Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 5. szám

Katona Kálmán, az új kor­mány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere jogi szakokleveles mérnök. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum elvégzése után a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1971-ben végzett. Ezt követően előbb műszaki minőség-ellenőrzési mérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyete­men, majd jogi szakokleveles mérnöki oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyete­men. Szakmai pályafutását technikusként kezdte 1966- ban a Posta Rádió és TV Mű­szaki Igazgatóságán. 1973 és 1982 között mérnökként dol­gozott a Tungsramnál, majd 1990-ig szakértőként tevé­kenykedett a Metcontroll Rt­­nél, ahol később tagja lett az igazgatóságnak. Mint Buda­­pest-Terézváros országgyűlé­si képviselője az első szaba­don választott parlamentben az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöki és Távközlési Albizottságának elnöki tisztét töltötte be. 1990 és 1993 között tagja volt a Matáv igazgatóságának. 1995-től 1998-ig Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettese­ként dolgozott. Az új kormány július 8-i megalakulása után a szolgálat szinte azonnal a „gátakra szólított”. A Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét sújtó ár- és belvíz arra késztetett, hogy helyben, személyesen is részt vállal­jak a következmények felméréséből. Ta­pasztalataim meggyőztek arról, hogy foly­tatni és erősíteni kell az együttműködést az ukrán és román vízügyi szakemberek­kel, s igazolták számomra az árvízi előre­jelzés gyorsaságát és pontosságát növelő kárpátaljai beruházások fontosságát. A kezdet „vízügyes lendülete” nem ha­gyott alább, s már augusztusban folytató­dott a munkalátogatások sora. Gyulavári, a következő helyszín, szimbolikus jelentést is hordoz. A gyulavári híd felújítása szép példája a minisztérium irányítása alá tarto­zó közlekedési és vízügyi ágazat szoros összetartozásának és harmonikus együtt­működésének. A feladatok sora ezzel természetesen nem ért véget. Szeptember elején a Nyu­gat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konfe­renciát rendezett. A rendezvény nagyszerű lehetőséget teremtett számomra, hogy ala­posan megismerkedjek a Kis-Balaton vé­dőrendszer jelenlegi kiépítettségével, meggyőződhessek fontosságáról. Az új kormány jelentősen átalakította a korábbi kormányzati struktúrát. Ez - bár csupán csekély mértékben - érintette a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztériumot is. Vízgazdálkodással kap­csolatos feladataink részben megváltoz­tak. Számos mezőgazdasági szempontból jelentős vízügyi feladat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium hatásköré­be került át. A következő időszakban a földművelési tárcának kell gondoskodnia a mezőgazdasági vízhasznosítás - öntö­zés, halászat, belvízkár-elhárítás, mező­­gazdasági vízkárrendezés - feladatainak megoldásáról. Az egységes vízügyi rend­szer és a szabályozás továbbra is a KHVM hatáskörében marad. Noha a csatornázottság és szennyvíz­­tisztítás kiterjesztését, valamint színvona­lának emelését a minisztérium már az elő­ző kormányzati ciklusokban is legfonto­sabb feladatai között tartotta számon, e két területen még mindig nagy a lemaradás. Az elmúlt évtizedek örökségeként ránk maradt hiányosságok megszüntetése rend­kívüli erőfeszítéseket követel tőlünk. Tengernyi sürgető teendőnk van tehát, s közben készülnünk kell arra is, hogy maj­dan megfeleljünk az Európai Unióhoz va­ló csatlakozással együtt járó követelmé­nyeknek is. Az ezredfordulóig meg kell oldanunk a szennyvíz elvezetését minden kétezer fő­nél népesebb településen. 2015-ig 66-70 százalékkal kell növelnünk szennyvíztisz­títóink összkapacitását, s korszerűsítenünk kell a jelenleg is működő tisztítóművek hozzávetőlegesen 30 százalékát. A szennyvízelvezetés is hálózatos rendszer­ben történik, ezért párhuzam vonható je­lenlegi állapota és a távközlés 80-as évek végi - azóta felszámolt - elmaradottsága között. Mintegy ezer milliárd forintra len­ne szükségünk ahhoz, hogy csatornaháló­zatunk fejlesztésében megismételjük a távközlés sikereit. Belátható, hogy ez túl­ságosan nagy terheket róna az országra, ezért minden bizonnyal ezen a területen is halasztást és anyagi segítséget kell kér­nünk Brüsszeltől, ahonnan már eddig is bíztató ígéreteket kaptunk. A nehézségek ellenére a vízügyi ága­zatban is megkezdtük a felzárkózást, de a több évtizedes elmaradás következtében felhalmozódott gondok megoldása még sok évi kitartó munkát követel tőlünk. Cé­lunk elérésében mindenekelőtt a jól össze­szokott vízügyi szakember gárda szakér­telmére, tapasztalataira, szervezőkészsé­gére és odaadó együttműködésére szeret­nék támaszkodni. Jelenlegi minisztériumi munkatársaim­mal szemben is a bizalmi elvet érvényesí­tem, s mindannyiukra számítok egy haté­konyan és vállalatszerűén működő, szol­gáltató minisztérium megteremtésében, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy mindhárom ágazatban eredményes mun­kát végezzünk. Katona Kálmán közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter 3

Next

/
Thumbnails
Contents