Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
Г RO A MAGYAR HIDROLÓGIAI TARSASAG EURÓPAI INTEGRÁCIÓS MUNKACSOPORTJÁNAK ÜLÉSE A társaság múlt évhen létrehozott Európai Integrációs Munkacsoportja 1998. március 16-án. dr. Ijjas István elnök vezetésével megtartotta második ülését. Meghallgatta az integrációs munkálatok előrehaladásáról szóló tájékoztatásokat, majd megtárgyalta azokat és javaslatokat fogalmazott meg a társaság szakosztályai és bizottságainak címezve. Elsőként Holló Gyula KHVM főosztályvezető-helyettes és dr. Szlávik Lajos OVF főigazgató-helyettes adott tájékoztatást az EU csatlakozásra való felkészülésről és a kapcsolatos feladatokról. Elhangzott, hogy bár a magyar helyzetelemzést a legjobban sikerültnek tekintik a csatlakozni kívánó országok között, mégis vannak nehezen behozható lemaradásaink, amelyeket fel kell számolni a csatlakozás idejéig, ami 2002-2005. közötti években várható. Ezek között az egyik legnehezebben rendezhető a nagyra nyílt közműolló zárása és ami csatlakozik hozzá, a vízminőség helyzete. Sok a tennivaló a jogharmonizáció és a szabványosítás terén és új tartalommal kell megtölteni a képzési munkát is. Minden szakembernek és a nagyközönségnek is - mindenkinek a maga szintjén - tájékozottnak kell lenni a csatlakozás feltételeiről, körülményeiről és tennivalóiról. Jól alakul a PHARE programokon belüli magyar tevékenység, de még sok feladat vár elvégzésre. A munkacsoport ülésének előadói ismertették A vízgazdálkodás intézményrendszere Európában című, EUROWATER elnevezésű projekt előrehaladását. Az öt nyugat-európai ország (Franciaország, Németország, Portugália, Hollandia és Nagy-Britannia) vízgazdálkodási intézményrendszerét bemutató anyagok (úgynevezett országjelentések) mintájára elkészült a magyar országjelentés, amely kitűnő kézikönyvként is használható a további munkák során. Különösen az egységes szemléletet és tájékozottságot szolgálja. Ezzel tulajdonképpen a projektnek Közép- és Kelet-Európára való kiterjesztését (EUROWATERCEC) sikerült megalapozni. Megtartották a téma iránt érdeklődő 14 ország munkaértekezletét Siófokon az ICID Európai Regionális Munkacsoportjának és az OVF-nek a védnöksége alatt. (Az EUROWATER projektről ismertetés olvasható a Vízügyi Közlemények 1998. évi 1. füzetében Correia portugál professzor, a munka koordinátora tollából.) A másik nagy kutatási és fejlesztési dokumentum, amelyről szó volt az MHT munkacsoportjának ülésén - az EU Ötödik Kutatási és Technológia Fejlesztési Keretprogramja volt az 1998-2002. évekre. Ennek a 19 fő kutatási területből álló nagy programnak a Szabványok, mérés és tesztelés, továbbá a Környezet és éghajlat című területei érintik közvetlenül a vízgazdálkodást, hozzá számítva sok egyéb összefoglaló területet, mint az információtechnika, jog, pénzügy, oktatás, stb. (Az EU e programjáról részletes ismertetés közölt a Víztükör 1998. évi 2. száma.) A beszámolókat, ismertetéseket követően hozzászólások és vita volt. amelyet Ijjas István és Szlávik Lajos foglaltak össze és megfogalmazták az EU csatlakozással összefüggő legfontosabb vízügyi feladatokat és az időszen'í tennivalókat: 1. El kell készíteni az EU-hoz csatlakozási folyamatot figyelembe vevő új vízgazdálkodási politikát. Ez. a politika egységes szemlélettel foglalkozzon a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Egységbe kell hozni a vízgazdálkodást a környezetgazdálkodással és annak a védelmével. A vízgazdálkodási politikát össze keli hangolni az ország más szakmai politikáiéval és természetesen meg kell teremteni az összhangot az EU vízgazdálkodási politikájával is. 2. A minőségügy és szabványosítás területén a mérések, minősítési technológiák, szabványok átvétele, honosítása, újak kidolgozása tömegesen fog jelentkezni. Ezen a téren pillanatnyilag még növekszik a lemaradásunk, figyelembe véve. hogy az EU állandóan és gyorsan fejleszti a minőségvédelmét és a szabványosítását. A feladatok felmérése után nálunk is felgyorsult a munka, de a nagy feladatok ezután jönnek. 3. Az EU mechanizmusait jól ismerő fiatal szakemberekre van szüksége a vízügyi szolgálatnak. akik a jelenlegi országot át tudják alakítani és azután működtetni. Ehhez a tudományokkal, jól összehangolt magyar oktatási és képzési rendszeri úgy kell továbbfejleszteni. hogy a társadalmi és gazdasági követelményekhez igazodó és általában a környezet iránt érzékeny szakembereket és állampolgárokat neveljen. Az oktatás és képzés mellett az. információáramlást is igazítani kell a követelményekhez. 