Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
A XXI. országos vízrajzi szakmai konzultáció tapasztaltai Lakitelek, 1997. április 22-23. A XXI. vízrajzi országos szakmai találkozóra a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság rendezésében Lakiteleken, 1997. április 22-23 között több mint 60 fő részvételévek került sor. Ott számos tájékoztatás és javaslat hangzott el. A tájékoztatók fontosabb megállapításai • A 234/1996. (XII.26) kormányrendelet egyértelművé tette az OVF és a Vízügyi Igazgatóságok jogi helyzetét. Az OVF önálló központi hivatal lett, amelynek területi szervei a Vízügyi Igazgatóságok. A Vízgazdálkodási főosztály fogja össze a szoros értelemben vett vízgazdálkodási szakmai feladatokon felül a kutatás és fejlesztés teljes spektrumát, a szabványosítást, valamint az új termékek vízügyi alkalmazásának engedélyezését. • A vízrajz területén már hosszú távú fejlesztési irányelv és közép távú fejlesztési terv áll rendelkezésre. A változott feltételek figyelembevételével és az adottságok, a követelmények, valamint a lehetőségek egybevetésével kezdődött el a vízrajz fejlesztési stratégiájának kialakítása a következő egy-két évtizedre. Ebben meghatározó helyet kap a vízrajzi minőségbiztosítás • Az új vízgazdálkodási törvény alapján a KHVM Vízgazdálkodási Főosztályának szakmai irányításával tervszerűen folyik - az alacsonyabb szintű jogalkotás keretében - a vízügy területének (s ezen belül a vízrajznak) az újrendszerű átfogó szabályozása, Az „Országos Vízépítési Szabályzat“ (amely várhatóan a vízrajzi építményekre is kiterjed), a vízgazdálkodási nyilvántartásról szóló jogszabály, a felszíni vízminőségi kárelhárítási szabályzat, valamint a vízbázisok védőterületi jogszabálya. • A konzultáción valamennyi igazgatóság kézhez kapta az 1994-től kezdve indított (részben befejezett) összes vízrajzi tárgyú K+F jellegű téma áttekintő táblázatát. A feladat az, hogy mindegyik igazgatóság jelölje meg az OVF számára az őt leginkább érdeklő 2-3 témát, mely későbbi vita-nap tartalma lehet. A jövőben több témavitára, és az eredmények hatékonyabb közreadására van szükség. • A vízkárelhárítási védelmi információs rendszer (VIR) operatív hidrológiai modulja (OHM) a védekezés alatti és közötti vízrajzi feladatok ellátását támogatja. Nem pótolja, sőt feltételezi a vízrajzi-vízföldtani adatbázis (VIHAR) mielőbbi létesítését. Két fő része az adatbázis-kezelés és a nagytérségi kommunikáció. A gyulai és a nyíregyházi Vízügyi Igazgatóságokon, illetve Gyula -VITUKI, Nyíregyháza-VITUKI viszonylatban folyik a kísérleti üzem, mely az idén befejeződik. Az ÁHSz előírta az adatok formájának és továbbításának rendjét, és megszüntette az Országos Vízjelző Szolgálat valamint a helyi előrejelzés közötti összehangolatlanságokat. Megszabja, hogy ki a felelős az előrejelzésért és meghatározza a felhasználói kört, ahová azt el kell juttatni. A számítástechnika fejlődése ma már lehetővé teszi az előrejelzések további módszertani korszerűsítését, de ehhez elengedhetetlen a megbízható adatbázis. A Lotus Notes rendszer használata egyre bővül, ám szükség van a sürgősség szerinti sorban állás problémájával is számoló s az indokolatlan igénybevételt kiszűrő új üzemelési szabályzatra is. • Az egységes országos vízrajzi távmérő rendszer (OVTR) létrehozása a VIR országos kommunikációs rendszeréhez illeszkedve tervszerűen halad. 1997-ben megtörténik a prototípus jellegű budapesti körzet távmérő hálózat kivitelezése és üzembe helyezése, várható, hogy decemberben bemutató lesz. Ezzel párhuzamosan további körzetekben kezdődik meg a hálózat tervezése, illetve a működő távmérő állomások beillesztése az egységes rendszerbe. (A rádiófrekvencia cserére kötelezett szombathelyi hálózat frekvencia engedélyét meghosszabbítják az év végéig, amíg a csere végrehajtható lesz.) A budapesti körzeti távmérő hálózat decemberi bemutatója után (egy-két hónapon belül) egynapos értékelést és megbeszélést kell tartani További megoldandó feladatként kell kezelni a hozzáférést a határon túli távmért adatokhoz is. Ebbe az irányba fejlődik a Duna-vízgyűjtő vízminőségi figyelő rendszere, amely később felhasználható lehet a mennyiségi adatok terén is. • Ebben az évben - a soron következő 1995. évi 100. Vízrajzi Évkönyvön túlmenően - az 1996. évinek a megjelentetése is tervbe van véve. Ezzel a követési idő a lehetséges minimumra csökken, aminek lényeges feltétele az adatkezelés és a szerkesztés kellő gépesítése volt, de e mellett ma és a jövőben is a legfontosabb feltétel az, hogy teljes és megbízható adatanyag kellő időben rendelkezésre álljon. • A tartalék műszerek és alkatrészek központi készletezését jelentősen bővíteni kell. A műszerberuházás azonban nem keverhető össze a műszer-fenntartással. Csak minősített illetve tanúsítványnyal rendelkező műszart szabad alkalmazni. A műszerekkel kapcsola-26
