Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 3. szám

A XXI. országos vízrajzi szakmai konzultáció tapasztaltai Lakitelek, 1997. április 22-23. A XXI. vízrajzi országos szakmai találko­zóra a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság rendezésében Lakiteleken, 1997. április 22-23 között több mint 60 fő részvételévek került sor. Ott számos tájékoztatás és javaslat hangzott el. A tájékoztatók fontosabb megállapításai • A 234/1996. (XII.26) kormányrendelet egyértelművé tette az OVF és a Vízügyi Igaz­gatóságok jogi helyzetét. Az OVF önálló köz­ponti hivatal lett, amelynek területi szervei a Vízügyi Igazgatóságok. A Vízgazdálkodási főosztály fogja össze a szoros értelemben vett vízgazdálkodási szakmai feladatokon felül a kutatás és fejlesztés teljes spektrumát, a szab­ványosítást, valamint az új termékek vízügyi alkalmazásának engedélyezését. • A vízrajz területén már hosszú távú fej­lesztési irányelv és közép távú fejlesztési terv áll rendelkezésre. A változott feltételek figye­lembevételével és az adottságok, a követel­mények, valamint a lehetőségek egybevetésé­vel kezdődött el a vízrajz fejlesztési stratégi­ájának kialakítása a következő egy-két évti­zedre. Ebben meghatározó helyet kap a víz­rajzi minőségbiztosítás • Az új vízgazdálkodási törvény alapján a KHVM Vízgazdálkodási Főosztályának szak­mai irányításával tervszerűen folyik - az ala­csonyabb szintű jogalkotás keretében - a víz­ügy területének (s ezen belül a vízrajznak) az újrendszerű átfogó szabályozása, Az „Orszá­gos Vízépítési Szabályzat“ (amely várhatóan a vízrajzi építményekre is kiterjed), a vízgaz­dálkodási nyilvántartásról szóló jogszabály, a felszíni vízminőségi kárelhárítási szabályzat, valamint a vízbázisok védőterületi jogszabá­lya. • A konzultáción valamennyi igazgatóság kézhez kapta az 1994-től kezdve indított (részben befejezett) összes vízrajzi tárgyú K+F jellegű téma áttekintő táblázatát. A fel­adat az, hogy mindegyik igazgatóság jelölje meg az OVF számára az őt leginkább érdeklő 2-3 témát, mely későbbi vita-nap tartalma le­het. A jövőben több témavitára, és az eredmé­nyek hatékonyabb közreadására van szükség. • A vízkárelhárítási védelmi információs rendszer (VIR) operatív hidrológiai modulja (OHM) a védekezés alatti és közötti vízrajzi feladatok ellátását támogatja. Nem pótolja, sőt feltételezi a vízrajzi-vízföldtani adatbázis (VIHAR) mielőbbi létesítését. Két fő része az adatbázis-kezelés és a nagytérségi kommuni­káció. A gyulai és a nyíregyházi Vízügyi Igazgatóságokon, illetve Gyula -VITUKI, Nyíregyháza-VITUKI viszonylatban folyik a kísérleti üzem, mely az idén befejeződik. Az ÁHSz előírta az adatok formájának és továbbításának rendjét, és megszüntette az Országos Vízjelző Szol­gálat valamint a helyi előrejelzés közötti ös­szehangolatlanságokat. Megszabja, hogy ki a felelős az előrejelzésért és meghatározza a fel­használói kört, ahová azt el kell juttatni. A számítástechnika fejlő­dése ma már lehetővé teszi az előrejelzések további módszertani korszerűsítését, de eh­hez elengedhetetlen a megbízható adatbázis. A Lotus Notes rend­szer használata egyre bővül, ám szükség van a sürgősség szerinti sor­ban állás problémájával is számoló s az indoko­latlan igénybevételt ki­szűrő új üzemelési sza­bályzatra is. • Az egységes orszá­gos vízrajzi távmérő rendszer (OVTR) létre­hozása a VIR országos kommunikációs rend­szeréhez illeszkedve tervszerűen halad. 1997-ben megtörténik a prototípus jellegű budapesti körzet távmérő hálózat kivitelezése és üzembe helyezése, várható, hogy decemberben bemutató lesz. Ezzel párhuzamosan további körzetekben kezdődik meg a hálózat tervezése, illetve a működő távmérő állomások beillesztése az egységes rendszerbe. (A rádiófrekvencia cse­rére kötelezett szombathelyi hálózat frekven­cia engedélyét meghosszabbítják az év végé­ig, amíg a csere végrehajtható lesz.) A budapesti körzeti távmérő hálózat decem­beri bemutatója után (egy-két hónapon belül) egynapos értékelést és megbeszélést kell tar­tani További megoldandó feladatként kell kezel­ni a hozzáférést a határon túli távmért adatok­hoz is. Ebbe az irányba fejlődik a Duna-víz­­gyűjtő vízminőségi figyelő rendszere, amely később felhasználható lehet a mennyiségi adatok terén is. • Ebben az évben - a soron következő 1995. évi 100. Vízrajzi Évkönyvön túlmenően - az 1996. évinek a megjelentetése is tervbe van véve. Ezzel a követési idő a lehetséges mini­mumra csökken, aminek lényeges feltétele az adatkezelés és a szerkesztés kellő gépesítése volt, de e mellett ma és a jövőben is a legfon­tosabb feltétel az, hogy teljes és megbízható adatanyag kellő időben rendelkezésre álljon. • A tartalék műszerek és alkatrészek köz­ponti készletezését jelentősen bővíteni kell. A műszerberuházás azonban nem keverhető össze a műszer-fenntartással. Csak minősített illetve tanúsítványnyal rendelkező műszart szabad alkalmazni. A műszerekkel kapcsola-26

Next

/
Thumbnails
Contents