Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
VízrencIezésí oRszÁqos szAkÁqAZAii érteKezIet Siófok 1997. A vízrendezési szakágazat 1997. december 3-5-én a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kitűnő szervezésében Siófokon tartotta évi országos értekezletét, amelyen részt vettek a KHVM, az OVF képviselői, a vízügyi igazgatóságok szakágazati vezetői, néhány igazgatóság főmérnöki szinten is képviseltette magát. Az első nap folyamán az értekezletet megtisztelte Sződi Imre országgyűlési képviselő, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetségének elnöke is. Szabó Mátyás igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd Korompay András főosztályvezető emlékeztetett az év eseményeire. Vaszilievits-Sömjén György osztályvezető - összefoglalva az őszi főmű bejárások tapasztalatait - elmondta, hogy a csatornák fenntartottságában kedvező változás állt be. Tapasztalható, hogy a fenntartás a vízügyi igazgatóságok kezelésben maradó kizárólagos állami tulajdonú vízfolyásokon összpontosul. A közmunkának egyértelműen pozitív volt a hatása a vízrendezési művek állapotára. Tóth L. Menyhért tanácsos ismertette az elektromos szivattyútelepek alapdíj-mentességének megszűnésére való felkészülés érdekében létrehozott munkabizottság által végzett felmérés eredményeit. Legfontosabb megállapításai a következők voltak: az alapdíj-mentesség megszűnése a jelenlegi üzem- és energiavételezési mód fenntartásával (1997 áprilisi szinten) mintegy 182 millió Ft többletköltséget jelentene, ami üzemmód-váltással 174 millió Ft-ra, az energiavételezési mód megváltoztatásával 157 millió Ft-ra csökkenthető. A továbbiakban elsősorban arra kell ügyelni, hogy az energia költségekkel való takarékosság szempontjai érvényesüljenek. Takács Istvánná tanácsos elmondta, hogy az elmúlt évek tapasztalatai is szükségessé tették a dombvidéki vízrendezés feladatának áttekintését. A helyi vízkárral veszélyeztetettek, az önkormányzatok és gazdálkodó szervezetek figyelmét fel kell hívni az állami szerepvállalás megváltozására a vízrendezési feladatok megoldásában. A károk kialakulása megelőzhető lenne a vízfolyások rekonstrukciós beruházá-Tartalom Vágás István: Szent gondok között: 1937, 1977,1997... Szalai György: Öntözés-politika Magyarországon, 1937-1977 Fejér László: A magyarországi öntözés fejlődésének vázlatos története 1914-ig Vágás István - Szilvássy Zoltán: A Bős- Nagymaros vízlépcsőrendszer 32 saival, amire azonban jelenleg nincs pénzügyi fedezet. Értékelte a csatornák és vízfolyások állapotfelmérését: a vízfolyások esetében az állapotrögzítés és a feldolgozás aránya vegyes képet mutat. Radács Attila veszprémi szakaszmérnök a Torna patak 1996-97. évi Ajka város belterületét érintő beruházásáról beszélt. Dr. Wittmann Mihályné főtanácsos a belterületi vízrendezés támogatási rendszerével foglalkozott. Az önkormányzatok e témában a Vízügyi Alapra és címzett támogatásra pályázhatnak, továbbá a Megyei Területfejlesztési Tanácsokhoz is benyújthatják pályázataikat. A VA pályázati kiírása 1997-ben az előző évekhez viszonyítva kedvezőbb feltételeket tartalmazott - vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Ennek megfelelően az 1996-os 5 pályázattal szemben 1997-ben 37 önkormányzat kapott 10 %-os - illetve a gazdaságilag elmaradott térségekből érkezettek 11 %-os - támogatást. A címzett támogatásra benyújtott pályázatok közül a bírálatot követő döntés szerint 1997-re 15 önkormányzat 166 millió Ft, 1998-re pedig 19 önkormányzat 220 millió Ft támogatási összeget kapott. Változatlanul gondot jelent e téren az önkormányzatok