Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Sexty András
Török-érre, Balmazújvárosnál a Hortobágyra, Szentágotánál a Hortobágyra, valamint a Tárcái községnél a Füzes-érre tervezett hidak, melyeknek tervei az Országos Levéltárban találhatók. Sexty közéleti tevékenységéről már említést tettünk, mégis felsoroljuk azokat, amik megörökítésre méltóak:- Ott találjuk Sexty Andrást azon kilencfős képviselő társaságában, akik az első örök- váltság ügyében történő megegyezésnél Nyíregyháza városát képviselték. Ugyanebben az évben kétfős küldöttséget menesztenek Bécsbe Károlyiékhoz, hogy az örök- váltság ügyét sikerre vigyék - az egyik Sexty András. 1806-ban hat szenátort választanak Nyíregyházán, ő is közöttük van.- 1821-től iskolafelügyelő, 1823-tól haláláig tagja a Nyíregyházi Evangélikus Hitvallású Egyháztanácsnak is. A XVIII. századi ármentesítő és folyószabályozási munkák megyei, ill. uradalmi kapcsolódásuk miatt zömmel elszigeteltek maradtak, s csak akkor kezdődött e téren az új időszámítás, amikor 1846-ban Vásárhelyi Pál egységes terveivel jelentkezett. Ezt természetesen Sexty András és kortársainak a Tisza és mellékfolyóiról készített felvételei, feljegyzései, tervei is segítették, szinte előkészítették. A Sexty-térképek is egyre jobban és tökéletesebben jelenítették meg a Nyírség gazdag vízrajzát, vízfolyásainak gazdag hálózatát. Ezen pionírok munkásságának nagyszerűségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1803-ban, amikor a Helytartótanács a Szamos folyón nyitandó csatorna kialakításához egy vízépítésben gyakorlott földmérőt keresett, Geöcz Ferenc királyi tanácsos segítségéül, akkor Sexty András geometrára esett a választás. Tehát őt már saját korában is nagyra becsülték, helyi ismereteit pedig egyenesen pótolhatatlannak minősítették. Térképei ma is oly forrásai a történeti földrajznak, amiket egy kutató sem kerülhet meg, ha Szabolcs vármegye vagy a Nyírség múltját kutatja. Majd 45 éves szolgálat után 1827 decemberében halt meg, 68 esztendősen. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mérnökdinasztiát alapított, mert fia, Imre - (1791-1841. IV. 17.) és egyik unokája, József (1818. II. 9.-1898. XI. 28.), Sexty Imre fia - is követte őt a földmérői pályán. Képesítésüket nem tudjuk, hol szerezték, de biztos, hogy geometraként tevékenykedtek, hiszen Sexty Imrétől fennmaradt egy 1815-ben szerkesztett nyíregyházi térkép; Józseftől, aki Nyíregyháza város mérnöki hivatalánál állt alkalmazásban, egy térképmásolat, két térrendezési - a nyíregyházi legelő víz- és tólecsapolási - terve, valamint gyepterület- kiosztási térképe lelhető fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltárban. A Sexty név megérdemelné, hogy Nyíregyházán utcaelnevezéssel adózzanak emlékének... (Tótkomlóson van Sexty utca, de azt Sexty Györgyről, egyik oldalági rokonáról nevezték el, aki a Felvidékről települt a Dél-Alföldre a helyi lutheránusok lelkészeként.)
