Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

A Benedek dinasztia

főmérnöke lett - példa lehetett számára, amikor a József nádor Műszaki Egyetemre beiratkozott. Az oklevél elnyerése után (1897) vasutat épített Besztercén és Horvátországban, három­szögeit szinte az egész ország területén, sőt visszapillantó feljegyzéseiben egy apróbb vízi­társulatot is megemlít szolgálati helyeként, név nélkül. Valószínű, hogy Gyula ez a szolgálati hely - leánya Klára 1907-ben, fia pedig 1908-ban ott született. Visszaemlékezéseiben írja, hogy id. Benedek Pál mily finom, saját termésű őszibarackot küldött Gyulára, mindegyiket külön papírba csomagolva, néhányon írás is volt; „a gyerek pedig fiú legyen ", egy másikon pedig; „a neve pedig Pál legyen!" - Az is lett, fiú is, Pál is. Napidíjas segédmérnökként részt vesz a Zielinszki tervezte tassi zsilip építésénél, ahol a rugalmas alapozások kérdéskörével szembesül, ami abban az időben Magyarországon teljesen ismeretlen szakterület volt. Vasszorgalommal lát hozzá a munkához, beszerzi az idevonatkozó (elsősorban német) szakirodalmat, pótolja a műegyetem tananyagából hiányzó ismereteket, s a jeles statikusok munkáit áttanulmányozva, megoldja a felvetett problémát. Főnökei biztatására a munkapéldányt átcsiszolva dok­tori disszertációként nyújtja be a műegyetem minősítő bizottsága elé. 1910-et írunk, a mű címe: „Kamarazsilipek fenékszerkezeté­nek szilárdsági vizsgálata". Beadott dolgozatát 1912-ben védi meg, s ezzel a vízügyi szolgálat első műszaki doktora lett. Bírálói szerint munká­jával, amelyet a Vízügyi Közlemények XXX. füzete tett közzé, mintegy 15 évvel előzte meg a „művelt Nyugatot". Ez a témakör végigkísérte egész életét, mérnöki tevékenysége során is ez foglalkoztatta leginkább. Ez idő tájt készíti el a Soroksári Duna-ág kamarazsilipjének pályatervét is, amit a Vízügyi Olcsvaapáti „Kövessy Győző " zsilip és az emléktábla

Next

/
Thumbnails
Contents