Víztükör, 1998 (38. évfolyam, 1-5. szám)
1998 / 3. szám
A megyei szennyvízelhelyezési koncepciók készítéséről az OVF által megbízott koordinátor Juhász és Tsa Bt. ügyevezetó' igazgatója, Dr. Juhász Endre adott előzetes összefoglaló értékelést. Az összességében pozitív - az igazgatóságok erőfeszítéseit, munkáját elismerő - vélemény mellett rávilágított néhány általánosan jellemző problémára: az újrahasznosítás mellőzése, iszapkezeléssel, elhelyezéssel kapcsolatos szakmai hiányosságok, regionális rendszerek túlzott alkalmazása, megyehatárok merev figyelembevétele, stb. Kiemelkedőnek minősítette a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szennyvízelhelyezési koncepciót, de színvonalasnak találta a Borsod-Abaúj-Zenplén, a Hajdú-Bihar és a Pest megyei koncepciót is. Kisebb-nagyobb mértékű korrekciót, kiegészítést minden koncepciónál szükségesnek tartott a koordinátor, mellyel összefüggésben feladatok és határidők rögzítésére került sor. Ezek azóta teljesültek s a tizenkilenc megyei szennyvízelhelyezési koncepció leszállításra került. A koncepciókészítés országos kérdései után érdekesnek ígérkezett a Csongrád megyei szennyvízelhelyezési koncepció készítésének és előirányzatainak megismerése. Az előadást Kardos Sándor osztályvezető, a munka irányítója tartotta. A koncepció igen értékes része az alapok -morfológia, hidrológia, hidrogeológia - részletes bemutatása. A vizsgált terület jellegzetessége a külterületi lakott helyek nagy száma és szerepe a népesség területi elhelyezkedésében, ezért a velük való foglalkozás önállóan szükséges, nem mosódhat össze a közigazgatási egység kezelésével. A koncepciót - mely megfelel az országosan egységes útmutató követelményeinek - a kidolgozó VÍZIG olyan rugalmas keretnek szánta, mely megfelelő alapot biztosít a kisebb térségekre vonatkozó részletesebb programok kimunkálásához. A megyei szennyvízelhelyezési koncepciók elfogadási rendjére, hasznosulásának elősegítésére vonatkozó javaslatot, melyet a vízügyi igazgatóságok véleményének figyelembevételével és a KHVM-mel egyeztetve dolgozott ki az OVF, Dr. Horváth Lászlóné főosztályvezetőhelyettes, a víziközmű országos konzultáció levezető elnöke ismertette. A javaslat az elfogadás elemeiként rögzíti a koordinátor elfogadó nyilatkozatát, a területi vízgazdálkodási tanácsok véleményének és javaslatának kialakítását, a megyei szennyvízelhelyezési koncepciók megyei területfejlesztési koncepciókba történő integrálását. A hasznosulás elősegítésére a javaslat külön-külön a KHVM, a vízügyi igazgatóságok ill. a területi vízgazdálkodási tanácsok részéről megteendő intézkedéseket, lépéseket tartalmaz az 5/1998. (DL 11.) KHVM rendeletben foglaltakra is figyelemmel. S végül a javaslat számbaveszi egy szisztematikus és összehangolt PR tevékenység főbb elemeit a hasznosulás előmozdítása céljából. A javaslattal az országos konzultáció résztvevői egyetértettek, azt a KHVM a későbbiekben a minisztériumi elfogadással kiegészítve írásban is jóváhagyta. Szabó Lajos főtanácsos, a keretterv és a megyei szennyvízelhelyezési koncepciók minisztériumi referense hozzászólásában a 2207/1996. (VII. 24.) Korm.határozat 6. pontjára hivatkozva hangsúlyozta az újrahasznosítás megfelelő figyelembevételének szükséges: Ä tárgykörhöz kapcsolódóan rövid tájékoztatást adott arról a munkáról, mely a hivatkozott kormányhatározat 7. pontjának előírása alapján „Magyarország települési szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási fejlesztéseinek felülvizsgálatáról” címmel áttekintést ad az elmúlt két év beruházási adatairól. A vízközmű szolgáltatás stratégiai kérdéseiről Dr. Fenyvesi Béla főigazgató-helyettes tartott előadási. Bevezető gondolatként rávilágított arra, hogy miközben az üzemeltető szervezetek a saját ill. tulajdonosi érdekek érvényesítésére törekszenek, a vízügyi tárca feladata a nemzetgazdasági szempontok megjelenítése. A stratégia kialakítása szempontjából alapvető fontosságú az európai integrációs követelmények