Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

dabasi Halász Gáspár

kavezető mérnök a Malom-csatorna építésénél szerzett már fiatalon múlhatatlan érdemeket.

E csatorna a Zichy grófok kezdeményezésére létesült, a Sárvíztől nyugatra, de azzal párhuzamosan. A csatornára telepített három darab 6-6 kerekű malom elkészültével Halász azzal a javaslattal állt elő, hogy a csatorna még egy malmot „elbírna", ha a csatorna legalján Sáregresen is építenének egyet, mielőtt még az a Sárvízbe szakadna.

A gróf és uradalmi mérnöke úgy látták, hogy az alsó szakasznak nincs már elég esése további malom meghajtására. A vitás ügy eldöntésére egy hazánkban időző porosz mérnököt kértek fel - aki szintén ellenezte a malom megépítését.

Halász annyira biztos volt a dolgában, hogy teljes vagyonával garantálta a malom sikeres működését, amely így végül megépülhetett.

A munkában az a fiatal mérnök volt a segítségére, aki később utódja lett, a Sárvízi Csatorna Társulatánál, Mitskei Imre.

A malom megélte a 19. századot, s annak fordulóját, bizonyítva Halász Gáspár mérnöki talentumát.

Beszédes távozásával Halász Gáspár töltötte be a csatornatársulat igazgató-mérnöki tisztét, sőt a Kapos-csatorna társulat vezetését is ellátta. (Mindkét tisztségét haláláig viselte.)

A Sárvíznél, valamint a Kapósnál betöltött szerepe mellett 1836-39-ben több nyáron át Arad vármegye felkérésére Beszédessel együtt a Fehér-Körös rendezésén munkálkodott.

A Sárvíz és környékének rendbetétele annyira növelték tekintélyét, hogy az 1832-36-os országgyűlés XXV. t.c. által kedvezményezett eszéki, „szlavónaiai csatornatársaság" meghívta szakértőnek a csatorna tervezéséhez. A társaságnak az volt a célja, hogy a Drávát a Szávával összekötő csatornát megépítse.

Nagy Sándor, Verőce vármegye mérnöke fel is vette a kapcsolatot Halász Gáspárral, bejárták a két folyó közét, s elkészítették a csatorna kiviteli terveit, gondolva a kisvizekre is.

A tervezett csatorna tározóként működött volna, s e tározót a környék patakjainak (Vucsinora, Volgovica, Kreyna, Orabavicska és a Békahegyi patak) vizeivel töltötték volna fel.

Az elképzelésre maga Vásárhelyi Pál is felfigyelt, s a 12 mérföld hosszú csatornáról elismerő bírálatot mondott. Az idevonatkozó gondolatok Faragó L. „Vízi útainkról" c. Technikus kongresszusi iratainak a 319. oldalán találhatók meg. (írja Sárközy a „Régibb vizi mérnökeink életéből" c. munkájában.)*

* Halász Gáspárról a legteljesebb tanulmányt ez idáig Sárközy Imre írta, nevezetes 1897-es kötetében.

E könyvben megtalálhatók mindazon adatok, amiket a nagy mérnök fia, Halász Károly sárbogárdi földbirtokos mondott el írónknak a családi legendáriumból. A bizonyítottakat mi is beleszőttük e tanulmányba.

II. józsef-féle katonai felvétel a Sárvíz, a Sió és a Kapos sárközi állapotjáról