Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 3. szám

Víziközmű országos konzultáció Hajdúszoboszló, 1997. április 29-30. A KHVM Vízgazdálkodási Főosztályának közreműködésével az OVF 1997. április 29- 30-án Hajdúszoboszlón vízközmű országos konzultációt tartott, melynek házigazdája a debreceni Vízügyi Igazgatóság volt. A kétna­pos rendezvény programja - melynek közép­pontjában egyfelől a vízügyi igazgatóságok szennyvíz- és csatomabírságos tevékenysége, másfelől a megyei szennyvízelhelyezési kon­cepciók készítése állt - komoly érdeklődést keltett. Az igazgatóságok részéről a szakterü­letért felelős osztályvezetők mellett leginkább érintett munkatársaik is részt vettek a konzul­tációs, e mellett a műszaki igazgató-helyette­sek is nagy számban megtisztelték a rendez­vényt. A KHVM Vízgazdálkodási Főosztálya részéről Rémai János főosztályvezető és vala­mennyi vízellátással és csatornázással foglal­kozó munkatára legalább a program egy részén jelen tudott lenni, s hasonlóan alakult az OVF képviselete Dr. Szilárd György főosztályveze­tő és a Vízellátási és Csatornázási Osztály tel­jes körű részvételével. A programnak megfele­lően jelen volt a konzultáción annak első nap­ján ) Dr. Varga Miklós főigazgató, továbbá képviseltették magukat a társfőosztályok, osz­tályok is. A vendégek között volt még a VITUKI RT Hidraulikai Intézetének igazgató­ja, valamint az értekezlet központi témáihoz kapcsolódnak KHVM ill. az OVF által meghí­vott szakértők, Dr. Juhász Endre, Katona Emil és Jobbágy Sándor. A szakmai program a hagyományoknak megfelelően a vendéglátó Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatójával kezdődött, mely­ben a vízkészlet-gazdálkodás, vízellátás-csa­tornázás szakterületeken jelentkező problémák kaptak hangsúlyt. (A felszíni vízmű szerepe Debrecen vízellátásában, előkészítési és enge­délyezési problémák az önkormányzati csator­namű-beruházásoknál, stb.) Irányítási és koordinációs feladatok Az OVF Vízgazdálkodási Főosztályának ve­zetője előadásában a 234/1996. (XII.26.) sz. kormányrendelet tükrében átfogó képet adott az általa irányított főosztály feladatiról, tevé­kenységéről. Ennek során kiemelésre kerültek az újfeladatok az alkalmazási engedélyezés, a szennyvíz- és csatornabírságolási eljárás, a K+F feladatok koordinálása és a szabványok alkalmazása területén. A főosztály a következő jelentős feladatok­ban tölt be koordinátori szerepkört: minőség­­politika kialakítása, regionális vízgyűjtő terve­zés, vízminőségi kérdések, ökológiai vízigén­nyel kapcsolatos ügyek, vízhiányos területek vízpótlása, kiemelten Duna-Tisza közi hátság vízpótlási programja, Alföld program, műsza­ki informatika, számítástechnika alkalmazása. A főosztályvezető utalt a team-munkának je­lentős szerepet adó új munkastílusra, e tekin­tetben a vízügyi igazgatósági szakemberek rendszeres bevonására, s ennek kapcsán egye­bek között a következő feladatokat emelte ki: vízrajzi tevékenység áttekintése, vízkészletek állapotértékelése, kormányzati beruházások, víziközművek ellenőrzése, szabványok kor­szerűsítési programja, K+F tevékenység hasz­nosulása. Vízellátás-csatornázás szakterületről a kö­vetkező feladatok kaptak hangsúlyt a főosz­tályvezető előadásában: vízminőség javító program előkészítése, megyei szennyvíz kon­cepciók kidolgozása, lehetséges előrelépések az ipari vízgazdálkodás területén, víziközmű szolgáltatás stabilizációja, az integráció előse­gítése, fürdőügyek megfelelő kezelése, víziközmű társulatokkal való érdemi foglalko­zás, a kormányzati és önkormányzati beruhá­zások összehangolásának javítása, PR tevé­kenység (vízellátás-csatornázás és vízkészlet­gazdálkodás terén egyaránt). Az előadás utolsó nagy fejezeteként jelenlévők átfogó tájékozta­tást kaptak az OVF