Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)

2000 / 4. szám

A SIKERES VEDEKEZES GARANCIA! ORSZÁGOS BELVÍZVÉDELMI KONFERENCIA GYULÁN Az utóbbi években egyre sűrűbben és hosszabb ideig tartó belvíz problémák és az ezzel járó nagy károk felvetik an­nak szükségességét, hogy azok meg­előzésével tudományos konferencia is foglalkozzon, melyet ezúttal 2000. május 25-én Gyulán rendeztek meg. A rendezvény szakelőadói a belvíz okait az elhárítási és a kármérséklési, hidrometeorológiai, vízügyi-műszaki, mezőgazdasági, népegészségügyi, tele­pülés-rendezési, szervezési, együttmű­ködési, gépészeti, közgazdasági szem­pontok alapján közelítették meg.- Dr. Pálfai Imre az 1999-2000. évi tiszántúli belvíz hidrológiai értékelésé­ről,- Dr. Váradi József a vízkárelhárítás megosztott szerepköréről és a védeke­zés főművi tapasztalatairól,- Kolossváry Gábor az FVM irányítá­sa alá tartozó szervezetek védekezésé­nek szervezéséről,- Dr. Bakondi György a katasztrófa elhárítás belvízvédelmi tapasztalatai­ról, míg- Dr. Gáti Zoltán a helyi vízkárok el­leni védekezésről beszélt. Szó esett ezen felül a vízkár elhárítás településrendezési összefüggéseiről, a védekezés finanszírozásáról, a földte­rületek művelési ág változtatásának szükségességéről, a belvizek okozta környezetvédelmi és egészségügyi problémákról, valamint a belvizek nö­vénytermesztési következményeiről. A rendezvény fontosabb megállapítá­sait a következőkben ismertetjük. Belvíz és mezőgazdasági művelés Hidrológiai szempontból belvízről ak­kor beszélünk, ha a talaj víztelítettsége a 100%-ot meghaladja, a mezőgazdál­kodást azonban már a 95%-os feletti víztelítettség is akadályozza. Békés me­gye teljes vetés területe mintegy 440.000 ha, 1999-ben a belvíz maxi­muma 83.800 ha volt, mely az elmúlt 50 év legnagyobb területi elöntését je­lentette. Ez a területi arány megyei át­lagban közel 20%. Meteorológiai adatok azt mutatják, hogy 1998 áprilisától folyamatosan nőtt a sokéves átlaghoz lehullott csapa­dék mennyisége, előrevetítve azt a je­lenlegi állapotot, hogy - számtalan más negatív életminőségi hatás mellett - Bé­kés megye egyes kistérségeiben már harmadik éve vetnek, de alig aratnak. A belvíz elleni védekezés összehangolt munkát igényel A belvíz megjelenését az időjárási té­nyezők mellett jelentős mértékben meghatározza a talajok kultúrállapota, ami kihat a lehetséges vízkapacitás mér­tékére. Megfelelő időben és módon el­végzett talajmunka, - mely együtt jár időnként mélyszántással, altalajlazítás­sal, a terület meliorációjával, illetve an­nak karbantartásával - lényeges válto­zást, egyben sikeresebb belvíz elleni védekezést is jelentene. A belvíz kialakulását befolyásoló té­nyezők A belvizek kialakulását természeti és emberi tényezők egyaránt befolyásol­ják.- Természeti tényezők: csapadék, mor­fológia, talajvíz, talaj fagy, talaj-adottsá­­gok, víztranszport;- Emberi tényezők: fenntartottság, üzemelés(védekezés), területhasználat, melioráció (drénezés, mélylazítás), településrendezés(engedélyezések), csa­tornázás, stb. Napjainkban a belvíz elleni védekezés elsődlegesen a megjelent víz elvezetését jelenti. Az összhang, mely a rendszer­­váltás előtt az üzemi és társulati csator­nák között meg volt, mára már alig ta­pasztalható. Nem kétséges, hogy a vízelvezetés szükséges összhangját csak közös össze­fogással lehet megteremteni. A belvizek megelőzése érdekében gazdát kell kerí­teni a jelenleg gazdátlan csatornáknak és gondoskodni kell a veszélyeztetett te­rületek védelméről. A mentesítés közös 6

Next

/
Thumbnails
Contents