Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)

2001 / 4. szám

munkastílus miatt. A Keretirányelv alkal­mazása kapcsán jelentkező feladatokhoz szükséges információk, adatok köre ismert ugyan, de vannak jogi, gazdasági (érdekelt­ségi) akadályai annak, hogy ezek hozzáfér­hetők legyenek. Javasoljuk az illetékes kor­mányzati szerveknek, hogy mielőbb kerüljön sor ágazatközi egyeztetésekre és megállapodásokra az adatok rendelkezésre állása érdekében. 3. Az MHT Országos Vándorgyűlése ál­lást foglalt abban, hogy a Társaság jelentes­sen meg egy kiadványt az EU Víz Keret­­irányelvével kapcsolatos legfontosabb új fogalmakról, azok szabatos meghatározásá­val, tájékoztatás céljából. 4. A nyilvánosságnak a vízgazdálkodási döntésekbe való bevonása területén nem rendelkezünk kiforrott módszerekkel. Az MHT Országos Vándorgyűlése javasolja, hogy a Társaság - szakosztályai és központi bizottságai útján — működjön közre a kü­lönböző nyilvánosság-kezelési technikák összegyűjtésében, azok ismertetésében és el­terjesztésében. A vízellátás-vízkezelés aktuális kérdései: víziközművek automatizálása és távműködtetése; vízminőségi kérdések az EU csatlakozás kapcsán 5. Az MHT Országos Vándorgyűlése szükségesnek tartja és javasolja, hogy az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló Kormányrendelet mielőbb megjelen­jen. 6. Az EU csatlakozással összefüggésben jelentős feladatokat ró az országra a 98/83. EK irányelv előírásainak teljesítése, ezért felhívjuk az illetékesek figyelmét a követke­zőkre: a) Az ivóvíz arzén-határértékével kapcso­latos problémák a korábban feltételezettnél is nagyobb gondokat vetítenek előre. A legutolsó években átadott kezelőtelepek nagy része sem teljesíti a 10 pg/l-es határértéket. Fel kell gyorsítani az un. ar­zénprogramot, el kell kezdeni a végrehaj­tást, hogy 2009-ig teljesüljön az előírás. Azonnal meg kell kezdeni az anyagi háttér kialakítását, mert vízdíj emeléssel az nem biztosítható. A különösen érintett területek: Bács-Kiskun megye déli része, illetve Békés és Csongrád megye. Fontos az arzénmen­tesítési technológiák és az arzén mente­sítéskor keletkező iszapok kezelésének vizs­gálata, a környezet kímélő és minél olcsóbb eljárások kifejlesztése, illetve az ilyen irányú kutatások támogatása. b) A 98/83. EK irányelv bevezetése a vízvizsgálatok számát és terjedelmét növelni fogja, ez beruházást és kapacitás bővítést is igényel. Szükséges az egyes régiókban működő la­boratóriu­mok mun­­k á j á n а к összehango­lása, a nem eléggé indo­kolt beruhá­zások, ki­használatlan kapacitások kiépítésének elkerülésére. Célszerű, hogy régión­ként egy-egy központi la­boratórium végezze a részletes vizsgálatokat, ezért országosan 6-7 regionális laboratóri­um működését látjuk indokoltnak és java­soljuk ezek létrehozását. 7. Az elosztó hálózatban való tartózkodási idő növekedése miatt törekedni kell a vízke­zelés hatékonyságának növelésére, adott esetben a határértéknél kisebb koncentráció biztosítására. Fokozni kell az erőfeszítéseket a hálózati vízminőség romlás megakadályo­zására, hogy a fogyasztói csapokon is biz­tosítható legyen a megfelelő vízminőség. Ja­vasoljuk, hogy a vízmű vállalatok működési területükön mérjék fel az ivóvízminőség ja­vítására szükséges feladatokat és alakítsák ki a megfelelő stratégiákat. Szennyvízcsatornázás és tisztítás 8. Az MHT Országos Vándorgyűlése szükségesnek tartja, hogy a Vízgazdálkodási Törvény parlamenti szakaszban lévő jog­harmonizációs célú módosításai, majd en­nek felhatalmazásai alapján a kormányren­deleti szabályozások - különösen a Nemzeti Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósí­tási Programra, valamint az agglomerációk kijelölésére vonatkozóan - haladéktalanul történjenek meg. 9. Az MHT Országos Vándorgyűlése fon­tosnak tartja, hogy a hazai szabályozás során az élővízbe bocsátás határértékei ne legye­nek szigorúbbak a 1991/271. EGK irány­elvben megfogalmazott határértékeknél; továbbá az érzékeny területként Kormány­­rendeletben meghatározott három tavon és azok vízgyűjtő területén túl — a jogalkalma­zás során — további befogadók indokolat­lanul ne legyenek érzékeny területté minő­sítve. Árvizek hidrológiai és hidraulikai kérdései 10. Az MHT Országos Vándorgyűlése nagy jelentőségűnek tartja és támogatja a Tisza völgy árvízvédelmi fejlesztései kon­cepcióját összegző Vásárhelyi terv tovább­fejlesztését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy folyamatosan biztosítani kell a terv sikeres végrehajtásához szükséges ada­tokat, azok elsődleges feldolgozását, táro­lását és megfelelő hozzáférését. 11. Az MHT Országos Vándorgyűlése az árvizek elleni védelem továbbfejlesztése ér­dekében javasolja az illetékeseknek a követ­kezőket: a) a mérési és az adatgyűjtési módszerek újragondolását a célok és eszközök figye­lembe vételével. Ezen belül kiemelt fontos­ságúak az árvizek alatti kalibrációs mérések (áramlás irányok, sebesség eloszlások), va­lamint a nagyvízi felszíngörbék rögzítése, elemzése és az adatok archiválása; b) Tovább kell fejleszteni az árvízi előre­jelzéseket. Folyamatos előrejelzések készíté­sét kell célul tűzni, majd el kell jutni a csa­padékból történő előrejelzési módszerek kidolgozásáig. Ez utóbbihoz nemzetközi együttműködéssel meg kell határozni a hegyvidéki lefolyási tényezőket. c) Tovább kell fejleszteni a hidraulikai mo­delleket. El kell készíteni a Tisza hidroló­giai, hidraulikai modelljét. Ehhez mielőbb el kell végezni a medrek és hullámterek to­pográfiai felmérését. d) A töltésezett folyók árvizeivel való fog­lalkozás mellett az eddigieknél nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a kisvízfolyások árvi­zeinek tanulmányozására is. Aszály és öntözés 12. Az MHT Országos Vándorgyűlése tá­mogatja egy átfogó nemzeti aszálystratégia kidolgozását. Javasolja a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékesei­nek, hogy vizsgálják meg az érintett társ­minisztériumok bevonásával egy tárcaközi mezőgazdasági vízgazdálkodási állandó bizottság létrehozásának lehetőségét, amely (esetleg albizottsági rendszerben) egyaránt foglalkozna a vízhiányos és víztöbbletes extrém helyzetek elemzésével és kezelésével. 16

Next

/
Thumbnails
Contents