Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 5. szám
Katona Kálmán, az új kormány közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztere jogi szakokleveles mérnök. A Puskás Tivadar Távközlési Technikum elvégzése után a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1971-ben végzett. Ezt követően előbb műszaki minőség-ellenőrzési mérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd jogi szakokleveles mérnöki oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szakmai pályafutását technikusként kezdte 1966- ban a Posta Rádió és TV Műszaki Igazgatóságán. 1973 és 1982 között mérnökként dolgozott a Tungsramnál, majd 1990-ig szakértőként tevékenykedett a Metcontroll Rtnél, ahol később tagja lett az igazgatóságnak. Mint Budapest-Terézváros országgyűlési képviselője az első szabadon választott parlamentben az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöki és Távközlési Albizottságának elnöki tisztét töltötte be. 1990 és 1993 között tagja volt a Matáv igazgatóságának. 1995-től 1998-ig Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyetteseként dolgozott. Az új kormány július 8-i megalakulása után a szolgálat szinte azonnal a „gátakra szólított”. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét sújtó ár- és belvíz arra késztetett, hogy helyben, személyesen is részt vállaljak a következmények felméréséből. Tapasztalataim meggyőztek arról, hogy folytatni és erősíteni kell az együttműködést az ukrán és román vízügyi szakemberekkel, s igazolták számomra az árvízi előrejelzés gyorsaságát és pontosságát növelő kárpátaljai beruházások fontosságát. A kezdet „vízügyes lendülete” nem hagyott alább, s már augusztusban folytatódott a munkalátogatások sora. Gyulavári, a következő helyszín, szimbolikus jelentést is hordoz. A gyulavári híd felújítása szép példája a minisztérium irányítása alá tartozó közlekedési és vízügyi ágazat szoros összetartozásának és harmonikus együttműködésének. A feladatok sora ezzel természetesen nem ért véget. Szeptember elején a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konferenciát rendezett. A rendezvény nagyszerű lehetőséget teremtett számomra, hogy alaposan megismerkedjek a Kis-Balaton védőrendszer jelenlegi kiépítettségével, meggyőződhessek fontosságáról. Az új kormány jelentősen átalakította a korábbi kormányzati struktúrát. Ez - bár csupán csekély mértékben - érintette a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot is. Vízgazdálkodással kapcsolatos feladataink részben megváltoztak. Számos mezőgazdasági szempontból jelentős vízügyi feladat a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe került át. A következő időszakban a földművelési tárcának kell gondoskodnia a mezőgazdasági vízhasznosítás - öntözés, halászat, belvízkár-elhárítás, mezőgazdasági vízkárrendezés - feladatainak megoldásáról. Az egységes vízügyi rendszer és a szabályozás továbbra is a KHVM hatáskörében marad. Noha a csatornázottság és szennyvíztisztítás kiterjesztését, valamint színvonalának emelését a minisztérium már az előző kormányzati ciklusokban is legfontosabb feladatai között tartotta számon, e két területen még mindig nagy a lemaradás. Az elmúlt évtizedek örökségeként ránk maradt hiányosságok megszüntetése rendkívüli erőfeszítéseket követel tőlünk. Tengernyi sürgető teendőnk van tehát, s közben készülnünk kell arra is, hogy majdan megfeleljünk az Európai Unióhoz való csatlakozással együtt járó követelményeknek is. Az ezredfordulóig meg kell oldanunk a szennyvíz elvezetését minden kétezer főnél népesebb településen. 2015-ig 66-70 százalékkal kell növelnünk szennyvíztisztítóink összkapacitását, s korszerűsítenünk kell a jelenleg is működő tisztítóművek hozzávetőlegesen 30 százalékát. A szennyvízelvezetés is hálózatos rendszerben történik, ezért párhuzam vonható jelenlegi állapota és a távközlés 80-as évek végi - azóta felszámolt - elmaradottsága között. Mintegy ezer milliárd forintra lenne szükségünk ahhoz, hogy csatornahálózatunk fejlesztésében megismételjük a távközlés sikereit. Belátható, hogy ez túlságosan nagy terheket róna az országra, ezért minden bizonnyal ezen a területen is halasztást és anyagi segítséget kell kérnünk Brüsszeltől, ahonnan már eddig is bíztató ígéreteket kaptunk. A nehézségek ellenére a vízügyi ágazatban is megkezdtük a felzárkózást, de a több évtizedes elmaradás következtében felhalmozódott gondok megoldása még sok évi kitartó munkát követel tőlünk. Célunk elérésében mindenekelőtt a jól összeszokott vízügyi szakember gárda szakértelmére, tapasztalataira, szervezőkészségére és odaadó együttműködésére szeretnék támaszkodni. Jelenlegi minisztériumi munkatársaimmal szemben is a bizalmi elvet érvényesítem, s mindannyiukra számítok egy hatékonyan és vállalatszerűén működő, szolgáltató minisztérium megteremtésében, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy mindhárom ágazatban eredményes munkát végezzünk. Katona Kálmán közlekedési-, hírközlési és vízügyi miniszter 3
