Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
PR-szervezők első országos értekezlete Az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztálya 1997. május 21-23-án rendezte meg a Vízügyi Igazgatóságok PR szervezőinek továbbképzését. A helyszín is igazodott a témához, hiszen a rendezvénynek Budapesten a Római-parton, vízközeiben, a Noéról elnevezett szálloda adott otthont. A résztvevők körében igen nagy érdeklődés előzte meg az összejövetelt, mivel már többször kérték, javasolták ennek megtartását. Különös aktualitást adott a találkozónak az, hogy öt éve indult el a Public Relations tevékenység, vagyis a nyilvánosság-munka. A KHVM Kollégiuma ugyanis 1992. május 15-én döntött arról, hogy a vízkárelhárítás területén meg kell szervezni és be kell indítani a PR munkát. Azóta ez a tevékenység az OVF elvárása is a VIZIG-ek felé, hiszen a vízügyi szolgálat egészének, minden szakágának érdeke munkája társadalmi (el)ismertségének növelése. A jelenlévő 12 PR szervező is kezdetben a vízkárelhárítás nyilvánosságmunkájával foglalkozott, majd fokozatosan vált felelőssé az igazgatóságok egész PR tevékenységének szervezéséért. Az elmúlt öt év nemcsak feladatokban, de sikerekben is igen gazdag volt. A víz világnapi rendezvénysorozatok, az önkormányzati kapcsolatok erősítése, a különböző szakmai feladatok végrehajtásának PR eszközökkel való segítése, a sugárzott és írott sajtó figyelmének felkeltése és alakítása a vízügyi munka iránt - és a felsorolás még folytatható lenne - mind-mind ezt bizonyítja. A rendezvényt a házigazda, Korompay András főosztályvezető nyitotta meg. Visszaidézve a kezdeteket szólt azokról az eredményekről, melyek azt igazolják, hogy a PR az egész szolgálat tevékenységének szerves részévé vált. Ezt követően Érczfalvi András, a Magyar Rádió szerkesztője vezette azt a konzultációt, amely a vízügyi szolgálat nyilvánosság munkájának a közszolgálati médiákban való lehetőségeiről szólt. A kétórás, igen aktív, esetenként ellentmondásoktól sem mentes eszmecsere is azt bizonyította, hogy a médiákban a vízügyi szolgálatról megjelenő kép az öt évvel ezelőttihez képez pozitív irányba fordult, a regionális médiákkal kialakított jó kapcsolat pedig biztosítéka lehet továbbra is a korrekt tájékoztatásnak. Az első nap délután az 1997. évi Víz világnapi igazgatósági eseményekről adtak számot a PR szervezők, majd az ez évi feladatokról esett szó. Az idei tapasztalatokat is figyelembe véve megkezdtük a jövő évi Víz világnapi rendezvénysorozat előkészítését. A nap további részében Szlávik Lajos főigazgató-helyettes tisztelte meg jelenlétével a rendezvényt. Bevezetőjében tájékoztatást adott az OVF PR tevékenységéről, az eredményekről és a következő évek feladatairól. A kötetlen eszmecsere részeként több kérdés is megfogalmazódott, amelyek mind a még hatékonyabb PR munka érdekében szóltak. így - többek között - felvetődött a sajtófigyelés visszaállításának, a központi PR koordináció megteremtésének igénye is. Szlávik úr összefoglalójában egyetértett a felvetett témákkal, és arra kérte a jelenlévőket, hogy javaslataikkal segítsék a megoldási módok kialakítását, Kifejezte továbbá azt a véleményét, hogy a PR szervezők évenkénti országos értekezletét - hasonlóan a szakágakéhoz - rendszerbe kell állítani. A második nap programjának a következő címet adtuk: „Elmúlt öt év - Hogyan tovább?“ - konzultáció a vízügyi szolgálat PR munkájának jövőjéről. A két vitaindító meghallgatása után - dr. Váradi József főosztályvezető (KHVM), Korompay András főosztályvezető és dr. Pető György (inter PRotector Kft.) a jelenlévőkkel együtt elsősorban a Hogyan tovább-ra keresték a választ. Az együttgondolkodás végeredménye egy olyan anyag lett, amelyik a PR szervezők helyét, feladatait javasolja meghatározni. Ez ma még munkaanyag, amely további egyeztetések előtt áll. Reméljük, hogy a „végtermékről“ ezeken a hasábokon is rövidesen hírt adhatunk. Mivel fejezhetnénk be e rövid írást? Talán azzal, hogy ismételten megköszönjük a PR szervezők - Pesztenlehrer Ottó (Győr), Wágner Mihály (Budapest), Gyulavári József (Baja), Horváth Emil (Székesfehérvár), Lovretity Mária (Pécs), Lotz Éva (Szombathely), Kertészné Komlóssy Anikó (Nyíregyháza), Raffai Kinga (Miskolc), Pallás Judit (Debrecen), Lovas Attila (Szolnok), Benke György (Szeged) és cserkúti Andrásné (Gyula) - lelkiismeretes, elkötelezett munkáját, a Vízkárelhárítási Főosztálynak pedig azt, hogy lehetőséget biztosított e jó hangulatú, szakmailag hasznos továbbképzésre dr. Wittmann Mihályné Mezőgazdasági vízszolgáltatás 1997. Az 1983-ban kezdődött rendkívülien hosszú, súlyos aszályos periódust követően 1995 átlagosan csapadékos, míg 1996 az átlagosnál csapadékosabb év volt. A tavalyi év hidrometeorológiai eseményeit vizsgálva megállapítató, hogy az átlagosnál csapadékosabb időjárás az augusztusi, de elsősorban a szeptemberi kiugróan nagy csapadékoknak köszönhető. A végre kedvező tavasszal és ősszel belvizet is eredményező csapadék-ellátottságot azonban 1997. április utolsó dekádjáig - a karácsonyi jelentős havazást kivéve rendkívül száraz téli/tavaszi időszak követte. Különösen az öntözés szempontjából kiemelt jelentőségű Alföld középső részén - Szolnoktól északra, a Zagyvától keletre eső területeken - maradt el a csapadék a sokéves átlagtól. 