Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉVFORDULÓK 2001 -BEN I. RÉSZ 1426. Zsigmond király tatai nyílt parancsa Pozsony vármegye főispánját - Somorja szabad királyi városra is kiterjedő jogkörrel - a Csallóköz árvédelmének irányításával bízta meg. 1476. körül Mátyás király Buda polgárságának ellátására megépíttette az első hazai vízvezetéket, amely a svábhegyi források vizét a közlekedő edények elve szerint működő zárt csővezetékkel juttatta fel a Várhegyre. 1501. Aventinus német tudós pontos méreteket adott a Fertő tóról, s ezekből arra lehet következtetni, hogy a tó a XVI. század elején érte el eddig ismert legnagyobb kiterjedését. Lázár deák egykorú térképén is ez a „nagy” Fertő tó látható (1. kép). 4. kép Ecsed várának 1688. évi ábrázolása 1. kép Lázár deák térképének részlete a Fertő tóval 1726. Amsterdamban megjelent L.F. Marsigli gróf: „Danubius Pannonico- Mysicus... [A Dunapannóniai és szerbiai szakasza...]” című hatkötetes Duna monográfiája. A főleg a magyarországi Duna-szakasszal foglalkozó gazdagon illusztrált munka a Duna térképsorozata mellett bemutatta a folyó gazdag növény- és állatvilágát, a folyó menti római régiségeket, a budai fürdőket, valamint vízrajzi és csillagászati mérésekről közölt adatokat (2. kép). 1751. 2. kép L.F. Marsigli mellszobra a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében 3. kép Gróf Károlyi Ferenc, aki megkezdte az Ecsedi-láp lecsapolását 1751-ben született Jászberényben Bedekovich Lőrinc mérnök, térképész. Mint a Jász-kerületek mérnöke 1779-től a Jászságban, valamint a Kis- és Nagykunságban szinte minden nagyobb településről készített térképet. Jász-Kun vármegye területét ábrázoló összefoglaló térképe 1791-ben jelent meg nyomtatásban. Jelentős szerepe volt a Zagyva- és Tarna-szabályozás terveinek elkészítésében, ill. a kivitelezés irányításában. 1839-ben hunyt el. 5. kép Mezeő Cirilll781-ben készített lecsapolási térképe az Ecsedi-lápról 1751. Gróf Károlyi Ferenc megkezdte az Ecsedi-láp lecsapolását. A két évig tartó munka eredménye egy 6 km hosszú csatorna volt, amelynek hatására 4 arasznyit (kb. 0,8 méternyit) csökkent a Kraszna vízszintje. Karolyi halála után (1758) az építkezés abbamaradt, a csatorna feliszapolódott (3., 4. és 5. kép). 1751. Megjelent Oesterreicher Manes József „Analyses Aquarum Budensium...[A budai vizek vizsgálata...]” című munkája, amelyben Winterl Jakab módszere szerint végzett vegyelemzéseit adta közre. 1751. Az érdekelt kunsági települések követelésére megkezdték a Mirhó- Kakat árvízi öblözetét mentesítő Mirhó-fok elzárását, amely 1761- ben készült el. 1751. 1751-ben született Kiss Gábor (Bécs) vízmérnök, hadmérnök. Bátyjával, Kiss Józseffel együtt tervezték a Dunát a Tiszával összekötő Ferenc-csatornát, amely egy építtető részvénytársaság pénzére támaszkodó első vízügyi beruházás volt. Ismeretes még egy terve az ún. „Károlyvárosi” csatornára is, amely a Duna - Dráva — Száva — Kulpa összeköttetését valósította volna meg. (Eperjesen hunyt el 1800. április 7-én.) 10
