Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 4. szám
3. szekció: Ivóvízbázisok védelme 1. Az ivóvízbázis védelmi célprogram diagnosztikai fázisának tervezett ütemű végrehajtása kiemelt vízgazdálkodási feladat, amelyhez a szükséges állami forrásokat biztosítani kell. 2. A lokális és különleges védelmi beavatkozásokat igénylő vízbázisvédelem mellett a stratégiai fontosságú felszínalatti vizek védelméről regionálisan, illetve országra kiteijedően gondoskodni kell:- A lokális programok mellett nagyobb súlyt kell helyezni a felszínalatti vizekkel kapcsolatos regionális vizsgálatokra, felhasználva a lokális vizsgálatok során szerzett információkat.-A felszínalatti vizek védelméhez, a felszínalatti vízkészletekkel való gazdálkodáshoz a vízügyi igazgatási szervek felügyeleti, valamint a kapcsolódó értékelő tevékenységét erősíteni kell. Szükséges az összes érintett intézmény fejlesztése. 3. A célprogram végrehajtásából leszűrhető tapasztalatok alapján:- A nemzeti kármentesítési program és a vízbázisvédelmi célprogram információs kapcsolatát erősíteni kell, hogy a célprogramban feltárt és a kármentesítési programba tartozó szennyezőforrásoknál a kármentesítés késedelem nélkül megkezdődhessen.- A diagnosztikai fázist célszerű két ütemre bontani annak érdekében, hogy az első ütemben a sérülékenység mértékének megítélése, a szennyezőforrrások ismertsége megbízhatóbb legyen.- A határokkal metszet utánpótlódási területű ivóvízbázisok védelme érdekében szükséges, hogy a határvízi bizottságok segítsék a program végrehajtását.- Szükséges a diagnosztikai vizsgálatokhoz az önkormányzatokkal megkötött megállapodások tartalmának felülvizsgálata, különös tekintettel a különböző tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatban fennálló problémákra. 4. szekció: Vízellátás 1. A jelenlegi legfontosabb feladat az ellátás minőségének biztosítása. Ehhez és ezen belül az EU direktívák betarthatóságához fejlesztésre és kutatásra van szükség. Mindezek feltételeinek biztosí-tásához állami hozzájárulásra is szükséges. 2. A dokumentált minőségbiztosítási rendszerek - az ISO 9000 és 14000 szabványcsalád - bevezetésének előkészítése időszerű. Minőségi és gazdasági igényeket egyaránt kielégítő üzemeltetési algo-ritmusok kidolgozása szükséges. 3. A vízminőség igény szerinti ellenőrzéséhez szükséges országos vízminőségvizsgáló hálózat területi lehatárolását és a laboratóriumok műszerezettségi színvonalát meg kell határozni, szervezésüket meg kell kezdeni. 4. Folytatni kell a vízművek üzemeltetői szervezetének ill. működési területének optimalizálására irányuló előkészítő munkát, hogy az ezredfordulóra ill. az EU csatlakozás tervezhető időpontjára a jelenlegi áttekinthetetlen helyzet megszűnjön. 5. Vizsgálni kell "A vízellátásba is betört a piac" szlogen, ill. megállapítás hatásait. Értelmezni szükséges, hogy az ivóvíz a piac klasszikus értelmezése szerint lehet -e "áru"? 5. szekció: Csatornázás - szennyvíztisztítás 1. A települések csatornázása területén szemléletváltozás szükséges. A szennyvízelvezetés és csapadékvízelvezetés elkülönült közelítése helyett elő kell készíteni és be kell vezetni Magyarországon az integrált csatornagazdálkodást. 2. A szennyvíz- és csatornabírságos jogszabályokon alapuló vízminőségszabályozást haladéktalanul korszerűsíteni szükséges. Biztosítani kell az EU Települési Szennyvíztisztítás Direktíva (91/271 EEC) átvételét és előírásainak érvényesítését. Ezzel is összefüggésben ki kell jelölni az érzékeny és kevésbé érzékeny területeket (befogadókat). 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítását akadályozó szabályozások ésszerű módosítása, a hasznosítást elősegítő konzisztens jogszabályi környezet megteremtése szükséges. 4. A szennyvízelvezetés, -tisztítás, iszapkezelés, -elhelyezés Nemzeti Programja keretében ki kell dolgozni a megvalósítást biztosító reális finanszírozási rendszert, annak lehetséges változatait. Ennek során gondoskodni kell a támogatási rendszer továbbfejlesztéséről, különös figyelemmel a megvalósíthatósági tanulmány jogintézményének működési tapasztalatira. 5. A Települési Szennyvíztisztítás Direktíva körében a szennyvízelvezetés, -tisztítás megvalósítását kötelező önkormányzati feladattá kell tenni. 6. szekció: Vízgyűjtő - gazdálkodási tervezés 1. Az elmúlt években elkezdődött vízgyűjtőgazdálkodási tervezési tevékenység sikeres volt, számos módszertani és gyakorlati eredményt hozott. A hazai tapasztalatok, valamint az EU keretirányelvek alapján a munkát 1999-ben folytatni kell. A gyakorlati tervezéssel párhuzamosan további módszertani elemzéseket és jogszabályozási előkészítést kell végezni. 2. Az EU csatlakozás érdekében - különös tekintettel a Vízgazdálkodási Keretirányelv-tervezetre és a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésre - nagyon fontos a továbbképzés szerepe. Elő kell segíteni, hogy a vízügyi igazgatás és a tervezés résztvevői tanfolyam keretében megismerhessék a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés európai uniós és nemzeti normatíváit. A szekció javasolja, hogy az MHT Oktatási Bizottsága és az Európai Integrációs ad-hoc Munka-csoport (EU integrációs oktatással foglalkozó intézmények bevonásával) foglalkozzon azzal, hogy milyen szerepe lehet (legyen) a Hidrológiai Társaságnak az EU integrációra való felkészülésben. 3. Magyarország 15 vízgyűjtőgazdálkodási tervezési területe országhatárral osztott. Az ezeken a vízgyűjtőkön folytatandó 16
