Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
A tervezés során több változatot vizsgáltunk meg és a költségek csökkentése érdekében, valamint a talajmechanikai vizsgálatok alapján döntöttünk az összekötő csatorna fentiekben jelzett hidraulikai kialakítása mellett. A terv készítése során figyelembe vettük, hogy a jelenlegi változat teszi lehetővé a legrövidebb kapcsolódást a két főcsatorna között. Ezen a helyen a hidraulikailag legkedvezőbb rávezetést lehet kialakítani a két főcsatornára, amelyet ebben az évben kisminta kísérlettel próbálunk pontosítani. A tervezett helytől eltérő kialakítás esetén az épületek közelsége befolyásolná a nyomvonalat, míg a délebbre történő elhelyezés megnövelné a csatorna hosszát és ezzel a beruházási költséget is. A KFCS beeresztő zsilip maximális kapacitása 45 m3/s, míg az NYFCS beeresztő zsilipé 25 m3/s. Jelenlegi kiépítettségében a Nyugati főcsatorna medre azonban csak mintegy 7 m3/s levezetését teszi lehetővé. A koncessziós szerződés alapján azonban 2005-ig a koncessziós partner feladata, hogy visszaállítsa az NYFCS nyilvántartási vízszállító képességét, azaz azt 12,5 m3/sos kapacitásra fogja kiépíteni. Nyilvánvaló, hogy az összekötő csatorna vízszállító képességét a kisebbik főcsatorna maximális kapacitásában lehetett csak megállapítani. Ugyancsak költségtakarékos megoldásként valósul meg a beépítésre kerülő ikerzsilip, hiszen a műtárgy a beeresztő zsilipekhez vezető üzemi út hídjaként is funkcionálni fog. A megoldás előnye még az is, hogy a beeresztő zsilipeket, illetve az összekötő csatorna zsilipjét is ugyanaz a kezelő személyzet képes lesz kiszolgálni. Az összekötő csatorna segítségével megoldható lesz. hogy a Keleti főcsatorna beeresztő zsilipjén keresztül a Nyugati főcsatornát, vagy a Nyugati főcsatorna beeresztő zsilipjén keresztül a Keleti főcsatorna vízellátását bármikor biztosítsuk. Kóthay László EURÓPAI FOLYÓK HASZNOSÍTÁSÁNAK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA Budapest, 1998. április 16-18. A konferenciát a Nemzetközi Hidraulikai Kutatási Szövetség (IAHR) felkérésére és annak keretében a UNESCO, az OMFB, az MTA és más nemzetközi szervezetek támogatásával a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI) rendezte. A konferencia célja volt, hogy megvitassák a folyamhidraulika újabb eredményeit és az európai vízfolyások hasznosításának terveit, figyelembe véve a vízi környezet védelmét és a fenntartható fejlődést, beleértve a modem társadalom igényeit. A konferencia egyenes folytatása volt az 1988-ban szintén Budapesten rendezett Nemzetközi Folyamhidraulikai Konferenciának, illetve azoknak a rendezvényeknek, amelyeket szintén az IAHR rendezett 1991-ben Utrechtben, 1993-ban Trondheimben és 1996-ban Quebecben a mérnökök és az ökológusok közötti párbeszéd jegyében. A konferencia alábbi négy fő témaköre átfogta az utóbbi évek leggyakoribb kutatási területeit: A. Az európai folyók fenntartható fejlődése B. A folyammémöki kutatások eredményei C. Többcélú tevékenység a folyókon D. Nemzetközi vízfolyások A konferencián mintegy 120 szakember, köztük 90 külföldi vett részt, akik több mint 50 előadást hallgattak és vitattak meg, főelőadói bevezető előadások után. A konferenciát dr. Hajós Béla, a KHVM helyettes államtitkára nyitotta meg, és Helmut