figyelembevétele. Folyamatos párbeszéd szükséges a víziközmű üzemeltető szervezetek és a vízügyi államigazgatás szereplői között, mely elősegítheti a szolgáltatás területén kívánatos stabilizációs folyamatokat. Napjaink neuralgikus kérdései a fejlesztések, a rekonstrukció, a tulajdoni viszonyok, az ár- díjképzés területén jelentkeznek. Fejlesztések tekintetében egyaránt vizsgálandó a koordinátori szerep, a lehetséges források köre, s az elérendő szint. Az európai követelmények teljesítése érdekében az állami szerepvállalás kiszámíthatóvá tétele is szükséges. Rekonstrukciós igény ma elsősorban vízellátás területén jelentkezik. A tulajdoni viszonyoktól független egységes gyakorlat szükséges a kérdés kezelése során. A víziközmű szolgáltatás stabilizációja, a szervezeti integráció beindulása szempontjából alapvető kérdés a tulajdoni rendszerek átjárhatóságának biztosítása, másfelől az önkormányzatok érdekeltté tétele. A továbblépés szempontjából a legfontosabb kérdés a tulajdon területén közös alapra kerülni a korlátozottan forgalomképes minősítés egységes alkalmazásával. Ugyancsak előre kell lépni a felelősségi körök pontos elhatárolása területén az önkormányzatok és az üzemeltetők viszonyában. A cél mindenképpen piackonform helyzet teremtése. Az árképzés-díj képzés fejlesztése a stabilitás, az átláthatóság, a piackonformitás, a fogyasztói érdekek érvényesülése irányába kell, hogy mutasson. A szervezeti integráció kulcskérdése tehát a vagyoni kérdések rendezése, de igen fontos eszközt jelentenek a szabályozási rendszerek, melyek korszerűsítése, az egységes követelmények, kritériumok megfogalmazása feltétlenül szükséges. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az önkormányzatok csak szabályozott pályán mozoghassanak. E vonatkozásban a minőségi kontroll erősítése feltétlenül szükséges. A főigazgató-helyettes előadása befejező részében utalt arra, hogy az elmondottak tükröződnek a települések víziközmű szolgáltatásáról szóló kollégiumi előterjesztésben, Magyarország vízgazdálkodási politikája tervezetének vonatkozó fejezetében, s elemzésre kerülnek abban a PHARE munkában, mely a magyarországi víziközmű szolgáltatás szabályozására irányul s vizsgálja az angliai gazdasági és minőségi regulátori rendszer egyes elemeinek, intézményi megvalósításának bevezethetőségét. Az első nap délutánján az országos konzultáció résztvevői a Szegedi Vízmű Kft szervezetével, tevékenységével ismerkedtek egyrészt a cégvezetők által tartott átfogó előadás keretében, másrészt az önkormányzati beruházásban épülő szegedi szennyvíztisztító telep megtekintése során. Az előadók ismertették a privatizációs tárgyalások eredményeként kialakított szervezeti struktúrát, mely szerint - a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a francia Compagnie Générale des Eaux között létrejött „Víz és csatorna beruházási és műszaki együttműködési keret-megállapodás” alapján - a jogutód Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalaton és a Szegedi Vízmű Kft-n kívül még két társaság alakult meg:- a Városi Vízügyi Beruházási Kft, amely lebonyolítja és felügyeli a beruházásokat és résztvesz az ezzel kapcsolatos döntések előkészítésében,- a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft, amely a Szegedi Vízmű Kft. megbízására, szerződéses alapon hálózatfelújítási, karbantartási és bővítési munkákat végez. A Szegedi Vízmű Kft. feladatait Üzemeltetési Szerződés határozza meg, mely 15 évre rögzíti a szerződő^felek - Önkormányzat, Üzemeltető - jogait és kötelezettségeit. Az üzemeltető az önkormányzati tulajdonú művek használatáért hálózatbérleti díjat fizet, melynek mértéke a díjban megállapított fejlesztési hányad és az eladott vízmennyiség függvénye. Nagyobbrészt ez biztosítja a rekonstrukciós és fejlesztési munkák költségeinek fedezetét. A szolgáltatási díjak megállapítására az üzemeltető tesz javaslatot az Üzemeltetési Szerződésben rögzített képlet alkalmazásával, a KSH árindex változásaira figyelemmel. 39
