Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 4. szám
4. A keletkező szennyvízszapok mezőgazdasági hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése/hasznosítása Magyarországon a Balaton térségében kezdődött el talán a legkorábban. A következetes munka eredményeként ma már a Balaton térségében keletkező szennyvíziszapok elhelyezése 100%-ban a mezőgazdaságban történik. Az elmúlt évek folyamán a térségben több iszaphasznosítási technológiát is kipróbáltak, melyek közül néhány gazdaságtalannak bizonyult. Jelenleg két iszapelhelyezési technológia alkalmazási lehetőségei reménykeltőek: az egyik a DRV Rt. által kidolgozott szalmás gyorskomposztálás, a másik az iszap injektálása. 5. A csapadékvíz elvezetésének problémái A DRV Rt. kizárólag elválasztó rendszerű (csak szennyvízszállítására tervezett) csatornahálózatot üzemeltet. Nagyobb esőzések, vagy hóolvadás alkalmával azonban jelentős mennyiségű csapadék kerül a hálózatba. Ez részben a csapadékvizek illegális bekötéseiből, illetve a települések felszíni vízelvezetésének hiányából adódik. Ez a tény többszörösen gondot okoz az üzemeltetőnek, egyrészt a szennyvízszállítási és -tisztítási költségek, költségek jelentős megnövekedésével, másrészt pedig a havária helyzet (szennyvíz kiöntések) anyagi és erkölcsi hátrányainak viselésével, esetenként a szennyvíztisztítási technológia felborulásával. A havária helyzetből adódó környezeti terhelés miatt kivetett bírság — jórészt indokolatlanul — az üzemeltetőt terheli. A csapadékvizek csatornába történő illegális bekötések felderítése ú.n. ködfejlesztő berendezéssel folyamatosan történik és a rendellenességről az üzemeltető az érintett önkormányzatokat tájékoztatva intézkedést kér a tapasztalt helyzet megszüntetésére. 6. A környezetvédelmi tevékenység gazdasági kérdései A Balaton vízvédelmi céljainak megvalósítása érdekében a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással szemben támasztott követelmények teljesítése jelentős ráfordításokat igényel. A Társaság a csatornaszolgáltatás környezetvédelmi többletköltségei vonatkozásában részletes költségelemzést végzett, mely kiterjedt a- tisztítatlan és részben tisztított szennyvizek nagy távolságokon történő átvezetésére,- szennyvízelvezető rendszerek (átemelők) szagszennyezésének és korróziójának megelőzésére,- kémiai tisztításra (foszforeltávolítás),- tisztított szennyvizek kivezetésére,- keletkezett szennyvíziszapok kezelésére, mezőgazdasági hasznosítására. Összefoglalásaként megállapítható, hogy a környezetvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatos többlet-költségek a szennyvízelvezetés és -tisztítás összes költségeinek mintegy 35%-át teszik ki, s ezzel magas csatornahasználati díj kialakulását eredményezik, tehát lényegében a Balaton vízminőségvédelmi ráfordításait a díjban a fogyasztó fizeti meg. Ez a körülmény is késlelteti a csatornahálózatra való rákötések gyorsítását, illetve teljeskörű megvalósítását. 7. A Balaton térség szennyvízelvezetésének és tisztításának jövője Tóth István vezérigazgató a a Balaton térségének jövőbeni feladatait a következők szerint foglalta össze: — a korábbi időszakban készült szennyvíztisztító telepek technológiájának szükség szerinti rekonstrukciója, korszerűsítése a szigorított foszforhatárértékeknek [0,5 mg/i] történő megfeleltetése, — a regionális rendszerek és a parti települések csatornázásának továbbfejlesztése, — a szennyvízelvezető rendszerek üzembiztonságának megóvása, fokozása, a nagyszennyezést és a korróziót megelőző berendezések fejlesztése, — a minőségellenőrzés feltételrendszerének kibővítése, és — a parti települések csapadékvíz elvezetésének fejlesztése. Dr. Koltay József 11
