Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám
KÖNYVISMERTETÉS DR. STELCZER KÁROLY: A VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁS HIDROLÓGIAI ALAPJAI Közismert, hogy Magyarország a felszíni vízhálózat szempontjából különleges helyzetben van. A felszíni vízkészlet 96%-a a környező államokból érkezik. Árvizek idején felgyorsulva, akadályokat nem ismerve, kisvizes időszakban viszont csak annyi, amennyit szomszédaink nem használnak el. A vízminőség területén talán még kedvezőtlenebb a helyzet - a vízgyűjtő felső részéről érkező szennyezések ellen védtelenek vagyunk. Egyetlen ésszerű megoldást a nemzetközi együttműködés kínál. A hidrológiai jelenségek sokrétűsége és államhatárt nem ismerő kiterjedése különben is megkívánja a nemzetközi kapcsolatokat, a nemzeti és a nemzetközi tudományos és gazdasági területen betöltött szerepének egyre erősödő és bővülő jelenlétét. Ezt az igényt az európai integráció csak tovább erősíti. Az együttműködés alapja akár országon belül a szorosan kapcsolódó társtudományokkal, akár nemzetközi téren a társintézetekkel - az azonos gondolkodás, melynek előfeltétele a hidrológia egyes elemeinek az azonos értelmezése, jelölése, továbbá egységes mérési, számítási eljárások, módszerek alkalmazása. Ehhez nyújt kiváló segítséget Stelczer Károly egyetemi tankönyve, amelyet az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Eötvös Kiadója jelentetett meg. A könyv megjelenését "Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése" témájú HU-94.05 számú PHARE Program támogatta. Ezzel a 411 oldal terjedelmű könyvvel az Olvasó olyan munkát vehet a kezébe, amely a természettudományokhoz szorosan kapcsolódó hidrológia és a napi gyakorlati élet feladatát jelentő vízkészlet-gazdálkodás kapcsolatát sokrétűen tárgyalja. A könyv 3 fő részből áll: 1. A vízkészlet-gazdálkodás és a hidrológia kapcsolata 2. A víz kémiai és biológiai tulajdonságai 3. A vízháztartási mérleg elsődleges elemei A tankönyv a vízkészlet-gazdálkodás számára a hidrológia tudományának ismeretanyagát a vízháztartási mérleg elemei köré csoportosítva, igen alaposan, átfogóan mutatja be. Tárgyalja a vízgyűjtőre, országra, esetleg kontinensre felírható vízháztartási mérleg térben és időben változó elsődleges elemeinek meghatározását, az ehhez szükséges mérések és a feldolgozások módszereit, a közreadás módját és formáját, továbbá az egyes hidrológiai elemek előrejelzését. A szerző az ismeretanyagot 11 fejezetre bontotta. A decimális tagolás: a fő fejezeteken belül 4 lépcsős mélységű, egységes és következetes - jól kezelhető és áttekinthető. Az alkalmazott dőlt betűs kiemelések jól jelzik a hangsúlyos kifejezéseket. A törzsanyagot apró betűs kiegészítő, magyarázó részek egészítik ki. Hasznos, hogy a szerző a rövid szakmatörténeti részeknél a témakör hazai és külföldi előzményeit egyaránt ismerteti. Minden egyes fejezetben tükröződnek a Meteorológiai Világszervezet - egységes hidrológiai eljárások érdekében közreadott Útmutatóiban foglalt - ajánlásai, továbbá azok az általános és optimális megoldások, amelyeket a vízkészlet-gazdálkodás a társadalom víz iránti igényei és a természetben rendelkezésre álló és felhasználható vízkészletek közötti ellentmondásból adódnak. A tankönyv magában foglalja azokat az ismereteket is, amelyek a magyar hidrológiát, a magyar vízkészlet-gazdálkodást az elmúlt több mint száz éve a világ élvonalába emelte. A korszerű tankönyvnek bizonyos mértékig a kézikönyv szerepét is be kell töltenie. Éppen ezért a könyv részletesen tartalmazza a vízháztartási mérleg egyes elemére vonatkozóan- a mérések időpontjait;- az optimális mérési időközöket;- a minimális és optimális észlelőhálózat-sűrűséget;- a jellemző értékeket;- a pontbeli mérési adatok ellenőrzésének, kiegészítésének módszereit;- az adatok feldolgozásának hazai és nemzetközi ismertebb módszereit. Ezen felül hasznosan szolgál majd a gyakorló szakemberek, vízimérnökök, hidrológusok számára is. A szakirodalmi hivatkozások száma: 406. Ezek tartalmazzák a legfontosabb hazai és nemzetközi forrásmunkákat, hasznos hátteret adva azok számára, akik egy-egy kérdésben, részletben jobban el kívánnak mélyedni. Ezt segíti a forrásmunkákra történő hivatkozások, utalások következetes alkalmazása. Nagyban emeli a könyv gyakorlati használati értékét az, hogy a szerző - hiánypótló módon - megadja a szakkifejezések pontos fogalom-meghatározását, az egyes fogalmak értelmezését az ISO és a magyar szabványokra hivatkozva (összesen 263 fogalomét, az abszorpciós tényezőtől a zavarosságig) és feltünteti azok elnevezésének angol nyelvű megfelelőjét. A szerző a fizikai mennyiségeket, mértékegységeket következetesen, egységesen és helyesen használja. Értékes segédlet az ezzel foglalkozó melléklet. A tankönyv használatát jól segítik a csatolt mutatók és jegyzékek: A fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége A szakkifejezések listája Ábrajegyzék Táblázatok jegyzéke A 105 ábra és a 68 táblázat mint grafikus segédeszköz és adatforrás a gyakorlati feladatok megoldásához ad segítséget. Az ábrák rendkívül gondosan készültek, tartalmasak, jól egészítik ki és illusztrálják a szöveget. Dr. Szlávik Lajos 17
