Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)

1998 / 4. szám

A vízügyi igazgatóságok vízellátás-csatornázási szakágazati feladatainak ellátása 1997. évben Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1998. április 21-22-én Szege­den tartotta meg az évenként megrendezésre kerülő országos víziközmű szakmai konzultációt. A rendezvény keretében - az elmúlt évhez hasonlóan - az idén is sor került a vízügyi igazgatóságok víz­ellátás-csatornázási szakágazati feladatainak elmúlt évi ellátásáról ké­szült beszámolók OVF részéről történő összefoglaló kiértékelésére. „Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazga­tóságok feladat- és hatásköréről” szóló 234/1996. (XII. 26.) Kor­mány rendelet alapján a vízügyi igazgatóságok feladatellátásának megszervezését az Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el. A viziközmű szakterület igazgatósági feladatait a KHVM Vízgazdálko­dási Főosztálya még 1993-ban állította össze. Az elmúlt évek tapasz­talatai, valamint egyes jogszabályi változások miatt ez a feladat­megfogalmazás a vízügyi igazgatóságok szervezeti és működési sza­bályzatához adott OVF ajánlásokra alapozva és a tizenkét vízügyi igazgatóság véleményének, javaslatának figyelembevételével az OVF részéről átdolgozásra, korszerűsítésre került. Ez képezi az alap­ját a vízügyi igazgatóságok vízellátás-csatornázási szakágazati mun­kája értékelésének. Az új tematika és táblázat rendszer alapján készült 1997. évi szak­ágazati beszámolók egységesebb formája, tömörebb megfogalmazá­sa, az adatszerű információk tisztázottabb megjelenítése nyomán könnyebbé, egyszerűbbé vált a feldolgozás, értékelés menete, igazol­va egyúttal az új beszámoltatási rendszer bevezetésének aktuális szük­ségességét. A vízügyi igazgatóságok 1997. évi szakágazati feladatellátásához kapcsolódó különös hangsúlyt kapott megállapítások és az összefog­laló információkat tartalmazó táblázatok lehetőséget teremtenek a jel­lemző következtetések és országos adatok tájékoztató jellegű, átfogó megismerésére. 1. táblázat Vízellátási és csatornázási műszaki szakvélemények készítése 1997-ban (db) Megnevezés elvi létesítési üzemeltetési Szakvélemény adás- vízjogi engedélyezési eljáráshoz 203 2 736 4 304- ebből koordinált (egyeztetett) 117 1 933 2 697- szakhatósági állásfoglaláshoz 2 139- csatornabírság kiszabására irányuló eljáráshoz 330- közcsatornába vezetett szennyvíz egyedi határértékének - megállapítására 42- visszavonására irányuló eljáráshoz 8- szennyvizelőtisztítási program elfogadására irányuló eljáráshoz 36- rendezési tervhez 332 Rendezési tervek utólagos véleményezése 349 Felterjesztett fellebbezések 4 14 16 Vízellátási és csatornázási műszaki szakvélemények készítése A vízjogi engedélyezési eljárások széles skálá­jához kapcsolódó szakágazati részvétel - az elmúlt évekhez hasonlóan - az 1997. év során is változat­lanul a vízellátás-csatornázás szakterület kiemelke­dő feladatát képezte (1. táblázat). Általánosságban elmondható, hogy a feladatkör ellátását a területi igények determinálták, miközben az egyéb felada­tok elvégzésére csak a lehetőségeknek megfelelő rangsorolásában nyílt lehetőség. Mindezek ellenére megállapítható, hogy a vízügyi igazgatóságok a szakvélemények megfelelő színvonalon történő el­készítését kiemelt fontosságú feladatuknak tartják, a kellő előkészítés érdekében a szükséges egyezte­téseket, intézkedéseket megteszik. Az elvi vízjogi engedélyről csak néhány víz­ügyi igazgatóság tett említést, kiemelve, hogy mi­után beszerzése nem volt kötelező, az ilyen irányú kérelmek viszonylag alacsony számban fordultak elő, a beruházók általában az összetettebb, bonyo­lultabb esetekben kérték meg az elvi vízjogi enge­délyt. A közeljövőben az elvi vízjogi engedély kérel­mek gyors növekedése várható, miután a módosí­tott címzett és céltámogatási törvény értelmében a központi támogatással megvalósuló beruházások­hoz-az 1999. évi igény-belejentésektől kezdődően - megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni és a megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelmé­nyeit is meghatározó közelmúltban megjelent 104/1998. (V.22.) Korm. rendelet kötelezően írja elő az elvi vízjogi engedély becsatolását. Az általában magas számú vízjogi létesítési en­gedély kérelmek a pénzügyi támogatásokhoz kap­csolódó beruházási irányoknak megfelelően első­sorban a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén jelentkeztek. Az új vízjogi üzemeltetési engedély ki­adások mellett az elmúlt évben is változatlanul ma­gas volt a mezőgazdasági és ipari üzemek tulajdo­nos-változása okozta engedély módosítási igény. Hangsúlyozottabbá vált a társhatósági eljárások­hoz kapcsolódó szakhatósági tevékenység. Kiemelt arányt képviselt a szakhatósági állásfoglalások vo­natkozásában a szennyvízbírságos ügyek magas száma. A csatornabírság kiszabására, a közcsatornába vezetett szennyvíz egyedi határértékének megállapí­tására, visszavonására és a szennyvíz-előtisztítási program elfogadására irányuló eljárásokba az igaz­gatóságokat általában kevés esetben vonták be, il­letve a beszámolók arra is utalnak, hogy nem min­den megyeszékhelyén lévő város jegyzője tett ele­get a 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben meg­fogalmazott szakvélemény beszerzési kötelezettsé­gének. A rendezési tervekhez kötődő vízellátási-csator­názási szakvéleményezési, véleményezési igény döntően a befektetői, vállalkozói területfejlesztési törekvésekkel hozhatók összefüggésbe. A másodfokú felterjesztések területi megoszlása az elmúlt év során ismét a vízügyi igazgatóságok működési területének nagyságával közel arányosan alakult. Vízügyi felügyeleti tevékenység A vízügyi igazgatóságok felügyeleti tevékeny­ségüket a vonatkozó jogszabályok figyelembe véte­lével éves felügyeleti terv alapján végzik, miközben az igazgatóságoknak kiemelt figyelmet kell fordíta­niuk azokra a nevesített általános feladatokra is, 9

Next

/
Thumbnails
Contents