Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1997 / 3. szám

PR-szervezők első országos értekezlete Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztálya 1997. május 21-23-án rendezte meg a Vízügyi Igazgatóságok PR szervezőinek továbbképzését. A hely­szín is igazodott a témához, hiszen a rendezvénynek Bu­dapesten a Római-parton, vízközeiben, a Noéról elneve­zett szálloda adott otthont. A résztvevők körében igen nagy érdeklődés előzte meg az összejövetelt, mivel már többször kérték, javasolták en­nek megtartását. Különös aktualitást adott a találkozónak az, hogy öt éve indult el a Public Relations tevékenység, vagyis a nyilvánosság-munka. A KHVM Kollégiuma ugyanis 1992. május 15-én döntött arról, hogy a vízkárel­hárítás területén meg kell szervezni és be kell indítani a PR munkát. Azóta ez a tevékenység az OVF elvárása is a VIZIG-ek felé, hiszen a vízügyi szolgálat egészének, min­den szakágának érdeke munkája társadalmi (el)ismertségének növelése. A jelenlévő 12 PR szervező is kezdetben a vízkárelhárí­tás nyilvánosságmunkájával foglalkozott, majd fokozato­san vált felelőssé az igazgatóságok egész PR tevékenysé­gének szervezéséért. Az elmúlt öt év nemcsak feladatokban, de sikerekben is igen gazdag volt. A víz világnapi rendezvénysorozatok, az önkormányzati kapcsolatok erősítése, a különböző szak­mai feladatok végrehajtásának PR eszközökkel való segí­tése, a sugárzott és írott sajtó figyelmének felkeltése és alakítása a vízügyi munka iránt - és a felsorolás még foly­tatható lenne - mind-mind ezt bizonyítja. A rendezvényt a házigazda, Korompay András főosz­tályvezető nyitotta meg. Visszaidézve a kezdeteket szólt azokról az eredményekről, melyek azt igazolják, hogy a PR az egész szolgálat tevékenységének szerves részévé vált. Ezt követően Érczfalvi András, a Magyar Rádió szer­kesztője vezette azt a konzultációt, amely a vízügyi szol­gálat nyilvánosság munkájának a közszolgálati médiákban való lehetőségeiről szólt. A kétórás, igen aktív, esetenként ellentmondásoktól sem mentes eszmecsere is azt bizonyította, hogy a médiákban a vízügyi szolgálatról megjelenő kép az öt évvel ezelőtti­hez képez pozitív irányba fordult, a regionális médiákkal kialakított jó kapcsolat pedig biztosítéka lehet továbbra is a korrekt tájékoztatásnak. Az első nap délután az 1997. évi Víz világnapi igazgató­­sági eseményekről adtak számot a PR szervezők, majd az ez évi feladatokról esett szó. Az idei tapasztalatokat is fi­gyelembe véve megkezdtük a jövő évi Víz világnapi ren­dezvénysorozat előkészítését. A nap további részében Szlávik Lajos főigazgató-helyet­tes tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt. Bevezetőjében tájékoztatást adott az OVF PR tevékenységéről, az ered­ményekről és a következő évek feladatairól. A kötetlen eszmecsere részeként több kérdés is megfogalmazódott, amelyek mind a még hatékonyabb PR munka érdekében szóltak. így - többek között - felvetődött a sajtófigyelés visszaállításának, a központi PR koordináció megteremté­sének igénye is. Szlávik úr összefoglalójában egyetértett a felvetett té­mákkal, és arra kérte a jelenlévőket, hogy javaslataikkal segítsék a megoldási módok kialakítását, Kifejezte továb­bá azt a véleményét, hogy a PR szervezők évenkénti or­szágos értekezletét - hasonlóan a szakágakéhoz - rendszer­be kell állítani. A második nap programjának a következő címet adtuk: „Elmúlt öt év - Hogyan tovább?