Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 1. szám
KÖRNYEZETI MENEDZSER ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER FŐISKOLAI SZAKMÉRNÖK KÉPZÉS Az Eötvös József Fó'iskola Műszaki Fakultás Továbbképzési és Távoktatási Központja 1998 áprilisában Vízgazdálkodási menedzser valamint Környezeti menedzser főiskolai szakmérnök képzéseket indít. Jelentkezhetnek mindazok akik felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább 6 hónapos szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Az egyéb felsőfokú végzettségűek egyedi elbírálás alapján, különbözeti vizsga letétele mellett vehetnek részt. Mindkét képzést kb. 25 fő részvételével indítjuk, az első félév tandíja 55-60.000 Ft, amelyet a hallgatói létszám alapján határozunk meg pontosan. A képzésekről és az intézményről további információk a Főiskola Internet WEB lapjain (www.ejf.hu) találhatók és az érdeklődők részére bővebb felvilágosítással a Tanulmányi csoport szolgál. Eötvös József Fó'iskola Műszaki Fakultás Baja, Bajcsy-Zs. u. 14. 6500 Tel: 79-326 344 Fax: 79-322 763 Leonardo da Vinci - fennmaradt jegyzeteinek tanúsága szerint - értekezést kívánt írni, s abban összefoglalni mindazt, amit tapasztalt, tudott és gondolt a vízről. A munka a következő 15 könyvből állt volna: (1) - magáról a vízről, (2) a mértékegységekről, (3) a felszín alatti vizekről, (4) a folyókról, (5) az örvények természetéről, (6) az érdességről, (7) a különböző fajta homokokról (8) a felszíni vizekről, (9) a bennük mozgó tárgyakról, (11) a vízvezetékekről, (12) a csatornákról, (13) a víz által mozgásban tartott gépekről (14) az árvizekről, (15) a vízben lévő anyagokról. Bár a munka gondolatmenetét Leonardo világosan eltervezte, be mégsem fejezte. Fennmaradt viszont egy vázlat arról a részről, amelyben a csapadékról írt volna: „Le kell írni, hogyan keletkeznek és szóródnak szét a felhők, és a pára miért emelkedik fel a vízről és a földről a levegőbe, hogyan képződik a köd, miért látszik az égbolt egyszer kevésbé, máskor nagyobb mértékben kékebbnek. írni kell a különböző légrétegekről, a hó és a jégeső keletkezésének okairól..." Ha Leonardo könyvét befejezte és kiadta volna, akkor a hidrológia és hidraulika már életében fontos fejezettel bővült volna. így azonban hidrológiai munkásságát csak a XVIII. század legvégén, 230 év múlva ismerte meg először a tudományos világ. Sz.L. A hidrológia történetével foglalkozó művek rendszerint közük azt a XVIII. században A. Fraser által készített képet, amely Leonardot vízhozammérés közben ábrázolja. A vízsebesség mérésére szolgáló úszót a művész Leonardo kéziratáról rajzolta, amelyet jelenleg a Párizsi Egyetemen ó'riznek. Hasonló úszó rajza található Leonardo egyik jegyzetfüzetében is. Leonardo a folyó mellett lépked, egy magasságban az úszóval, egy kerekes szerkezetet tol maga előtt, a megtett távolság meghatározása céljából. A folyó túlsó partján Leonardo segítője újabb úszókat készít elő vízrebocsátásra. A parton az esés mérésére használt eszköz képe - szintén Leonardo eredeti kéziratáról másolva. Az idő meghatározása, amely alatt az úszó a lemért útszakaszt megteszi - a feljegyzések szerint -, úgy történt, hogy Leonardo a hangskálát énekelte és a skálázások számát feljegyezte. Minden bizonnyal ez volt az első komolyabb kísérlet a víz sebességének felszíni úszóval történő meghatározására. Leonardonak helyes elképzelései voltak a vízsebesség eloszlásáról a nyíltfelszínű medrekben és azokat világosan meg is fogalmazta: „A vízmozgás sebessége a felszínen nagyobb, mint a mederfenéknél. Ez azért van, mert a felszínen a víz csak a levegővel érintkezik ami a víznél könnyebb és mozgékony, míg a mederfenéken a víz a talajjal is érintkezik, amelynek nagyobb az ellenállása. A medertől távolodva csökken az ellenállás értéke.“ Sz.L. 29 Ember és víz Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből ■ Leonardo da Vinci és a vízhozammérés Ember és víz- Fejezetek a vízgazdálkodás történetéből Leonardo da Vinci terve: Kézikönyv a vízről
