Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 5. szám
Tiszatér Útikönyv (Könyvismertetés) Az öntözés fontossága eltérő a különböző európai országokban. Amíg az öntözés az észak- és nyugat-európai országokban különleges növényekre és kevéssé kedvező területekre szorítkozik, addig Kelet-, Közép- és Dél- Európában alapvetően fontos, ahol nagy területek - különösen a Duna menti, a balkáni és a mediterrán országok, valamint Oroszország és Ukrajna - szenvednek csapadékhiányban a vegetációs időszakban és ahol a szántóföldi növények vízellátása létkérdés. Mindazonáltal az öntözést a jelenleginél nagyobb mértékben fogja a piaci gazdálkodás szabályozni, feltehetőleg visszaszorítani. Ennek ellenére ez a fejlemény is azon törekvések sorába illik, amelyeket eddig is kifejtettek az ökológiai szükségletek javára szolgáló vízigények csökkentésére. A vízrendezést is hasonló szinten kell szemlélni. Nagyjelentőségű döntés volt a termelés visszafogása és kevésbé gazdaságosan művelhető területek termelésből való kivonása. A mezőgazdaságot mindenáron fejleszteni akaró (néhány európai ország jelenlegi gyakorlata) nemzeti politikákkal való összeütközések ez esetben bizonyosan kirajzolódnak. Hosszú távon azonban véget kell vetni a tervgazdálkodáson alapuló élelmiszer termelésnek. Másfelől a nyugat-európaiakat jogosan bírálják, hogy a Bizottság mezőgazdasági politikája akadályozza a piaci mechanizmus működését. Nyilvánvaló, hogy az új megközelítések új lendülete szükséges a vidéki táj fejlesztéséhez és a lakosságának lehetőséget biztosítani jövedelmük növelésére. A közös cél olyan táj kialakítása, amely biztosítja a fenntartható termelést és a növekvő városi települések mellett a népességnek elfogadható élettér-alternatívát jelent. Fordította: Hegedűs Miklós A Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása a "TISZATÉR" 1993 augusztus 17-én alakult meg Tiszadobon az Andrássy Kastélyban. Alapítói Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Dél-nyugati részének (Tiszadob, Tiszavasvári, Tiszalök, Tiszaeszlár) és Hajdú-Bihar megye Északnyugati részének (Polgár, Újszentmargita, Egyek, Tiszagyulaháza, Újtikos) önkormányzatai. A társulás az elmúlt évek folyamán kialakította önálló arculatát, követésre méltó eredményeket ért el. A gazdasági-társadalmi helyzetéből saját erőforrásaira és szellemi kapacitásaira támaszkodva találta meg a kiemelkedés módját. Alapozván a helyi természeti adottságaikra, az ipari, és az infrastruktúra fejlesztésében, az idegenforgalom, a kereskedelem és a mezőgazdasági tevékenység fellendítésével csökkentette a munkanélküliséget. A Tisza bal partján, megyehatárokon átnyúlva Európa szerte ritkaságszámba menő vízivilág és érintetlen ártéri élővilág csalogatja, a zajos, rohanó hétköznapokból kikapcsolódni vágyókat. Az ún. szelíd turizmus híveinek, természet-közeli nyugalmat és szabadidő eltöltési lehetőségeket kereső városi embereknek ajánlja figyelmébe a könyv a tiszatériek vendégszeretetét. A háborítatlan természet megőrzött csodáival, a növény és állatvilág beláthatatlan gazdagságával, a tiszta levegő és a csend birodalmával, a békés falusi nyugalommal találkozik az erre látogató. A Tisza mente és a kapcsolódó Hortobágy, valamint a Hegyalja történelmi hagyományokat őriz. Mindezeket romantikus táborhelyek, összkomfortos falusi házak, minden igényt kielégítő panziók konyhája és a környék borai teszik még csábítóbbá. A térségi társulást alkotó települések számára a folyó közelsége ma is meghatározó jelentőségű. Északról a Bodrog és a Tisza, a hegyvidék és a síkvidék találkozásánál fekvő festői Tokaj és vidéke, délről pedig a Tiszató fogja közre a térséget. Délen a Tisza-tó változatos üdülőövezetével határos a Tiszatér. A "tavat" átmetsző 33-as, Füzesabonyt Debrecennel összekötő főútvonal a Patkós csárdánál érinti a térséget. A tó oldalának zajosabb-tömegesebb turisztikai lehetőségeit Tiszafüred és Abádszalók kínálják. A Tiszatér csendes, nyugodt kiegyensúlyozott községeiben nyaralók nyüzsgés iránti igényeit ezek a települések szolgáltatják. A falusi turizmus személyre szabottabb kínálatait jól egészítik ki a tóparti települések "gazdagabb" lehetőségei. A térség két jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkező tájegysége - Tokaj és a Tisza-tó - között fekvő Tiszatér felfedezésre váró értékeit tárja a könyv az olvasók elé. Hasznos útikalauzként forgatható mindazok számára, akik északról, délről vagy akár nyugat felől kívánják megközelíteni a térséget. A könyv anyagának összeállításában a szerző, Polgár Judit munkáját a települési múzeológusok is segítették. A könyv egyes fejezetei gazdagon, de nem bőbeszédűen mutatják be a táj és a benne élő emberek múltját, jelenét. Külön fejezet taglalja a Tisza szabályozás előtti és a szabályozás utáni állapotát. A harmadik fejezetben megismerkedhetünk a történelem formáló őseink cselekedeteivel, akik életében különösen fontos szerepet játszottak a térség csárdái, melyekhez napjainkban is számos legenda kapcsolódik. (OA) 16
