Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / 3. szám
Százötven éve született Gallacz János Apja császári ezredes volt, anyja Honig Paula. Mindketten osztrák származásúak voltak. A katona apa több helyen szolgált. így született ifj, Gallacz János 1849. Április 19-én ( unokája adatai szerint ) Olmützben. (A magyar szabadságharc elvesztése után igen sok magyar honvéd szenvedett az olmützi várbörtönben.) Innen nemsokára Budára került a család. Rövid idő múlva id. Gallacz Jánost Olaszországba helyezték, így távol volt amikor felesége Budán meghalt. Tíz éves volt akkor János, amikor apjának vissza kellett menni az olasz harctérre. Idegenekre kellett bíznia a fia nevelését. Édesapja kérte I. Ferenc József császárt, hogy gondoskodjon a fia neveléséről. így került ifj. Gallacz János a bécsi Ferenc József Katonai Intézetbe. Az ifjú azonban nem akart katona lenni, ezért a közben nyugdíjba vonult és Grazban letelepedett édesapjához költözött a katonai intézetből. így gyermekéveinek nagy részét és ifjúságát Grazban töltötte. Itt végezte középiskoláit és műegyetemi tanulmányait. Gallacz János 1873. Március 31-én mint királyi segédmérnök a Gyulai Folyammérnöki Hivatalnál kezdte szakmai pályafutását. Ezt a hivatalt 1871-től Szeghő Attila vezette, aki rokoni kapcsolatban volt (Szeghő felesége, Walberg Stefánia unokatestvére volt Gallacznak ) a fiatal mérnökkel. A magyar nyelv terén voltak hiányosságai Gallacznak, ezért munkahelyén előírták számára a magyar nyelv tökéletes elsajátítását. A műszaki ügyekkel kapcsolatos felkészültsége azonban egy pillanatig sem volt kétséges. Az 1870-es években visszatérő árvizes időszak kezdődött. A kiépített töltések elégtelennek bizonyultak az évről évre fokozódó árvizekkel szemben. 1872-ben , 1873-ban és 1876-ban Arad megye területén a Fehér és a Fekete Körös mentén szakadtak át a töltések. Az utóbbi évben a Kettős Körös mindkét oldalán lévő töltéseket törte át a jeges ár. Az 1879. évi decemberi Fekete Körösön történt töltésszakadások után a Kettős Körösön keletkezett jégtorlasz következtében történt 450 méter hosszú gátszakadás. A tehetséges fiatal Gallacz ezeknek a védekezési munkáknak a során vált a gyulai hivatal nélkülözhetetlen tagjává. Amikor Szeghő Attilát Szegedre helyezték, átmenetileg Keczkés Sándorra bízták a hivatal vezetését, de az ő távozása után ( 1879-ben ) a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium Gallacz Jánost nevezte ki erre a posztra. 1877. május 16-án feleségül vette Csicseri Ormos János tekintélyes gyulai ügyvéd 16 éves lányát, akinek lelkes segítségével a nyelvet tökéletesen megtanulva teljesen magyarrá lett. Az 1879-es árvíz után a hivatal elkészítette a Körös-Berettyó szabályozás újabb - most már harmadik - átfogó tervét. (Az első ilyen tervet Huszár Mátyás, a másodikat Bodoki Károly készítette.) 1881-ben a Fehér Körös töltése hat helyen, a Fekete Körös pedig tizenegy helyen szakadt át. Az árvizeknél Gallacz mindig a legveszélyesebb helyeken volt található, ott ahol sürgős intézkedésekre volt szükség. Az árvíz után munkája elismeréseként koszorús arany érdemkereszt kitüntetést kapott. Az 1888. Évi márciusi árvíznél a zajló jég a Kettős Körös bal oldali töltésén két helyen ( 102 és 25 méteres ) szakadást okozott. Ennek következtében Gyula, Csaba, Békés, Mezőberény Köröstarcsa és Gyoma települések belső részeit csak katonai segítséggel lehetett megvédeni. Gallacz testestől-lelkestól a gyakorlat embere volt, aki tudott az emberek nyelvén beszélni, s tudásával egyéni képességeivel sok nehéz helyzetet oldott meg az egyes árvízi helyszíneken. Erről Baross Gábor , az akkori közmunka és közlekedésügyi miniszter a helyszínen is meggyőződött. Talán ennek is köszönhetően 1889-től a Földművelésügyi Minisztériumba kerül miniszteri műszaki tanácsosi rangban , ahol a Körös-Tisza társulatok kerületi felügyelői teendőit bízzák rá. Ekkor a család Budára, az Úri utcába költözik, majd egy évvel később Tabánban, az Árpád utcában laknak. Mivel a feleség és a gyerekek a budai életet nem tudták megszokni, ők visszaköltöztek Gyulára. Gallacz János ezt követően innen indult heti munkájára és ide érkezett hétvégeken haza családjához. A minisztériumban is elismerték munkáját. 1895-ben királyi tanácsosi címmel tüntették ki. Neve irodalmi munkássága révén is ismertté vált. 1886-ban írta meg és adta ki Gyulán " A Körös-Berettyó völgy ármentesítése és vizeinek szabályozása " című leírását. A "Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról" című vaskos kötete Nagyváradon, 1896-ban, a milleneumi ünnepségekre jelent meg. Ezekből a leírásokból fontos műszaki és történelmi adatot tudhatunk meg a Körös-Berettyó völgyben végzett ármentesítési és társulati munkákról. A mű jelentőségét az ezredévi kiállítás zsűrije a kiállítás nagyérmének odaítélésével ismerte el. A hivatali elismerések sem maradtak el. 1898-ban " О felsége" - 25 éves szolgálatának elismeréseként - miniszteri osztálytanácsosi címmel tüntette ki. Gallacz János 1901. június 11-én váratlanul halt meg Gyulán. A helyi Szent Háromság temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyulán 1991-től utca hirdeti emlékét. * * * Gallacz János unokája Dobos István ( Gyula, 1910 - Budapest 1990. ) oki mérnök az Országos Öntözésügyi Hivatalban, A Budapesti Folyammérnöki Hivatalban, majd ezt követően az Országos Vízügyi Hivatalban folyamszabályozási főmérnökként dolgozott. Góg Imre 3