tájékozatlansága. A cél- és címzett támogatási rendszer új jogszabályi rendezése maga után vonja azt, hogy az önkormányzatok belterületi vízrendezési beruházásaikkal a Megyei Területfejlesztési Tanácsokhoz az eddiginél nagyobb arányban fogják benyújtani pályázataikat. A továbbiakban Vaszilievits-Sömjén György osztályvezető a mezőgazdasági vízszolgáltatás 1997. évi helyzetéről tartott tájékoztatót. Az öntözött területek aránya 1997- ben 25 %-kal csökkent az előző időszakokhoz viszonyítva. Célszerű, hogy a szüneteltetett vízhasználatok vízkontingensét - a szüneteltetés időszakára - más vízigénylő kapja meg, ill. a 3 évig nem üzemelő rendszerek esetében az engedélyeket vissza kell vonni. A folyamatban lévő térségi vízpótlási fejlesztésekben a mezőgazdasági igényekkel szemben egyre nagyobb jelentősége van az ökológiai és jóléti vízigényeknek. Közös állásfoglalás a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről Részletek a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletéből Beszámoló a Bős-Nagymaros Akadémiai Ad Hoc Bizottság jelentéséről Kozák Miklós: Fehéren-feketén: Hága és a vízlépcső Kovács Józsefné főtanácsos a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatban felelevenítette a vízkárelhárítási stratégiában meghatározott azon feladatokat és célokat, amelyek a társulatokra vonatkoznak. Tájékoztatást adott az 1997. év feladatairól, azok teljesítéséről, valamint a fenntartási, beruházási pályázatok eredményeiről. Felhívta a figyelmet a társulatok jelentős létszámcsökkenésére és ennek tükrében az alapfeladatok, védekezések elláthatóságának veszélyére. Szólt a védelmi tervek fontosságáról, a területi országos választások eredményeiről. Kiemelten foglalkozott a vízügyi igazgatóságok társulatokkal kapcsolatos feladataival, kötelezettségeivel. Dr. Váradi József főosztályvezető (KHVM) összefoglaló hozzászólásában elmondta, hogy tudomásul kell venni, a változások korát éljük, a mostani állami berendezkedésben nagyobb szabadságot kaptunk, mellyel élnünk lehet, sőt kell, még akkor is ha könnyebb volt az eddig megszokott „központi tervezés“ után dolgozni. A közmunkáról szólva elmondta, hogy az igazgatósági munkavezetők jó irányításával, a munkák szervezésével hatékony és látványos munkát végeztek a közmunkások. Önteltség nélkül el kell mondani, hogy a vízkárelhárítási stratégiával konkrét cél felé haladunk. 1998-ban folytatni kell az elkezdett utat. A végrehajtás során jelentkező probléma, hogy a vízgazdálkodási törvényben deklarált előírások jelentős terheket rónak a társulatokra. Hátrányos helyzettel jár az új előírások bevezetése. Elhangzott, hogy a síkvidéki vízrendezések ügyében született kormánydöntés kedvező eredményeket hozott, még ha többlet beruházási és fenntartási forrásokkal nem is járt. A tanácskozás Vaszilievits-Sömjén György osztályvezető és Korompay András főosztályvezető rövid, a két napot értékelő zárszavával fejeződött be. Megköszönték a szakágazat minden dolgozójának az 1997-es évben végzett munkáját, a házigazdáknak a remek szervezést. Jövőre találkozunk az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. Takács Istvánná Hankó Zoltán: „Kedvező“ hágai ítélet? Hankó Zoltán: A racionalitás és irracionalitás másfél évszázados vitája a magyarországi vízfolyások rendezéséről, hasznosításuk fejlesztéséről, Haszpra Ottó: Hága előtt és után Reményi Péter: „Törvényességi óvás“ a vízügyi szakma nevében Könyvismertetés Padisák Judit: 100 éve született dr. Kol Erzsébet professzor Mmelpnf о TTirlrnlÁmaí IfTn'/lnnv 1QQ7 Ávi f\ cváma iTXv£>| vlvllV u lllvll UlUcLlal ÍVUl/lullУ A JJi • L > I U« jtidlllu