1996 október 1-től 1997. április 30- ig az összegzett csapadék országosan 204 mm volt (a 291 mm-es sokévi átlaggal szemben), az Alföld középső részén 180 mm alatt maradt. A szeptemberi nagycsapadékok és a hosszú tél - a késői hóolvadás, a sokáig tartó talajfagyok - miatt a mezőgazdasági területek vízellátottsága az elmúlt évekhez viszonyítva kedvezőbben alakult április végéig (a talajok felső 1 m-s rétegének nedvességtartalma a gyakorlatilag kiszáradt 0-20 cm-es réteget nem számítva 85% felett maradt), ugyanakkor a tavaszi esők elmaradása, a májusi átmenet nélküli kánikula nem átlagos meteorológiai évet jelez. A mezőgazdasági célú vízfelhasználás 1996-ban negatív rekordot ért el mind területben, mind vízmennyiségben:- a főműves vízellátású vízjogilag engedélyezett öntözésre berendezett 213 ezer ha nagyságú területnek csak 41%-án kevesebb mint 100 ezer ha-on volt öntözés,- az öntözési célra felhasznált vízmennyiség nem érte el a 120 millió m3-t, azaz - a 2600 ha üzemelt rizsterlületet és az e célra igénybevett 25 millió m3 vízmennyiséget levonva, - a szántóföldi területek fajlagos vízfelhasználásának országos átlaga 100 mm alatt maradt. Részben az ellentmondásos időjárás, részben a mezőgazdasági tulajdonváltozás tovább tartó problémái miatt- amelyek közül ki kell emelni az új táblaméretekhez sok esetben nem igazodó, részben elavult öntözési technikát - a mezőgazdasági vízszolgáltatás területén az előjelek semmivel sem kedvezőbbek 1997-re, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Mindezek ellenére a hosszabb időre szóló szerződések birtokában a vízszolgáltatási tevékenységet végző szervezetek időben felkészültek az 1997. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre:- a főművek - fokozatosan romló állapotuk ellenére - üzemképesek, a legfontosabb fenntartási munkákat elvégezték,- a sokéves átlagtól elmaradó csapadékok ellenére kedvező a vízkészlet helyzet, a mezőgazdasági vízszolgáltatásban szerepet játszó tározók teltsége 80-100% közötti. Gondot okozhat a Körösök vidékén, hogy a Gyulai duzzasztóművet kritikus állapota miatt nem lehet üzembe helyezni A szerződések megkötése idén ismételten elhúzódott, részben a talajok jobb csapadékellátottsága, illetve a továbbra is fennálló tulajdoni, likviditási problémák miatt: több vízügyi igazgatóság területén április végén még csak az előzetes tárgyalások, helyenként árviták folytak. A mezőgazdasági vízszolgáltatás területén legjelentősebb alföldi vízügyi igazgatóságoknál az öntözési célú szerződések március végéig nem érték el a főműves vízellátású vízjogilag engedélyezett terület 20%-át, április végére sem volt több, mint 30-35 % a szerződött terület. Továbbra is mélyponton van a rizs mind a vízjogilag engedélyezett, mind a tényleges kihasznált terület tekintetében. A halastavak területén kedvező változást eredményezett az FM halastó építéshez illetve rekonstrukcióhoz biztosított támogatása. A vízszolgáltatók általában az inflációnak megfelelően emelték díjaikat, ugyanakkor további jelentős áremelkedést, illetve ennek következtében igen komoly gondokat okozhat az energiaér további emelése, ezen belül is a délelőtti csúcsidőszak bevezetése. Május 12-től a felhalmozódott csapadékhiány és a hirtelen felmelegedés következtében az ország egyes területein aszály-veszélyes helyzet alakult ki. Fentiek miatt a vízügyi igazgatóságoktól május 21-én dekád-jelentést kértünk be a vízkészletek alakulásáról, a mezőgazdasági vízszolgáltatás helyzetéről. (A májusi aszály-előrejelzés országos átlaga az áprilisihoz viszonyítva lényegesen magasabb, a 10%-os valószínűségű adatok alapján az aszály az ország teljes területét érintheti, Szolnok térségében rendkívüli aszály is kialakulhat.) A vízügyi igazgatóságok május 21-i jelentései alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a hirtelen kánikula hatására május 12. után - területileg eltérő mértékben ugyan de - emelkedett az öntözési vízigény, ugyanakkor a május 21-i (és 22-i) országos záporok és zivatarok, a jelentős csapadékok, majd az ezt követő lehűlés hatására az aszály-veszély- legalábbis átmenetileg - megszűnt. A csökkent vízigényeket - az alacsony fenntartottsági szint ellenére - eddig minden esetben biztosítani tudták a vízszolgáltatók. Problémákat elsősorban az okozhat, hogy a kisebb kihasználtságú rendszerekben a vízinövényzet elburjánzása a csatornák teljesítőképességének további csökkenéséhez, a vízminőség romlásához vezet. Ennek elkerülése érdekében a számos csatornán el kellett kezdeni a hínárvágási munkákat. Vaszilievits-Sömjén György 14
