Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1999 / 2. szám

padék esett 3 óra alatt) több falut elpusztítva 38 ember halálát okozta. A keletkezett anyagi kár meghaladta a 300 millió amerikai dollárt. Rendszerint a folyók töltésezett szakaszán ez az árhullám már nem okoz károkat. Magyaror­szágon ezt a típusú árvizet helyi vízkárnak ne­vezik. Ilyen árvíz volt néhány éve a Kemence patakon, mely majdnem elmosta a hasonló ne­vű települést. Szennyvízcsatorna áradása A városi árvizek jellemzó' példája az, ami­kor a városi területen a megváltozott lefolyási viszonyok miatt az összegyülekezési idő le­csökken, árvíz alakul ki. Az árvíz vízhozama a korábbihoz képest jelentó's növekedést mutat. Magasabban lévő területeken a csatornaháló­zat nem tudja elnyelni az összegyűlt esővizet, így a többlet víz az utcákon keresztül folyik le. A csatornahálózat alsó részén a telt csatornák­ból, a csatomaszemeken keresztül, mint „buz­gárokból” tör fel a víz. Különösen gyakran je­lentkezik ilyen típusú árvíz régebbi városok el­öregedett csatornahálózatánál ill. olyan fiatal metropoliszokban, ahol a csatornahálózat épí­tésének üteme elmaradt az igényektől. Miköz­ben ez a probléma helyileg súlyos lehet, ez a típusú árvíz Európában inkább egy bosszantó probléma, mintsem hogy jelentős károkat okozna. Lényeges veszélyforrásként jelentke­zik, hogy a szennyvízcsatornából a felszínre kerülő szennyeződések járványveszélyt okoz­hatnak, ami elkerülhető a helyreállítási és tisz­títási munkák azonnali elvégzésével. Magya­rországon ez az árvíz viszonylag ritkán fordul elő. Az ilyen típusú árvíz előrejelzése gyakor­latilag nem oldható meg. A korábbi esőzések tapasztalatait kell összegyűjteni, kiértékelni és a hiányosságokat kiküszöbölni. Talajvízszint-emelkedés városi területeken Az utóbbi évtizedekben több város terüle­tén a talajvíz nyugalmi szintje emelkedő ten­denciát mutat. A talajvízszint emelkedését az ipari- és települési vízkivétel csökkenése ered­ményezte, melynek oka a fúrt kutas vízkivéte­li művek számának csökkenése. A közműolló záródásával, a helyi szikkasztók megszünteté­sével ez a probléma jelentősen csökkenni fog. Ha emelkedik a talajvízszint, ezáltal nagy je­lentőségű és nagy értékű területeket fenyeget a vízzel való átitatódás állandósulása. Ez első­sorban helyi problémaként jelentkezik, mint­sem súlyos országos jelenségként. Magyaror­szágon is több település szenved a talajvízszint emelkedés okozta magas talajvízállástól. A vízkárok szezonális jellege függ a talajvízállás éves menetétől is. Az ilyen vízkár a hagyomá­nyos árvízi riasztást, előrejelzést nem igényli. A mélyföldek vízzel való átitatódása Mélyföldek agyag talajaiban a nagymérté­kű vízvisszatartó képesség, az alacsony evapotranspirációs aránnyal együtt hideg és nedves időjárás mellett vízzel való telítettség­hez és vízkárhoz vezet Európa mély fekvésű vagy korlátozott lefolyású területein. Számos mély fekvésű terület lehet elárasztva heteken, vagy hónapokon át. így ezek a területek rend­kívül érzékenyek a mezőgazdasági gyakorlatra és általánosságban az mondható, hogy a belvi­zes területeken csak alacsonyabb értékű termé­nyek nőnek. Közismert, hogy Magyarország alföldi területei különösen érzékenyek a belvíz problémájára. A tenger hullámzásából ill. az ár-apály jelenségből származó árvíz A tengertől ill. a tengerjárástól származó árvíz jelentős probléma, mely a tengerparti or­szágokban az életet leginkább veszélyezteti és szorosan összekapcsolódik a parti erózió prob­lémájával, mely későbbi árvíz létrejöttéhez ve­zethet, valamint együtt jár a globális felmele­gedés okozta általános tengervízszint emelke­déssel. Számos európai partvidék relatíve mé­lyen fekszik, így a legnagyobb veszélyt a ma­gas tengervízszint jelenti, mely az alacsony légköri nyomás és a hullámverést okozó erős partmenti szél kombinációjának eredménye­ként jelentkezik. Partmenti árvíz más mecha­nizmusok alapján is létre jöhet, ide tartozik a magas hullámoknál kialakuló tengervíz szivár­gás a természet alkotta gátakon, illetve a szá­razföld tengertől való megvédésére épített mesterséges gátakon át. Kicsi a valószínűsége, de meg kell említeni a közép-atlanti zátony te­rületén kialakuló földrengés indukálta tenge­rárt (tsunami), ami ezeket a gátakat meghágó hullámokhoz vezethet. Az időszakos tenger­szint emelkedés, a szárazföld szintjének csök­kenése és helyi talajsüllyedés járul még hozzá a tengermozgásból és tengeri árvízből szárma­zó problémához. A tenger hullámzásából ill. az ár-apály jelenségből származó árvíz előre jel­zése, a riasztás több országban megoldott. Az 1953-as hollandiai és angliai árvíz jó példa er­re a típusú árvízre. Jelentős az olaszországi Ve­lence problémája, ahol a világörökség részét képező város eshet a tenger áldozatául. Gátszakadásból származó árvíz Minden olyan árvíz, mely ebbe a csoportba tartozik, nagyon veszélyesnek tűnik. Kicsi a valószínűsége, de súlyos következményekkel jár a gátszakadásból származó árvíz. A kocká­zat egyrészt abból adódik, hogy a gátak mögött élők biztonságban érzik magukat, így kevésbé tartanak az elöntés veszélyétől. Másrészt az Európai gátak - mind a völgyzáró gátak, mind pedig a folyami árvízvédelmi gátak - megle­hetősen öregek, állapotuk az évtizedek alatt 13

Next

/
Thumbnails
Contents