Víztükör, 2000 (11. évfolyam, 1-6. szám)
2000 / 6. szám
A 2000. ÉVI RENDKÍVÜLI ÁRVÍZ A TISZA-VÖLGYBEN Előzmények Hazánkat - különösen a Tisza-völgyet - 1998 novembere óta sorozatosan árvizek, belvizek és vízszennyezések sújtották. 1998 novemberében, 1999 márciusában és 2000 áprilisában rendkívüli készültséget igénylő árvizek vonultak le a Tiszán és mellékfolyóin, 1999-ben és 2000-ben rendkívüli belvízvédekezés folyt az Alföldön, míg 2000 elején cianid és több hullámban érkező nehézfém-szennyezések állították igen nehéz védekezési feladatok elé a védekezésért felelős állami szervezeteket, ezen belül a vízügyi szolgálatot, súlyosan érintették a térség lakosságát. A 2000 májusáig eltelt alig másfél év alatt a Tisza-völgyben szinte valamenynyi vízkár-elhárítási mérőszám megdőlt. Az ez idő alatt levonult három árhullám alatt aTiszaTiszabecstől Mindszentig terjedő szakaszán és a Bodrog teljes hosszán a vízállások meghaladták az eddig mért legmagasabb értékeket. A Közép-Tiszán kétszer is megdőltek a "rekordok", Szolnoknál például összesen 1,32 m-rel, 1999-ben 65 cm-rel, 2000- ben további 67 cm-rel. Az ismétlődő rendkívüli helyzetek tekintetében mégis a 2000. év volt a legnehezebb. Már kora tavasszal, a korábbi évek csapadékainak hatására, jelentős belvízi elöntésekkel kellett megküzdeni, amit februárban az árvízi, és - 10 év óta először - a III. fokú jégvédekezési feladatok egyidejű ellátása nehezítette, és tette próbára a vízügyi szolgálatot. Ezt látszott betetőzni a január 30-február 10. közötti cianid szennyezés elleni védekezés. A 2000. évi legnagyobb és legveszélyesebb feladatot az április 3-án kifejlődő rendkívüli tiszai árhullám jelentette, amely az eddigi elemzések szerint igen ritkán előforduló terhelést jelentett a védművekre, miközben a hazai előírások szerint azok a 100 évenként egyszer visszatérő árhullám terhelésére vannak méretezve, de kiépítve erre a méretre csak a védművek 60,5%-a van. Az árhullám az Alföld kiterjedt térségeit közvetlen elöntéssel fenyegette, ahol a beépített nemzetgazdasági érték 2.900 milliárd Ft, az érintett települések száma 402, ahol 1 millió 450 ezer ember él. A 2000. áprilisi árvíz kialakulása és levonulása A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtőjén, március végén és április elején kialakult jelentős csapadék és a felmelegedéssel együtt járó hóolvadás következtében a Tiszán és valamennyi mellékfolyóján jelentős áradás indult meg. A Bodrogon a Szamoson, a Krasznán, a Sajón, a Tárnán, a Zagyván (ez utóbbiaknál szükség-tározók is megnyitásra kerültek), a Fehér-Körösön (itt román oldali szakadás miatt kerültük el a Kisdelta szükségtározó megnyitását), a Fekete-Körösön, a Kettős- és a Hármas-Körösön, a Sebes-Körösön és a Maroson alakult ki jelentős, a legnagyobb vízszintet (LNV) meghaladó, illetve megközelítő árhullám. A kialakult árvízi helyzetre tekintettel a Kormány április 8-án 22 órától elrendelte a veszély-helyzetet és a rendkívüli védelmi fokozatot 1342 km hosszú védvonalon. Április 18-án a rendkívüli védelmi fokozatot kiterjesztették a Tisza Csongrád-déli országhatár közötti szaka-szára, valamint a Hármas- Körös torkolati szakaszára is, így ez a hossz 1614 km-re nőtt. A Kormány a kommunikációs feladatok koordinálásával a KHVM miniszterét bízta meg. Az árvízszint a Tiszán Tiszabercel (+4 cm) és Mindszent (+18 cm) között meghaladta az eddig mért legmagasabb vízszintet. A legnagyobb mértékben ez Tiszaugnál (+88 cm) és Szolnoknál (+67 cm) következett be. Ez azt jelentette, hogy 350 km hosszúságban a Tiszán - nem beszélve a mellékfolyókról, ahol a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt szintén rekordot döntő vízszintek alakultak ki (Lónyay-főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös) soha nem észlelt magasságú víz támadása ellen kellett védekezni. De nem csak a magasság, hanem a tartósság is rendkívüli volt. Tokajnál még csak 4 napig, míg Szolnoknál már 18 napig volt magasabb a víz a korábbi rekordoknál. 4
