Ezután végig követhetjük éveit, s általában az „eminens" megjelöléssel nyugtázzák teljesítményét. Abban az időben különben a szegedi piaristák az egész birodalmat, s nem csak az országot vonzották. Voltak diá­kok Bukovinából, Galíciából, Szlavóniából, sőt a dalmát ten­gerpartról is. A gimnázium elvégeztével a mérnöki intézetbe kerül, ahol 1839-ben szerzi meg mérnöki oklevelét. Közben 1837. március elejétől 1838. július végéig, Arad vármegyében szerez gyakorlatot, miként azt a hírneves víz­mérnök Beszédes József róla szóló Bizonság Levelében írja: „Arad vármegyében a Fehér Körösi malmos I. Társaságnál, mind csatorna, mind az építés, mind az eset mérés (eset mérés = esésmérés, azaz szintezés) tárgyában foglalkozva ... magát értel­mesen, szorgalmasan, jó erkölcsű emberhöz illőleg viselte légyen, ezzel bizonyítom, s ötét ajánlom". Sajnos a levélből nem derül ki, hogy Müller Pál ifjú mérnök hová is pályázott, pályafutását mindenesetre kiváló mester mellett kezdte, aki emberségből, szakmai tudásból, valamint helytállásból a legjobb példát adhatta az éppen induló ifjú mérnöknek. 1839. december 9-én Lechner József, az országos építési igazgató kereste meg levélben az „approbierten Ingenieur" urat, ami arra enged következtetni, hogy Beszédes József ajánlá­sával Müller Pál sikerrel kilincselt és álláshoz jutott. Egy német nyelvű levél, ami a családi hagyatékból került elő, azt is elárulja, hogy Müller az igazgatóság felügyelete alatt dolgozó mérnökök sorába szeretett volna kerülni - hiszen elméleti és gyakorlati ismeretei, valamint matematikai tudása erre alkalmassá tennék - írja a levélben Lechner -, mégsem tudják alkalmazni, mivel a mappációs mérnököknél minden státust betöltötték, bár a napidíjas mérnöki alkalmazást elképzelhetőnek tartja. Nem tudjuk, hol tevékenykedett ezután, de egy későbbi magyar nyelvű levél arról tanús­kodik, hogy Lechner József 1840. április 28-án levélben fordul a Tekintetes Nemes Várme­gyékhez és Katonai Hatóságokhoz, hogy „a Magyar Országi kir. Építési Fő Igazgatóság részé­ről kiküldött Müller Pál kir. Mappátióbeli hiteles Ingenieur urat a Tisza és ezzel összeköttetésben lévő apróbb folyók tájékira azok Trigonometriai és planimetriai felvétele, nemkülönben vízmérési

Next

/
Thumbnails
Contents