Vízgazdálkodási Főosztály I. félévi munkatervében szereplő legfontosabb feladatokról. Rémai János főosztályvezető a KHVM Víz­gazdálkodási Főosztály munkájában jelentke­ző aktualitásukról adott tájékoztatást. Utalt a kormányzati beruházásnak jóváhagyásának és nyilvántartásának új rendjére. Jelezte, hogy fo­lyamatban van a költségvetési előtervezés, s látható, hogy a determinációk csaknem lefedik a várható lehetőségeket. A jogszabály előké­szítési munkával kapcsolatosan elmondta, hogy a KHVM vizes blokkja elismerést kivál­tó módon szerepel. (Víziközművek üzemelte­tésével, az állam kizárólagos tulajdonával a használatba adható közművagyonnal, az OVSz-szel, a vízminőségi kárelhárítással, a védőterületekkel foglalkozó jogszabályok stb.) Hatfaludy Bálint főtanácsos az új gázos jog­szabály megjelenését 1997. II. félévére prog­nosztizálta. A 38/1995. (IV.5.) Kormányrende­let vonatkozásában a nem fizetőkkel való bá­násmód van állandó jelleggel napirenden. Molnár Ferencné főtanácsos a címzett és cél­­támogatásról szóló törvény módosításának helyzetéről adott tájékoztatást. A Belügymi­nisztérium kedvezően fogadta a KHVM javas­latát, mely a megvalósíthatósági tanulmány rendszerbe illesztésére vonatkozik, s tervezi a bevezetését a nem vízgazdálkodási támogatási céloknál is a beruházások minél jobb előkészí­tése céljából. Ugyancsak a módosítási javasla­tok között szerepel a pénzügyi keret célok kö­zötti előre történő megosztása (oktatás 20 % egészségügy 20 % hulladékgazdálkodás 20 % szennyvízelvezetés, tisztítás 40 %). A KHVM - az OVF-en keresztül - 2-3 héten belül kérte az igazgatóságok írásos véleményét egyrészt a megvalósíthatósági tanulmány tartalmi eleme­it és eljárási rendbe illesztését illetően, más­rész a céltámogatással megvalósuló beruházá­sok fajlagos költségei tekintetében. A vízügy és az európai integráció Dr. Varga Miklós főigazgató a program sze­rinti előadásában mind az európai integráció­val, mind a víziközmű szolgáltatás stabilizáci­ójával összefüggésben a minőségügyi kérdé­sekre helyezte a hangsúlyt. Az integráció tük­rében a ivóvíz szolgáltatást aggályosabbnak tartja, mint a szennyvízelvezetés, szennyvíz­­tisztítás helyzetét. Az OVF-ben folyó, az EU csatlakozással összefüggő munkákról átfogó tájékoztatást adott a főigazgató. (Világgazda­ság Kutató Intézet által irányított helyzetelem­zés, Eurowater vertikális és horizontális jelen­tés). Utalt arra, hogy az OVF kidolgoztatta a vízgazdálkodás minőségügyi koncepcióját, mely alapján a minőségszabályozási rendszer gyakorlati felépítése és tényleges működése 8- 10 éves folyamat eredménye lehet. A minőség­szabályozási rendszer hatékony működése ki­emelkedő fontosságú a víziközművek tervezé­se, kivitelezése, üzemeltetése területén. Az akkreditálás, az interkalibráció, a mennyiségi és minőségi biztonság szerződéses garanciái a minőségszabályozási rendszer kiemelkedő fontosságú elemei. Ugyancsak szabályozási funkciót kell, hogy ellásson az állam pénzügyi szerepvállalása, ha ugyanis az állam támoga­tást nyújt akár a beruházások, akár a szolgálta­tási díjak területén, meg kell hogy követelje a szabványok, előírások betartását, a szakmai követelmények teljesülését. A túlságosan szétaprózódott, a szolgáltatás biztonságát és hatékonyságát veszélyeztető, vagy már nem is nyújtó víziközmű üzemeltető szervezeti struktúra kedvező irányú változásá­nak megalapozására az OVF elkészíttette a víziközmű szolgáltatás stabilizációjának prog­ramját. A vízügyi igazgatóságok csatomabírságos eljárásokban betöltendő szakvéleményező sze­repének gyakorlásához és a szennyvízbírságos eljárásokban való szakhatósági közreműkö­déshez az OVF megbízására Katona Emik ké­szített irányelv tervezeteket, melyek az orszá­24

Next

/
Thumbnails
Contents