Víztükör, 2001 (12. évfolyam, 1-6. szám)
2001 / 6. szám
2001. ÉVI DÍJAZOTTJAI Százhuszonöt éve történt TÖLTÉSSZAKADÁSOKBAN GAZDAG 1876-OS ESZTENDŐ Belső konzulens: dr. Dulovics Dezsőné Külső konzulens: dr. Pálfai Imre (ATIVIZIG ) III. díj - Reich Ildikó: A Tiszai cián- és nehézfém szennyezésnek az ivóvízellátást érintő hatásairól Semmelweis Egyetem EÜ Főiskolai Kar Közegészségügyi és Járványügyi szak Budapest Bebő konzulens: Szmuk Ágnes III. díj - Heinz Diána Krisztina: Környezetvédelem - Tisza szennyezés Belső konzulens: dr. Filotás Ildikó Dicséretben részesültek Hegedűs János: Tiszadada-Tiszadob települések szennyvíztisztítása Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja Bebő konzulens: Török László Külső konzulens: Mészáros József Utri Kornél: Szennyvízcsatorna és átemelők bűzképződésének és korróziójának csökkenése Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja Belső konzulens: dr. Vincze Lászlóné Külső konzulens: Májer József (DRV Rt.) Koós Máté: Völgyzárógátas halastó a Gerence patakon Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja Belső konzulens: Sziebert János Külső konzulens: dr. Csonki István (KDTV1ZIG) Mórócz Attila: A Decsi fokrendszer vízjárásának természetharmonikus revitalizációja Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja Belső konzulens: dr. Zsuffa István Kübő konzulens: Kalocsa Béla (ADUVÍZIG) Sovány Tamás: Varsád, teleltetek és teleltetők vízellátásának tervezése Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Baja Bebő konzulens: Eichhardt Géza Kübő konzulens: Prekop Kázmér Gerebenics Attila: Szakoly-Nyírmihálydi térségi szennyvízelvezető hálózat szageliminálása (vizsgálat és javaslat) SZIE. Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Budapest Bebő konzulens: dr. Dulovics Dezsőné Cseri Róbert: Fót nagyközség A10, All, Al4 részvízgyűjtő területei csapadékvíz elvezetésének felülvizsgálata SZIE. Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Budapest Belső konzulens: dr. Dulovics Dezsőné Külső konzulens: Erős Viktor (CELERITAS Gmk.) Tóth Boglárka: A közigazgatás feladatai a vízkárelhárításban Budapest Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Főiskolai Kara Bebő konzulens: dr. Wisnovszky Iván A Körösök-Berettyó vidékén a lendülettel indult ármentesítési munkákat az 1848-49 évi szabadságharc eseményei megszakították. A későbbi önkényuralom politikai okokból szétrombolta az 1846-1848 évek között megalakult ármentesítő társulatokat. Amikor később ezeknek a társulatoknak az önkormányzatai újból működhettek és újak is alakultak még mindig csak a kezdeti lépéseket jelentették, egyértelmű előrehaladást nem hoztak. Az 1860-as évek száraz időszaka - különösen az 1863. évi aszály - valamint a közvéleményt megzavaró hiedelmek az Alföld „aszályossá” válásáért, az éghajlat „átalakításáért” a vízrendezési munkálatokat tette felelőssé. Mindezek miatt a töltésépítések vagy teljesen lekerültek a napirendről, vagy csak nagyon vontatottan haladtak. A közmunkával megterhelt lakosság pedig azért nem lelkesedett ezekért a munkákért, mert az érintett területek a földesurak birtokában voltak. Az 1870-es évek második felében csapadékos időszak kezdődött. A folyók vízszintje meghaladta a korábbiakat, ezért nem csoda, hogy a történelem a nagyvizek sorába jegyezte fel az 1876. évi árvizeket. Az év február, március, május, június és december hónapjaiban a folyókon magas árhullámok vonultak le. A Kettős-Körösön 124 napig volt árvízvédelmi készültség. A gyenge töltések nem bírták a vizek nyomását. Az év folyamán a Fehér-és a Fekete-Körös töltései öt-öt, a Kettős-Körösé kettő helyen szakadt át. Az árterek nagyobb része víz alá került. A teljes Körösök-Berettyó vidékén összesen húsz helyen történt gátszakadás. E mellett töltésmeghágások is keletkeztek a kialakult magas árvízszintekben. A Tisza mentén 16 helyen szakadt át a töltés. A települések belsőségeit csak nagy nehézségek árán lehetett az elöntéstől megvédeni. A legválságosabb helyzetben Békés község belterülete volt. Jancsovics Pál - Békés megye akkori polgármestere (mint kinevezett árvízvédelmi kormánybiztos) vezetésével 30 napon át folytatott védelmi munkával tudták csak a település belsőségeit megvédeni. A nagyszámú töltésszakadás után az ármentesítő társulatok tehetetlenül álltak a bekövetkezett katasztrófával szemben. Kilátás sem volt arra, hogy a fontos, sürgős helyreállítási munkákat elvégezzék. Békés vármegye felterjesztésére az Alsó- Fehér-Körösi és Arad megyei Ármentesítési Társulat önkormányzatát a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium felfüggesztette és a társulati ügyek vezetésére, valamint a művek kiépítésére Marsovszky Gyula miniszteri tanácsost kormánybiztosnak nevezte ki. Az 1876. évi nagy árvíz az érdekelteket az árvízmentesítés terén fokozottabb tevékenységre késztette. Ennek eredményeként a Tiszavölgyi Társulat újra folytathatta működését. A Fehér-Körössel kapcsolatban fordulatot jelentett a 125 évvel ezelőtti árvíz. Ebben az évben volt ugyanis az utolsó töltésszakadás ezen a folyón, Gyula-Gyulavári területén, illetve a magyar szakaszon. A későbbi - gyulai és környéki - árvízi elöntések az Arad megyei, illetve román területen történt töltésszakadásokból jutottak területünkre. De ez már egy másik történet. Góg Imre