4. Az EU csatlakozással összefüggő és a menet közben felmerülő problémákat kezelni kell. Ilyenek szinte minden területen várhatók, de különösen kényesek a derogációval kapcsolatos nehézségek. Ha például a szennyvíz-kezelés területén tapasztalható lemaradásainkat túl hosszú idő alatt akarjuk behozni, vagy túl nagy segélyeket. támogatásokat kérünk hozzá, késleltetheti a csatlakozásunkat. Fejlett ellenőrző rendszert keli kialakítani már a felkészülési munka megfigyelésére is. 5. A magyar vízgazdálkodás helyzetét bemutató országjelentést és a csatlakozás előkészítésére végzett munkákat, azok eredményét az MHT szakosztályainak célszerű elemezniük és szakértelmükkel segíteniük, kiegészíteniük. Az EU most készít elő olyan direktívát, amely a civil szervezetek fokozott bevonását írja elő. Erre az MHT- nak fel kell készülnie. dr. Bognár Győző Elhunyt Mantua no József Életének 94. évében, 1998. április 19-én elhunyt Mantuano József, a VITUKI nyugalmazott mérnöke. 1904. október 24-én született. Elvégezte a Műegyetemet, majd röviddel az oklevél megszerzése után mint tanársegéd kezdte a pályáját, amely valamilyen formában mindig az ország vízügyeihez kötődött. Dolgozott a székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatalnál, ahol vízfolyás-szabályozások, öntözőművek és vízellátási létesítmények tervezésével foglalkozott. A II. világháborút követően az Földművelésügyi Minisztérium Kultúrmérnöki Osztályát vezette, majd 1952-től 1968-ig a MÉLYÉPTERV-nél kamatoztatta széles körű szakmai ismereteit és tapasztalatait. 1968-tól nyugdíjasként a VITUKI mérnök-szakértőjeként dolgozott hosszú éveken át. A Magyar Hidrológiai Társaságnak évtizedeken keresztül tagja volt, 1980-ban tiszteleti taggá választották. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A VÍZI KÖZMŰVEK Könyvismertetés A települések és a vízgazdálkodás témakörben az elmúlt negyedszázadban három jelentősebb vízügyi kiadvány jelent meg: „Települések és a közműves vízellátás” (1972), „A települések vízgazdálkodása” (1978) és „Vízgazdálkodási feladatok a községekben” (1981). Az 1998. februárban megjelent az „Önkormányzatok és a viziközművek” c. kiadvány, amely e témakör újabb kötetének tekinthető. Ez a kiadvány elsősorban a közműves vízellátás és csatornázás helyzetének elemzésével, a viziközmű társulatok 40 éves tevékenységének eredményeivel és tapasztalataival foglalkozik és településenként ismerteti a viziközművekre vonatkozó legfontosabb adatokat. Csaknem teljes körűen foglalja össze mindazokat a legfontosabb tudnivalókat, amit a közműves vízellátás és csatornázás jelenlegi helyzetéről, a fejlesztés alapvető célkitűzéseiről, továbbá a viziközmű társulatok négy évtizedes (1958-1997) eredményeiről és a csatornázási társulatok jelentőségéről tudniuk kell elsősorban a döntéselőkészítő szervezeteknek és szakembereinek. A kézikönyv elkészítésének egyik fő célja az volt, hogy a legilletékesebb személyiségek, országosan ismert és elismert szakemberek a jelenlegi helyzet értékelésén túlmenően megfogalmazzák a továbbhaladás főbb irányait, a szükséges tennivalókat és nyomatékosan felhívják az illetékes helyi, területi szervek és a társadalom figyelmét a szennyvízelvezetés (szennyvíztisztítás) terén jelentkező jelentős elmaradottságra, a lakosság jelenlegi csatornaellátottságának lehetséges gyorsabb ütemű növelésére. A több mint 300 oldal terjedelem szakmai kiadvány több tízezer adatot tartalmaz a viziközművek és a viziközmű társulatok természetes mértékegységű és pénzügyi adatairól. Az „Önkormányzatok és a viziközművek” c. jubileumi kiadvány elsősorban a helyi önkormányzatok, a vízgazdálkodási társulatok és a viziközszolgáltatást végző szervezetek, a tárgykörben közvetlenül és közvetve érdekelt helyi, területi, vízügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi szervezetek, továbbá az érdeklődő szakemberek és állampolgárok részére készült. A kiadvány a K(K-VIZ Tanácsadó és Szolgáltató Bt. gondozásában készült. Felelős kiadó: dr. Koltay József. A kiadvány ára: 3000 Ft+ÁFA A kiadvány beszerezhető közvetlenül a kiadónál: 1015 Budapest, Ostrom u. 8/b. 213-5298. 46