“ - konzultáció a vízügyi szolgálat PR munkájának jövőjéről. A két vitaindító meghallgatása után - dr. Váradi József főosztályvezető (KHVM), Korompay András főosztályve­zető és dr. Pető György (inter PRotector Kft.) a jelenlé­vőkkel együtt elsősorban a Hogyan tovább-ra keresték a választ. Az együttgondolkodás végeredménye egy olyan anyag lett, amelyik a PR szervezők helyét, feladatait javasolja meghatározni. Ez ma még munkaanyag, amely további egyeztetések előtt áll. Reméljük, hogy a „végtermékről“ ezeken a hasábokon is rövidesen hírt adhatunk. Mivel fejezhetnénk be e rövid írást? Talán azzal, hogy ismételten megköszönjük a PR szervezők - Pesztenlehrer Ottó (Győr), Wágner Mihály (Budapest), Gyulavári József (Baja), Horváth Emil (Székesfehérvár), Lovretity Mária (Pécs), Lotz Éva (Szombathely), Kertészné Komlóssy Anikó (Nyíregyháza), Raffai Kinga (Miskolc), Pallás Judit (Debrecen), Lovas Attila (Szolnok), Benke György (Sze­ged) és cserkúti Andrásné (Gyula) - lelkiismeretes, elköte­lezett munkáját, a Vízkárelhárítási Főosztálynak pedig azt, hogy lehetőséget biztosított e jó hangulatú, szakmailag hasznos továbbképzésre dr. Wittmann Mihályné Mezőgazdasági vízszolgáltatás 1997. Az 1983-ban kezdődött rendkívülien hosszú, súlyos aszályos periódust követően 1995 átlagosan csapadékos, míg 1996 az átlagosnál csapadékosabb év volt. A tavalyi év hidrometeorológiai eseményeit vizsgálva megállapítató, hogy az átlagosnál csapadékosabb időjá­rás az augusztusi, de elsősorban a szeptemberi kiugróan nagy csapadékoknak köszönhető. A végre kedvező ta­vasszal és ősszel belvizet is eredményező csapadék-ellá­tottságot azonban 1997. április utolsó dekádjáig - a ka­rácsonyi jelentős havazást kivéve rendkívül száraz té­­li/tavaszi időszak követte. Különösen az öntözés szempontjából kiemelt jelentő­ségű Alföld középső részén - Szolnoktól északra, a Zagyvától keletre eső területeken - maradt el a csapadék a sokéves átlagtól. 1996 október 1-től 1997. április 30- ig az összegzett csapadék országosan 204 mm volt (a 291 mm-es sokévi átlaggal szemben), az Alföld közép­ső részén 180 mm alatt maradt. A szeptemberi nagycsapadékok és a hosszú tél - a ké­sői hóolvadás, a sokáig tartó talajfagyok - miatt a mező­­gazdasági területek vízellátottsága az elmúlt évekhez vi­szonyítva kedvezőbben alakult április végéig (a talajok felső 1 m-s rétegének nedvességtartalma a gyakorlatilag kiszáradt 0-20 cm-es réteget nem számítva 85% felett maradt), ugyanakkor a tavaszi esők elmaradása, a máju­si átmenet nélküli kánikula nem átlagos meteorológiai évet jelez. A mezőgazdasági célú vízfelhasználás 1996-ban nega­tív rekordot ért el mind területben, mind vízmennyiség­ben:- a főműves vízellátású vízjogilag engedélyezett öntö­zésre berendezett 213 ezer ha nagyságú területnek csak 41%-án kevesebb mint 100 ezer ha-on volt ön­tözés,- az öntözési célra felhasznált vízmennyiség nem érte el a 120 millió m3-t, azaz - a 2600 ha üzemelt rizsterlületet és az e célra igénybevett 25 millió m3 vízmennyiséget levonva, - a szántóföldi területek faj­lagos vízfelhasználásának országos átlaga 100 mm alatt maradt. Részben az ellentmondásos időjárás, részben a mező­­gazdasági tulajdonváltozás tovább tartó problémái miatt- amelyek