Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 2. szám
A három kísérleti szakaszon a töltés víz felőli oldaláról a földanyagot a mentett oldali erősítés aljába helyezték, a mentett oldali humuszanyagot szintén leszedték, majd mentett oldali erősítés készült anyagnyerő helyről szállított anyagból, réteges tömörítéssel. A MASZ feletti töltéstest szintén anyagnyerő helyről szállított anyagból készült réteges terítéssel, tömörítéssel. A befejező fázisban rézsűképzés és humuszterítés következett füvesítéssel. A szelvényhiányos és az árvíz alatt károsodott megsuvadt töltések kivitelezése hasonló technológiával készült, azzal a különbséggel, hogy ezeken a szakaszokon a töltés víz felőli rézsűjére vízzáró agyagpaplan került. A mentett oldali suvadásos szakaszon a megcsúszott anyagot kitermelték és a töltés anyagánál vízáteresztőbb földanyagot építettek be. A töltés erősítésével együtt lefolyást javító mederszelvény bővítéseket is végeztünk a Tárnán kb. 6 km hosszban, valamint a Bene és Gyöngyös patakok torkolati szakaszain. Elkészült az Ágói patak jobbpart védvonalának megerősítése, felújítottunk 3 db műtárgyat, átépítettünk 4 db zsilipet és 1 db műtárgy elbontásra került. A két év teljes kiviteli költsége 365 MFt volt, beépítésre került 50.000 m3 föld. A 2800 m hosszúságú - most átadott — balparti töltés erősítésének kiviteli költsége 170 MFt volt. A munka folytatódik Ezzel a beruházással azonban csak elkezdődött a védelmi biztonság megteremtése. A munkát tovább kell folytatni, hiszen az elmúlt időszak árvízvédekezésének tapasztalatai ezt messzemenően alátámasztják. A további fejlesztési lehetőségek kidolgozására a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium megbízást adott a VIZITERV Consult Kft. számára, aki elkészítette a Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztésének megalapozó tanulmányát. A fejlesztési javaslat a tározási, vésztározási, a medrek és hullámterek vízszállító kapacitásának növelési lehetőségeit, valamint a meglévő védvonalak rekonstrukciós szükségleteit és a monitoring rendszer bővítését vizsgálja. A legnagyobb hangsúly a vizek visszatartásán, valamint a medrek vízszállító kapacitásának bővítésén van, hiszen ezek a megoldások a vízgyűjtő felső szakaszán levő, töltésekkel már nem védett területek biztonságát is növelve, jelentősen befolyásolják a jelenlegi árvízvédelmi művek rekonstrukcióját, hiszen a beavatkozások csökkentik az árvízi lefolyási szinteket, amelyek következtében a kiépítési szintek is csökkenthetők. Igen fontos az árvízi megfigyelő, riasztó és előrejelző rendszer fejlesztése, kiépítése, hiszen a meglévő és tervezett tározók, vésztározók összehangolt üzeme csak az általuk szolgáltatott megbízható adatokra alapozva biztosítható megnyugtatóan. Fejlesztési szükségletek és költségek A tanulmány meghatározza a fejlesztési szükségleteket és azok becsült költségeit is. Az Igazgatóság kezelésébe tartozó 147,4 km árvízvédelmi fővédvonalból magassági hiányos 76,2 km, szelvényhiányos 82,7 km. A Tárná bal parti fővédvonal 36,2 km, a Tárná jobb parti és mellékvízfolyások védvonalai (Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Külső Mérges, Szarv-ágy, Ágói p.) 111,2 km hosszúságúak. A tanulmány az öt ártéri öblözetben szükséges védvonal rekonstrukciós szükségletét összesen 4,8 Mrd.Ft-ra becsüli, amelyből sürgősnek ítél 1,4 Mrd. Ft értékű beavatkozást. A szükségesnek ítélt rekonstrukciós munkákat a jelenleg érvényes mértékadó árvízszintre határozta meg. A tározók hatását figyelembe véve a rekonstrukciós munkák 2,6 Mrd.Ft, értékűek, amelyből a tanulmány sürgősen elvégzendő kategóriába sorol 652 MFt értékű munkát. A tározási lehetőségeket vizsgálva megállapítja, hogy az ÉVIZIG területén jelenleg 25 tározó üzemel 24,2 millió m3 teljes térfogattal, amelyek nem árvízcsúcs-csökkentő tározók. Egyedül a Markazi tározó rendelkezik -2 millió m3 árvízi kapacitással. A tervező a területen 4 helyen javasol árvízvédelmi célú tározót, olyan megközelítéssel, hogy csak olyan elzárási helyekkel foglalkoztak, ahol a tározótér legalább 1,0 millió m3. Ezek a helyek: Recsk, Terpes, Vécs, Domoszló, amelyek létesítési költségét 850 MFt-ra becsüli. Térfogatuk 7,0 millió m3. Az átadáson kiállították a térségi fejlesztések terveit, árvízi fotóit A szükségtározással kapcsolatban megállapítható, hogy a Tárná és visszatöltésezett vízfolyásai a védvonal jelenlegi állapotában nem képesek biztonsággal levezetni egy mértékadót megközelítő árvizet, tehát szükség van a szükségtározó alkalmazására. Az ÉVIZIG működési területén a Viszneki, Nagyfügedi, Tarnazsadányi, Ludasi, Száraz-éri, Nagyúti vésztározási helyek vehetők figyelembe 8,6 millió m3 tározási lehetőséggel. Minősített tározók esetén a szükséges műveket a tanulmány 415 MFt-ra becsüli, beleértve a Borsóhalmi szükségtározó, ÉVIZIG védvonalán kiépítendő műveket. 16
