Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
Víziközmű országos konzultáció Hajdúszoboszló, 1997. április 29-30. A KHVM Vízgazdálkodási Főosztályának közreműködésével az OVF 1997. április 29- 30-án Hajdúszoboszlón vízközmű országos konzultációt tartott, melynek házigazdája a debreceni Vízügyi Igazgatóság volt. A kétnapos rendezvény programja - melynek középpontjában egyfelől a vízügyi igazgatóságok szennyvíz- és csatomabírságos tevékenysége, másfelől a megyei szennyvízelhelyezési koncepciók készítése állt - komoly érdeklődést keltett. Az igazgatóságok részéről a szakterületért felelős osztályvezetők mellett leginkább érintett munkatársaik is részt vettek a konzultációs, e mellett a műszaki igazgató-helyettesek is nagy számban megtisztelték a rendezvényt. A KHVM Vízgazdálkodási Főosztálya részéről Rémai János főosztályvezető és valamennyi vízellátással és csatornázással foglalkozó munkatára legalább a program egy részén jelen tudott lenni, s hasonlóan alakult az OVF képviselete Dr. Szilárd György főosztályvezető és a Vízellátási és Csatornázási Osztály teljes körű részvételével. A programnak megfelelően jelen volt a konzultáción annak első napján ) Dr. Varga Miklós főigazgató, továbbá képviseltették magukat a társfőosztályok, osztályok is. A vendégek között volt még a VITUKI RT Hidraulikai Intézetének igazgatója, valamint az értekezlet központi témáihoz kapcsolódnak KHVM ill. az OVF által meghívott szakértők, Dr. Juhász Endre, Katona Emil és Jobbágy Sándor. A szakmai program a hagyományoknak megfelelően a vendéglátó Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatójával kezdődött, melyben a vízkészlet-gazdálkodás, vízellátás-csatornázás szakterületeken jelentkező problémák kaptak hangsúlyt. (A felszíni vízmű szerepe Debrecen vízellátásában, előkészítési és engedélyezési problémák az önkormányzati csatornamű-beruházásoknál, stb.) Irányítási és koordinációs feladatok Az OVF Vízgazdálkodási Főosztályának vezetője előadásában a 234/1996. (XII.26.) sz. kormányrendelet tükrében átfogó képet adott az általa irányított főosztály feladatiról, tevékenységéről. Ennek során kiemelésre kerültek az újfeladatok az alkalmazási engedélyezés, a szennyvíz- és csatornabírságolási eljárás, a K+F feladatok koordinálása és a szabványok alkalmazása területén. A főosztály a következő jelentős feladatokban tölt be koordinátori szerepkört: minőségpolitika kialakítása, regionális vízgyűjtő tervezés, vízminőségi kérdések, ökológiai vízigénnyel kapcsolatos ügyek, vízhiányos területek vízpótlása, kiemelten Duna-Tisza közi hátság vízpótlási programja, Alföld program, műszaki informatika, számítástechnika alkalmazása. A főosztályvezető utalt a team-munkának jelentős szerepet adó új munkastílusra, e tekintetben a vízügyi igazgatósági szakemberek rendszeres bevonására, s ennek kapcsán egyebek között a következő feladatokat emelte ki: vízrajzi tevékenység áttekintése, vízkészletek állapotértékelése, kormányzati beruházások, víziközművek ellenőrzése, szabványok korszerűsítési programja, K+F tevékenység hasznosulása. Vízellátás-csatornázás szakterületről a következő feladatok kaptak hangsúlyt a főosztályvezető előadásában: vízminőség javító program előkészítése, megyei szennyvíz koncepciók kidolgozása, lehetséges előrelépések az ipari vízgazdálkodás területén, víziközmű szolgáltatás stabilizációja, az integráció elősegítése, fürdőügyek megfelelő kezelése, víziközmű társulatokkal való érdemi foglalkozás, a kormányzati és önkormányzati beruházások összehangolásának javítása, PR tevékenység (vízellátás-csatornázás és vízkészletgazdálkodás terén egyaránt). Az előadás utolsó nagy fejezeteként jelenlévők átfogó tájékoztatást kaptak az OVF Vízgazdálkodási