közül ki kell emelni az új táblaméretekhez sok esetben nem igazodó, részben elavult öntözési tech­nikát - a mezőgazdasági vízszolgáltatás területén az elő­jelek semmivel sem kedvezőbbek 1997-re, mint a tava­lyi év hasonló időszakában. Mindezek ellenére a hosszabb időre szóló szerződések birtokában a vízszolgáltatási tevékenységet végző szer­vezetek időben felkészültek az 1997. évi mezőgazdasá­gi vízszolgáltatási idényre:- a főművek - fokozatosan romló állapotuk ellenére - üzemképesek, a legfontosabb fenntartási munkákat elvégezték,- a sokéves átlagtól elmaradó csapadékok ellenére ked­vező a vízkészlet helyzet, a mezőgazdasági vízszol­gáltatásban szerepet játszó tározók teltsége 80-100% közötti. Gondot okozhat a Körösök vidékén, hogy a Gyulai duzzasztóművet kritikus állapota miatt nem lehet üzem­be helyezni A szerződések megkötése idén ismételten elhúzódott, részben a talajok jobb csapadékellátottsága, illetve a to­vábbra is fennálló tulajdoni, likviditási problémák miatt: több vízügyi igazgatóság területén április végén még csak az előzetes tárgyalások, helyenként árviták folytak. A mezőgazdasági vízszolgáltatás területén legjelentő­sebb alföldi vízügyi igazgatóságoknál az öntözési célú szerződések március végéig nem érték el a főműves víz­ellátású vízjogilag engedélyezett terület 20%-át, április végére sem volt több, mint 30-35 % a szerződött terület. Továbbra is mélyponton van a rizs mind a vízjogilag en­gedélyezett, mind a tényleges kihasznált terület tekinte­tében. A halastavak területén kedvező változást eredmé­nyezett az FM halastó építéshez illetve rekonstrukció­hoz biztosított támogatása. A vízszolgáltatók általában az inflációnak megfelelő­en emelték díjaikat, ugyanakkor további jelentős ár­emelkedést, illetve ennek következtében igen komoly gondokat okozhat az energiaér további emelése, ezen belül is a délelőtti csúcsidőszak bevezetése. Május 12-től a felhalmozódott csapadékhiány és a hir­telen felmelegedés következtében az ország egyes terü­letein aszály-veszélyes helyzet alakult ki. Fentiek miatt a vízügyi igazgatóságoktól május 21-én dekád-jelentést kértünk be a vízkészletek alakulásáról, a mezőgazdasá­gi vízszolgáltatás helyzetéről. (A májusi aszály-előrejelzés országos átlaga az áprili­sihoz viszonyítva lényegesen magasabb, a 10%-os való­színűségű adatok alapján az aszály az ország teljes terü­letét érintheti, Szolnok térségében rendkívüli aszály is kialakulhat.) A vízügyi igazgatóságok május 21-i jelentései alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a hirtelen kánikula hatására május 12. után - területileg eltérő mértékben ugyan de - emelkedett az öntözési vízigény, ugyanakkor a május 21-i (és 22-i) országos záporok és zivatarok, a jelentős csapadékok, majd az ezt követő lehűlés hatásá­ra az aszály-veszély- legalábbis átmenetileg - megszűnt. A csökkent vízigényeket - az alacsony fenntartottsági szint ellenére - eddig minden esetben biztosítani tudták a vízszolgáltatók. Problémákat elsősorban az okozhat, hogy a kisebb kihasználtságú rendszerekben a vízinövényzet elburjánzása a csatornák teljesítőképes­ségének további csökkenéséhez, a vízminőség romlásá­hoz vezet. Ennek elkerülése érdekében a számos csator­nán el kellett kezdeni a hínárvágási munkákat. Vaszilievits-Sömjén György 14

Next

/
Thumbnails
Contents