Ágoston István: A nemzet inzsellérei II. Vízmérnökök élete és munkássága XVIII–XX. sz. (Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, 2002)

Feketeházy János

közúti hadi hidakat tervezzen. Ezért Feketeházy többször is Szentpétervárra utazik, hogy a munkájával megfeleljen. Az európai sajtó ezt a tényt Feketeházy, s a magyar mérnöki kar szép nemzetközi sikerének könyvelte el.

Megemlítendő, hogy a MÁV részére is tervezett katonai hidakat, melyeknek fő erénye volt, hogy segédállványzat nélkül lehetett összeszerelni és szétbontani.

Munkássága nem csak hidakra terjedt ki, egyéb acélszerkezetek építésében is kimagasló teljesítményt nyújtott. Feketeházy tervezte a Keleti pályaudvar acél tetőszerkezetét, a Központi Fűtőház komplett lefedését, az Állami Operaház tetőszerkezetét (1875-85). Ez utóbbi esetben a neoreneszánsz stílusnak is engedelmeskedni kellett!

A Vámpalota (a mai Közgazdaság-tudományi Egyetem) tetőszerkezetét (1870-74) is ő tervezte, de még egy háromemeletes józsefvárosi bérház komplett terve is belefért munkásságába.

Mozgó acélszerkezetei fogalommá váltak. Ő alkotta meg Hajnal Antal felkérésére, a fiumei kikötő részére, az első magyarországi forgó hidat, ami világviszonylatban jelentős műszaki munka volt, mert közúti és kétvágányú vasúti közlekedésre is alkalmas szerkezetként működött (1890).

Új rendszerű vasúti fordítókorongot is konstruált. Több nemzeti vasúttársaság is elfogadta és alkalmazta a „Feketeházy-féle" mozdonyfordító berendezést. Ma is működik a Közlekedési Múzeum Központi Feketeházy Jánosnak domborműves emléktáblája volt A. i.

Fűtőházi telepén. a régi hídon' ma <gV tlsztele8 Szeged városa emlékezetének

További alkotásai: - déli vasúti Duna-híd Budapesten (1873-76), a párizsi „Cail" gyár által épített hidat már többször átépítették, a jelenlegi már az ötödik híd; - szolnoki vasúti Tisza-híd sorrendben a második volt és 1889-ben épült. Ma már szintén az ötödik hídon jár a szerelvény.

A párizsi világkiállításra újrendszerű Duna-híd tervekkel jelentkezett 1878-ban, sajnos a bírálóbizottság nem volt fogékony az újításokra, s bár díjazták elképzeléseit, megvalósításukra nem került sor.- Poroszlói Tisza-híd (fából)- Komáromi közúti Duna-híd (1892)- Nagyváradi közúti Sebes-Kőrös-híd (díjnyertes volt, s szintén 1880-ban építették meg)- Győri közúti Rába-híd, ami szintén díjnyertes volt, s szintén 1880-ban építették;

Két legnagyszerűbb alkotásáról, a szegedi Tisza-hídról, valamint a Szabadság hídról már korábban szóltunk.

Ezt a fantasztikus teljesítményt szinte alig negyed század alatt érte el - igaz, majdnem bele is rokkant. Orvosi tanácsra 1892-ben, MÁV-főmérnöki rangban, ötvenesztendősen nyugállományba vonult.

■£vt.

FEKETEHÁZYJÁNOS

(1842-1927)

AZ ELSŐ SZEGEDI KÖZÚTI HID

TERVEZŐJE

r

* . SZÜLETÉSÉNEK 125.ÉVFORDULÓJÁIG

I KER TANÁCS MTESZ

J • v.;

AZ ÉLSÓ SZÉUÉDI KÖZU 11 HlD

■ ■>:'

A MAGYAR ÁLLAM MEGBÍZÁSÁBÓL ÉPÜLT

'v V

1 ÉERF.NC JÓZSI I URALKODÁSA.

TISZA KÁLMÁN MINISZTERELNÖKSÉGÉ

TISZA LAK» KIRÁLYI BIZTOSSÁGA ÉS

IÁ LTV FERENC POLGÁRMESTERSÉGE IDEJÉN

«S0. DECEMBER 14. - «S3. SZEPTEMBER 17. KÖZÖTT

A FRANCIA EIEFEL-CÉG KIVITELEZÉSÉBEN.

. y

FELÚJÍTOTTA IW6-BAN

A KÖZLLKI DESI. HÍRKÖZLÉSI és vízügyi minisztérium

Ül.. .

VALAMINT

SZEGED MEGYEI JOGÚ SÁROS ÖNKORMÁNYZATA

'

MEGBÍZÁSÁBÓL

V' ■

A HÍDÉPÍTŐ RT.

.S - >