Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)
Gonda Béla
Wallandt Ernővel, korának két európai viszonylatban is kiemelkedő és elismert mérnökével. 1896-ban adta ki „Vásárhelyi Pál élete és művei" c. munkáját. E műve Vásárhelyi Pál munkásságának első, levéltári forrásokra támaszkodó nagy lélegzetű összefoglalása. Gonda Béla felismerte és tudta az írott sajtó azon hatását, amit az emberekre gyakorol, ha olvassák - így a tenger- hajózás népszerűsítésére megalapította a „Magyar Hajózás" c. szakfolyóiratot. Fáradhatatlan személyiségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ez időben kezd el dolgozni a budapesti vámmentes kikötő első tervezetén - 1907-re készült el vele ami sajnos nem valósulhatott meg, s majd csak a Kvassay-Sajó-Lampl hármas nem egyidejű munkásságának köszönhetően kerül új koncepcióval megvalósításra. Fiume és Vaskapu körüli bábáskodása egészen nyugdíjba vonulásáig tartott (1912), ám aktivitása nem lankadt, töretlen munkakedvvel vetette bele magát az új, s újabb feladatokba. Látva a fiumei kikötő egyre inkább kiteljesedő gyarapodását, az abbáziai tengerpart üdülési fellendülését, úgy ítélte meg, hogy egy civil kezdeményezéssel is elősegíti a magyar tengerpart fejlődését. így alapítja meg 1913-ban, 62 évesen, nyugdíjba vonulása után egy évvel a Magyar Adria Egyesületet és annak folyóiratát „A Tenger "-t, amit ezután 20 esztendőn át, haláláig szerkesztett. Az egyesületet és a lapot még a trianoni diktátum után is fenntartotta, példát mutatva a csüggedőknek, tartást adva a hitüket majdnem elvesztetteknek. A szigorú szakmai témákon túl Gonda Béla nevéhez fűződik két magyar tengerkutató expedíció is a Najade hadihajóval, amit 1913 októberében és 1914 májusában szervezett. Az elképzelt, s már szervezés alatt lévő további utak Fiume és a magyar tengerpart elvesztése miatt sajnos mind meghiúsultak. Gonda Béla hosszú ideig tevékenykedett a Magyar Földrajzi Társaságban is. Annak választmányi tagjaként kiváló szervezőképességével és széles látókörével segítette munkáját. 1918-ban alapítja meg a Magyar Tengerkutató Bizottságot, a Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Rt.-t, valamint a Bethlen Könyvkereskedést. Nyomtatásban megjelent munkái a következők: „A magyarországi rizstermelés története" - 1877. „Építési Tanácsadó" - 1878. A TENGER TUDOMÁNYOS ÉS TÁRSADALMI TENGERÉSZETI ÉS KÖZGAZDASÁGI HAVI FOLYÓIRAT A MAGYAR ADRIA EGYESÜLET KÖZLÖNYE GONDA BÉLA OO Dr. SZABÓ LÁSZLÓ 1 ÉVFOLYAM 1*11 JAKIAK L FŐZET S. Kö. D. M. A fiumei kikötő a XIX. sz. végén