Víztükör, 1999 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1999 / Önkormányzati Különszám
kalmazni. A tisztított szennyvizek minőségére vonatkozóan limitálja a paramétereket azzal a kitétellel, hogy az egyedi szabályozás az általánosnál (közösséginél) szigorúbbat előírhat. * A melléklet előírja az ipari szennyvizek etőtisztítását és az iszap-ártalmatlanítás környezetvédelmi szempontból elfogadható módon történő megvalósítását, szabályozza a melléklet a tisztított szennyvíz ellenőrzéseinek módját (mintavételezés módja, gyakorisága, stb.). * A melléklet táblázata a befogadóba bocsátott szennyvizekre megadott paramétereket (BOI5,. KOI, lebegőanyag, TOC és TOD, N és P, ill. azok határértékeit) tartalmazzák. A 2. sz. melléklet az érzékeny és kevésbé érzékeny terület meg-határozásának kritériumait tartalmazza. Az irányelv szerint érzékeny területek a természetes édesvizű tavak, torkolatok, parti vizek, egyéb édesvizű víztestek, amelyek eutrofizálódhatnak, ill. azok az ivóvízkivételre szánt felszíni édes-vizek, amelyek a 75/440 EGK irányelvben meghaladó koncentrációban tartalmazhatnak nitrátot, beavatkozás nélkül. Az érzékeny víztestetek hazai kijelölése még nem történt meg (ne keverjük öszsze a vízföldtani szempontból sérülékeny területek kijelölésével! - ez utóbbi természetesen már megtörtént-), de elkészült a szabályozást megalapozó tanulmány. A tanulmány megállapításaival egyetértve, a Duna , mint befogadó - a Soroksári Duna-ág kivételével - nem sorolható az érzékeny víztestek közé. A Duna nitrát koncentrációja kielégíti az EU direktíva követelményeit, de még a terhelés kétszerese esetén is kielégíthetők lennének a határérték követelmények (a terhelés megkétszerezése egyébként irreális). Ez a megállapítás azért olyan fontos, mert a(z értelemszerűen nem állóvíz jellegű) folyó vízhozama olyan hígítást biztosít a tisztított szennyvíz számára, hogy a szennyvizek költséges utótisztítása nem indokolt. Ügy vélem, hogy az anyagi lehetőségeket koncentrálni kell a valós feladatok megoldására - van feladat bőven! - és át kell gondolni minden egyéb igény szükségességét, vagy éppen mellőzhetőségét. Az EU előírásait teljesíteni kell, ám túlteljesíteni nem érdemes. Esetleg távlatban szükségessé váló utótisztítás céljára elegendő csupán a terület biztosítása. (Szélsőséges esetként persze egész Magyarország érzékeny területté jelölhető ki, ha a Vaskapu tározót, vagy a Dunát befogadó Fekete tengert érzékeny víztestté nyilvánítják, az érintett országok. Ez a külső kényszer nem várható az alvizi országok EU tagságáig-) A 3. melléklet sorolja fel azokat az ipari szektorokat (élelmiszer-ipari, pl. tejipari, húsipari, sör-ipari szennyvizek), amelyekre a 13. cikkely előírásai vonatkoznak. KÖVETKEZTETÉSEK Az irányelv - mint láttuk - országos program készítését írja elő az abban megfogalmazott feladatok végrehajtására. A települési szennyvízelvezetés és tisztítás országos keretterve összhangban az irányelvvel elkészült és elfogadásra került a 2207/1996. (VII. 14.) Korm. határozattal. A területi (megyékre vonatkozó) részkoncepciók kidolgozása is lezárult. Jelenleg befejezés előtt áll az irányelv 17. cikkében előírtaknak megfelelő országos szennyvíztisztítási program kidolgozása. Itt kell megjegyeznem, hogy az országos szennyvíztisztítási programra és annak megvalósítására csadakozási szándékunktól függetlenül, elengedhetetlenül szükség van, közegészségügyi, vízminőségvédelmi, vízbázisvédelmi stb. megfontolások alapján, ezért a csatornázási beruházásokra fordított költségeket nem szabad úgy felfogni, mint csupán az uniós csatlakozással szükségképpen felmerülő kiadásokat, hanem úgy, mint egy több évtizedes adósság törlesztő részleteit. Feladatunk ugyanakkor az EU-val minden tekintetben harmonizáló jogszabályok megalkotása, ide értve- a 2000 lakos egyenértéknél nagyobb települé-seken a szennyvízelvezetés és tisztítás kötelező önkormányzati- feladattá tétele lehetőségének a megvizsgálása (az önkormányzati törvény szerint csak a lakosság vízellátásról való gondoskodás kötelező önkormányzati feladat);- minden településen a szennyvizek ártalommentes elhelyezésének kőtelezővé tétele;- a települési szennyvízkibocsátásokkal szembeni, a befogadó érzékenységét és a település nagyságát figyelembe vevő követelmények előírása;- az iszapkezelés és elhelyezés szabályozása; - a korszerű környezetbarát egyedi szennyvíz elhelyezésre vonatkozó szabályozás;- az állami támogatások rendszerének a tisztítási programnak megfelelő átalakítása és folyamatos korszerűsítése. A szabályozási feladat több minisztérium és országos hatáskörű szerv összehangolt tevékenységét igényli. A települési szennyvíztisztításról szóló 91/271 EGK irányelv hazai jogrendbe illesztésével összefüggő előterjesztést a közeljövőben tervezzük a Kormánynak benyújtani. Szabó Lajos 18