Kobus professzor (Stuttgart, Németország) az IAHR elnöke üdvözölte. A Duna Bizottságot Helmut Strasser, a budapesti székhelyű titkárság vezérigazgatója, az UNESCO vízügyi szekcióját pedig Bogárdi János professzor képviselte. Az ülésen mintegy 20 ország küldöttei voltak jelen, köztük Európán kívüliek is, mint Egyiptom vagy Törökország. A legtöbb dolgozatot Magyarország (13), majd Németország (10), Horvátország (6) és Ausztria (4) publikálta. A dolgozatokat 432 oldalas kötetben adták ki, amelyben a szerzők 6-10 oldalas terjedelemben mutatták be eredményeiket. A négy félnapos ülésszakot a budapesti Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság által rendezett dunai helyszíni hajós szemle követte a Budapest-Szentendre szakaszon, ahol a folyók szabályozásának általános kérdései mellett a szervezők főváros különleges problémáinak megoldását mutatták be. A tárgyalt folyók között természetesen legtöbbet a Duna és annak mellékfolyói, valamint a Rajna és az Elba szerepelt, de szó volt a Nílusról is (bár nem európai folyó). A konferencia értelemszerűen bőven foglalkozott a folyók életével és az emberi hatásokkal, jelentős számú dolgozat szólt a folyómedrek fejlődéséről és szabályozásáról, a hordalékmozgásról és a mederalakulásról, az árvédelem előtt álló feladatokról, a talajvíz és a folyóvizek egymásra hatásáról, egyes vízminőségi problémákról. A magyar dolgozatok közül megemlítendők a regionális vízgazdálkodás-tervezéssel, a hullámterekkel, az árvízi szükségtározókkal, a hajózható folyók szabályozásával, vízépítési műtárgyak felújításával (Nick, Békésszentandrás), a talajvizekkel, a detergensekkel kapcsolatos módszertannal foglalkozók. A főelőadások közül az európai vízfolyások kihívásai, az árterek rehabilitációjával és a Duna-medencei együttműködéssel kapcsolatos témák emelhetők ki (osztrák és hollandmagyar előadások). A konferenciát megelőzően április 15-én ülésezett az IAHR Oktatási és Képzési Bizottsága szintén a VITUKI-ban. Áttekintették a vízügyi továbbképzés formáit és megvitatták a tervezett nemzetközi tanfolyamokat, amelyek számos országban többnyire angolul kerülnek sorra, többek között Budapesten a városi vízgazdálkodással kapcsolatban, 1998 májusában. dr. Gayer József í Ro A Magyar Hidrológiai Társaság XVI. Országos Vándorgyűlésének előzetes programja 1998. július 8-9. Kecskemét 1998. július 8. szerda 11.00 óra Nyitó plenáris ülés Elnöki megnyitó Köszöntések Szekcióülések: 1. Vízgazdálkodási szekció 2. Csatornázás-szennyvíztisztítás szekció 3. Belvízvédelem-belvízvédekezés szekció 4. Vízépítési létesítmények és technológiák szekció 11.30 óra MHT rendkívüli Közgyűlés 20.00 órától Baráti találkozó 1998. július 9. csütörtök 12.00 óra Előadások Dr. Hajós Béla: Magyarország vízgazdálkodási poliükája Dr. Váradi József: A Homokhátság vízgazdálkodási problémái Dr. Varga Miklós: A viziközmű szolgáltatás aktuális kérdései az EU csatlakozás tükrében 08.00-11.30 Szekcióülések: 1. Vízgazdálkodási szekció 2. Vízellátás, vízgazdálkodás szekció 3. Csatornázás-szennyvíztisztítás szekció 13.30 óra Ebéd 4. Belvízvédelem-belvízvédekezés szekció 15.00-18.00 Szakmai-társadalmi vita Magyarország vízgazdálkodási 12.00 óra Záró plenáris ülés politikájának tervezetéről 12.30 óra MHT rendkívüli Közgyűlés 13.30 óra Ebéd 43
