Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 1. szám
A MAGYAR HIDROLÓGIAI TARSASAG XIX. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE GYULÁN 4. ÁRVIZEK HIDROLÓGIAI ÉS HIDRAULIKAI KÉRDÉSEI A rendkívüli hidrológiai helyzetek meteorológiai és vízjárási okai. Az egyes mellékfolyók árhullámainak egybeesési lehetőségei. A szélsőséges hidrológiai helyzetek kialakulásának lehetősége, valószínűsége. A lehetséges maximális árvizek meghatározásának módszere. A hazai folyók árvízi hidraulikai viszonyai. A medrek vízszállító képességét befolyásoló tényezők. A helyi mederviszonyok (szűkületek, kanyarulatok, nyárigátak, feltöltődések stb.) hatása a folyók hidraulikai viszonyaira. A kedvezőtlen hidraulikai viszonyok hatása az árvizek levonulására, a maximális árvízszintek alakulására; a mederviszonyok javításának tehetőségéi. \k. . J............ 5. ASZÁLY ES ÖNTÖZÉS Magyarország aszályérzékenysége, a korábbi nagy aszályok tanulságai, mai aszálystratégiánk. Az aszálykárok megelőzésének, illetve mérséklésének agronómiái lehetőségei a „szárazgazdálkodás” keretei között. Az öntözés szükségessége és jelentősége Magyarországon, öntözésigényes növénykultúrák, az öntözés gazdaságossági kérdései, öntözésfejlesztési távlati Л$Шс, különös tekintettel az EU harmonizációra. A felszíni és ■ felszín alatti vízkészleteink értékelése az öntözési igények szempontjából. A 2000. évi aszály következményei, aszálykárok a mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban, a természetvédelmi területeken stb. A 2000. évi öntözések tapasztalatai (vízszolgáltatási tapasztalatok, öntözött terület, felhasznált vízmennyiség, belvizek és egyéb helyi vízkészletek hasznosítása, az öntözés költségei, az öntözés eredményei stb.). 6. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK A vízgazdálkodási társulatok belvízvédekezésének tapasztalatai 1998-2000 közötti időszakban. A mezőgazdasági területek víztelenítésének megoldási lehetőségei a kis- és családi gazdasagok működési területén. A kisvízfolyások fenntartásának és üzemeltetésének kérdései az 1999-2000 közötti időszak helyi vízkárai tapasztalatai alapján. A társulatok együttműködési tapasztalatai a vízügyi igazgatóságokkal, a települési önkormányzatokkal, a termelőkkel és egyéb szervezetekkel - a távlati tervezéstől a fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési, védekezési teendőkön keresztül a tájékoztatásig, a közös adatbázisokig, az összehangolt létszám-nyilvántartásig. A tározók építésének és üzemeltetésének aktuális kérdései a vizitársulatoknál. A mezőgazdasági vízszolgáltatás társulati feladatai, problémái. A térségi vízgazdálkodási koncepció átalakításának feltételei és irányai. 7. HÉVÍZGAZDÁLKODÁS-BALNEOLÓGIA A víztechnológia, víztisztítás és -forgatás jelenlegi helyzete, különös tekintettel a laboratóriumi és üzemi mérésekre és 8 A Magyar Hidrológiai Társaság XIX. Országos Vándorgyűlését 2001. július 4—5-én rendezi meg Gyulán. Az előzetes tervek szerint - a szokásos módon — témakörök szerint hirdetjük meg és a következő fontosabb kérdésekben várjuk dolgozatok beküldését: 1. A VÍZGAZDÁLKODÁS FELADATAI MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSA KAPCSÁN Az Európai Unió új vízgazdálkodási politikájának és Vízgazdálkodási Keretirányelvének bevezetése Magyarországon. A figyelembe veendő különleges sajátosságaink. A nemzetközi vízgazdálkodásra vonatkozó előírások: új lehetőségek a nemzetközi együttműködés fejlesztésére. Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés a Duna vízgyűjtő, valamint a Tisza, a Dráva és a kisebb részvízgyűjtők szintjén. IS*A Keretirányelv egyes kulcs-témáinak értelmezése és figyelembe vételének lehetőségei Magyarországon. A víztestek állapotának értékelése (a víztestek jó ökológiai állapotának értelmezése, monitoringjának lehetőségei). Az emberi beavatkozások hatásainak értékelése. A Keretirányelv követelményei a vízgyűjtő gazdálkodási tervezés területén. A szakemberek és a társadalom felkészítése az Európai Unió vízgazdálkodási politikájánal^s szabályozásainak alkalmazására. Oktatási és képzési piogiamok az EU csatlakozás előkészítésére a vízgazdálkodás területen. A társadalom bevonása a vízgyűjtő gazdálkodási tervezésbe a Keretirányelv előírásai szerint. Az EU vízgazdálkodási politikájának és a Keretirányelvében megfogalmazott célkitűzéseknek a megvalósításához szükséges társadalrfti tudatosság kialakításának lehetőségei Magyarországon. 2. A VÍZELLÁTÁS-VÍZKEZELÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI. VIZIKÖZMŰVEK AUTOMATIZÁLÁSA ÉS TÁVMŰKÖDTETÉSE Щ I 1 Az EU csatlakozás támasztotta vízminőségi előírások teljesítése: az arzén, ammónia, nitrit, vas, mangán határértékek teljesítésének problémái. Lehetséges technológiák, beruházási es üzemeltetési szempontok. Ivóvízkezelő telepek automatizálása. A gépházak automatizálása. Rendszerek automatizálása, távműködtetése (kútrendszerek, városrészek, régiók stb.) Teljes vízművek automatizálása, távműködtetése. 3. SZENNYVÍZCSATORNÁZÁS ÉS -TISZTÍTÁS Az EU-hoz való csatlakozás folyamata a hazai szabályozásban. A Nemzeti Szennyvízelhelyezési Program helyzete. A szennyvízcsatornázás és -tisztítás stratégiai kérdései; támogatási rendszerek, finanszírozási kérdések. Kis települések szennyvíztisztítása; javasolható egyedi megoldások. A szennyvízkezelés üzemirányítása, energetikai kérdések. A szennyvíziszap hasznosításának, elhelyezésének aktuális kérdései.