Főosztály I. félévi munkatervében szereplő legfontosabb feladatokról. Rémai János főosztályvezető a KHVM Vízgazdálkodási Főosztály munkájában jelentkező aktualitásukról adott tájékoztatást. Utalt a kormányzati beruházásnak jóváhagyásának és nyilvántartásának új rendjére. Jelezte, hogy folyamatban van a költségvetési előtervezés, s látható, hogy a determinációk csaknem lefedik a várható lehetőségeket. A jogszabály előkészítési munkával kapcsolatosan elmondta, hogy a KHVM vizes blokkja elismerést kiváltó módon szerepel. (Víziközművek üzemeltetésével, az állam kizárólagos tulajdonával a használatba adható közművagyonnal, az OVSz-szel, a vízminőségi kárelhárítással, a védőterületekkel foglalkozó jogszabályok stb.) Hatfaludy Bálint főtanácsos az új gázos jogszabály megjelenését 1997. II. félévére prognosztizálta. A 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet vonatkozásában a nem fizetőkkel való bánásmód van állandó jelleggel napirenden. Molnár Ferencné főtanácsos a címzett és céltámogatásról szóló törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást. A Belügyminisztérium kedvezően fogadta a KHVM javaslatát, mely a megvalósíthatósági tanulmány rendszerbe illesztésére vonatkozik, s tervezi a bevezetését a nem vízgazdálkodási támogatási céloknál is a beruházások minél jobb előkészítése céljából. Ugyancsak a módosítási javaslatok között szerepel a pénzügyi keret célok közötti előre történő megosztása (oktatás 20 % egészségügy 20 % hulladékgazdálkodás 20 % szennyvízelvezetés, tisztítás 40 %). A KHVM - az OVF-en keresztül - 2-3 héten belül kérte az igazgatóságok írásos véleményét egyrészt a megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit és eljárási rendbe illesztését illetően, másrész a céltámogatással megvalósuló beruházások fajlagos költségei tekintetében. A vízügy és az európai integráció Dr. Varga Miklós főigazgató a program szerinti előadásában mind az európai integrációval, mind a víziközmű szolgáltatás stabilizációjával összefüggésben a minőségügyi kérdésekre helyezte a hangsúlyt. Az integráció tükrében a ivóvíz szolgáltatást aggályosabbnak tartja, mint a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás helyzetét. Az OVF-ben folyó, az EU csatlakozással összefüggő munkákról átfogó tájékoztatást adott a főigazgató. (Világgazdaság Kutató Intézet által irányított helyzetelemzés, Eurowater vertikális és horizontális jelentés). Utalt arra, hogy az OVF kidolgoztatta a vízgazdálkodás minőségügyi koncepcióját, mely alapján a minőségszabályozási rendszer gyakorlati felépítése és tényleges működése 8- 10 éves folyamat eredménye lehet. A minőségszabályozási rendszer hatékony működése kiemelkedő fontosságú a víziközművek tervezése, kivitelezése, üzemeltetése területén. Az akkreditálás, az interkalibráció, a mennyiségi és minőségi biztonság szerződéses garanciái a minőségszabályozási rendszer kiemelkedő fontosságú elemei. Ugyancsak szabályozási funkciót kell, hogy ellásson az állam pénzügyi szerepvállalása, ha ugyanis az állam támogatást nyújt akár a beruházások, akár a szolgáltatási díjak területén, meg kell hogy követelje a szabványok, előírások betartását, a szakmai követelmények teljesülését. A túlságosan szétaprózódott, a szolgáltatás biztonságát és hatékonyságát veszélyeztető, vagy már nem is nyújtó víziközmű üzemeltető szervezeti struktúra kedvező irányú változásának megalapozására az OVF elkészíttette a víziközmű szolgáltatás stabilizációjának programját. A vízügyi igazgatóságok csatomabírságos eljárásokban betöltendő szakvéleményező szerepének gyakorlásához és a szennyvízbírságos eljárásokban való szakhatósági közreműködéshez az OVF megbízására Katona Emik készített irányelv tervezeteket, melyek az orszá24
