Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 2. szám
SORON KÍVÜL Az állami céltámogatási pályázatokhoz kapcsolódó vízjogi engedélyezési eljárás tapasztalatairól válaszol kérdéseinkre dr. Gálosi Zoltánná, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Hatósági Osztályának vezetó'je. Mi az oka annak, hogy bár az új jogi szabályozás alapján a pályázók rendelkezésére álló elvi vízjogi engedély és elbírált megvalósíthatósági tanulmány - melyek tartalmazzák a vízügyi hatóság és a szakmai bíráló bizottság iránymutatásait - birtokában benyújtott vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációnak vízügyi-műszaki szempontból elvileg kifogástalannak kell lennie, mégis az ügyek jelentős részében ilyen jellegű problémákkal is találkoznak? ■ Az egyik oka valószínűleg az, hogy a feladatok jellegéből adódóan a beruházások megvalósítását kistérségi társulások formájában tervezik, mely többirányú érdek és szempontrendszer figyelembevételét igényli. Műszaki legyen a talpán, aki ezeknek a követelményeknek maradéktalanul eleget tud tenni. Ilyenkor aztán könnyen becsúszik a hiba. ■ Persze. A másik ok, ami miatt a benyújtott kérelmek nem kellően megalapozottak az, hogy - a vízjogi engedélyezés alapját képező dokumentáció elkészítéséhez nélkülözhetetlen műszaki követelményrendszeren túl - a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletet és nem utolsó sorban a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletet kérelmezők nem ismerik kellően. Pedig ezek kimerítő szabályozást tartalmaznak az eljárás során felmerülő különböző problémák tekintetében. ■ így van. Ilyen probléma például a vízvezetési szolgalom kérdésköre és ezzel összefüggésben a tulajdonviszonyok rendezedensége. Bár ez utóbbi több okra vezethető vissza, következményeit valamennyien ismerjük. Ezek közül az egyik - számunkra talán a legfontosabb - hogy a kérelmezők nem tudnak kellő időben a vízügyi hatósághoz a jogszabályi előírásoknak megfelelő szolgalmi dokumentációt benyújtani. Lehet ez ellen valamit tenni? • Hogyne. Nagyobb körültekintéssel és kellő időben megkezdett előkészítő munkával a rendezetlen állapotot előidéző okok kiküszöbölhetők. Ilyen például az elhalt ingadantulajdonos hagyatéki, póthagyatéki eljárásának lefolytattatása vagy a hanyagságból elmaradt tulajdonváltozások átvezettetése. Ezekben az esetekben célszerű megkísérelni az illetékes Földhivatalnál a soron kívüli ügyintézést. Sokkal nehezebb - belátható időn belül szinte lehetetlen - megoldást találni a korábban megszűnt földkiadó bizottságok befejezetlen munkája miatt előálló helyzet rendezésére. A vízügyi igazgatóságok - így a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is - a rendelkezésre álló eszközökkel minden segítséget megad a pályázni kívánók számára. Mire gondol? ■ Mindenekelőtt arra, hogy ezek az eljárások soronkívüliséget élveznek. Azokban az ügyekben, ahol a szolgalmi jog hiányosságai miatt nem kerülhet sor az előírt pályázati határidőig a vízjogi engedély kiadására -amennyiben a kérelmet nem vonják vissza - az eljárás tovább folytatódik és továbbra is minden segítséget megadunk a feltételek teljesítéséhez. További lehetőség is van? • Persze. Hatáskörünkben megtehető intézkedésként a földkiadó bizottságok befejezetlen tevékenységéből adódó földbirtok-viszony rendezése érdekében szignalizációval élünk az FVM illetékes Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Hivatalához, ahol segítő szándékkal foglalkoznak ezekkel az ügyekkel. Ám ez csak tüneti kezelés. Mi lehet a végső megoldás? ■ Miután az ingadan-tulajdonviszonyok rendezetlensége általános problémának tekinthető, a megoldást alapvetően abban látom, hogy az ingatlan ügyekben illetékes hatóságok érjék el, vagy legalább közelítsék meg a naprakészség állapotát az ügyek intézésében. Talán a megelőzés segíthetne. ■ Igen. Több irányban jeleztük, hogy valószínűleg rövidebb idő alatt elérhető megoldást jelenthet a vízjogi engedélyezés alá tartozó ügyekben a pályázati feltételek oly módon történő meghatározása, mely megkönnyítheti a pályázók ingadan-tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését. Bízunk benne, hogy figyelemfelkeltésük eljut az illetékesekhez és ezzel együtt jogszerű és gyors ügyintézést eredményez. Lejegyezte: Perecsi Ferenc ÉPÍTÉSI műszaki ellenőri képzés TANFOLYAM ÉS SZAKVIZSGA A VITUKI-BAN Az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 3 §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott szakvizsgát, a szakképzésért felelős miniszter által külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően szakirányú felsőfokú képzettséggel jogi, pénzügyi, szabvány- és minőségügyi, illetve szakirányú középfokú képesítés esetén építészeti műszaki szakmai ismeretekből is meg kell szerezni. A szakvizsgára felkészítő tanfolyam felsőfokú képesítés esetén 100 óra, középfokú képesítés esetén 150 óra képzésből áll. A rendelet hatálya kiterjed a vízügyi ágazat speciális műszaki építményeivel kapcsolatban építési műszaki ellenőri névjegyzékben lévő, illetve oda felvételt nyerni kívánó személyekre is. Az építési műszaki ellenőri névjegyzékbe való felvételi kérelmet a területileg illetékes közigazgatási hivatalnál kell benyújtani. A kormányrendelet értelmében a névjegyzékből törölni kell azokat, akik a szakvizsga letételi kötelezettségnek 2001. július 1-ig nem tesznek eleget. Építési műszaki ellenőri tanfolyam és szakvizsga szervezésére feljogosított intézmény - különös tekintettel a vízügyi ágazat speciális ismereteinek oktatására - a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.). A tanfolyamok idejének a hallgatói igényekhez való igazítása érdekében az előzetes jelentkezéseket a VITUKI Training (1453 Budapest, Pf. 27) címre kérjük megküldeni. További információ: Dr. Gayer József, Tichy- Rács József Tel/Fax: 215-3043, E-mail: tichyracs@vituki.hu 15
