Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 4. szám

2. táblázat A megyék csatornahálózatainak fejlesztése Megye Csatorna hálózat hossza összesen Fajlagos csatorna hosszúság 1996 2010 Keretterv szerint NT 2010 NT km m/fö Baranya 915,0 1 762,4 986,4 2 299,1 10,6 11,0 Bács-Kiskun 431,2 1 798,2 1 790,4 2 123,1 6.5 6,7 Békés 504,7 1 352,6 1 665,6 1 793,6 5,3 5,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 262,9 3 670,3 2 488,0 3 806,5 8,5 2,2 Csongrád 539,0 1 682,0 1 398,5 1 799,0 5,7 5,3 Fejér 606,0 1 878,3 1 248,5 2 230,5 9,6 5,6 Győr-Moson-Sopron 1 568,1 2 100,3 1 147,8 2 143,0 3.1 2,5 Hajdú-Bihar 546,2 1 665,2 1 832,3 1 948,5 4,8 5,8 Heves 347,2 1 679,1 1 170,3 1 786,6 7,9 11,0 Komárom-Esztergom 960,3 1 787,0 1 180,6 1 987,0 6,8 10,5 Nógrád 197,7 1 056,7 523,6 1 344,9 10,4 8,6 Pest 1 545,0 3 873,0 3 864,0 4 244,0 5,4 8,9 Somogy 676,1 1 894,2 1 421,4 2 101,4 10,8 9,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 838,0 2 592,0 2 267,6 2 934,0 8,8 9,4 Jász-Nagykun-Szolnok 648,1 2 089,3 1 778,8 2 520,1 7,8 4,5 Tolna 447,1 890,0 695,0 949,9 7,4 3,4 Vas 399,7 1 242,6 727,8 1 799,0 11,7 12,3 Veszprém 729,3 1 986,2 1 483,0 2 109,4 9,3 10,6 Zala 748,0 1 332,4 1 129,5 1 838,4 8,4 10,9 Megyék összesen 13 909,6 36 131,8 28 809,4 41 772,1 7,2 6,4 Megyék összesen a Keretterv szerint 13 245,8 28 809,4 28 809,4-7,5-Budapest (az aktualizált Keretterv szerint) 3 839,8 4 719,8 4 719,8 ~ 5 000,0-­Ország összesen 17 749,4 40 851,6-~ 46 772,1-­Ország összesen (a Keretterv szerint) 17 085,6 33 529,2 33 529,2-6,5-zendő feladatokat és a végrehajtásért felelős szaktárcákat. Keretet biztosít a különféle sza­bályozások megteremtéséhez, s ami döntő, rögzíti, hogy a szennyvízelvezetés fejlesztését - később meghatározásra kerülő feltételek mellett - hosszú távon gazdaságilag támogatja. A fenti előzmények után szükségessé vált a helyi speciális szempontokat részleteiben is fi­gyelembe vevő, mindamellett a Kerettervhez kapcsolódó megyei szennyvízelvezetési kon­cepciók elkészíttetése, amelyeket a megyei te­rületfejlesztési tanácsok helyenkénti gazdasági támogatása mellett a KHVM vállalta magára. Ezzel a cél a területfejlesztési tanácsok műkö­désének szakirányú támogatása volt. Kiindulásként megállapítást nyert, hogy a koncepciókat vízgyűjtő területi alapmegoldá­sok szerint a vízgazdálkodási és vízminőség­védelmi követelmények figyelembe vételével a területi vízgazdálkodási tanácsok működése szerinti megyei bontásban, az egyes térségek­kel összefüggő kormányhatározatok (pl. Bala­ton) figyelembe vételével kell kidolgozni. A részletek kidolgozásánál az 1999. évtől érvényes prioritási szabályozók a mértékadók. (A táblázat a települések csatornázási mértéké­re ad javaslatot, továbbá a befogadók érzé­kenysége szerint megjelöli a célállapotban szükséges tisztítási hatékonyságot). A koncepciók kidolgozását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete mellett az érintett vízügyi igazgatóságok - he­lyi szakértők közreműködésével - irányították. A koncepciók elfogadását, illetve érvényre jut­tatását a területi vízgazdálkodási tanácsok köz­reműködésével a következő időben kell bizto­sítani. 1997-ben a koncepciók minden megyé­re elkészültek, s a központi egyeztetések után 1998. májusában véglegesítést nyertek. A koncepciók felépítése A koncepciók egységes tematika alapján készültek, de úgy, hogy a tárgykörrel kapcso­latos helyi szempontok mindenütt megfelelő hangsúlyt képeztek. Külön kiemelték a termé­szet- és tájvédelem, a domborzat, a település­­szerkezet, a meglévő és tervezett iparfejlesztés stb. jellegzetességeit. Részletesen foglalkoztak a megyék vala­mennyi települése csatorna és szennyvíztisztí­tó létesítményének jelenlegi állapotával és 17

Next

/
Thumbnails
Contents