Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
Helyszíni szemle a Tiszán A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartotta alakuló ülését 1997. március 25-én, melynek során ÉVIZIG részletes ismertetést adott a vízkárelhárítási védelmi felkészülés helyzetéről és a védekezéssel kapcsolatos feladatokról, figyelembe véve a megváltozott jogszabályi környezetet. Ezen az ülésen a védművek állapotának megtekintése és a vízkárelhárítási védekezést irányító és abban együttműködő szervek képviselőinek kapcsolatfelvétele céljából az ÉVIZIG helyszíni szemle megtartását kezdeményezte, melyre - Tiszai hajóúttal egybekötve - 1997. május 26-án került sor. A kihelyezett ülés elnöki tisztét Dr. Jakab István a Heves Megyei Közgyűlés elnöke látta el. A Védelmi Bizottság tagjain kívül a szemlén részt vett Németh Sándor dandártábornok, a HM Védelmi Hivatal főigazgatója, Orovecz István PV vezérőrnagy, a BM Polgárvédelmi Országos Parancsnokság vezetője, valamint Litauszki István a KHVM Vízkárelhárítási Főosztály helyettes vezetője is. A Kiskörei Vízlépcsőnél megtartott ülésen Dr. Pados Imre az ÉVIZIG és Dr. Nagy István a KÖTIVIZIG igazgatója adott tájékoztatást Heves megye területéből a Zagyva vízgyűjtő a Közép-Duna-völgyi, a Tisza jp-i védvonal Laskótorkolat alatti szakasza és a Kiskörei Vízlépcső - beleértve a Tisza-tó teljes területét - a Közép-Tiszavidéki, a Tisza jp-i védvonal Laskó-torkolat feletti szakasza, az Eger-Laskó-völgye, valamint a Tama vízgyűjtő a Mátra déli vízrendszerrel az Észak-magyarország Vízügyi Igazgatóság működési területéhez tartozik. Az I. rendű árvízvédelmi védvonalak hossza 215,3 km, ebből az előírt biztonságra mindössze 78,6 km épült ki. A belvízcsatornák és szivárgók hossza 32 km, a hegy- és dombvidéki vízfolyások hossza 305 km. A területen 24,4 millió m3 hasznos térfogattal 30 db víztározó épült. Vízkárelhárítás szempontjából a Tisza védvonalain tartós árvizek ellen kell védekezni. A Tiszató közvetlen környezetében az árvízvédelmi főművi kiépítettség jó, a térség belvízi érzékenysége viszont rendkívül nagy, különösen Poroszló, Újlőrincfalva, Pély, Tamaszentmiklós és Hevesvezekény térségében. A belvízvédekezés nehézségeinek súlyosságát előrevetíti az üzemi, társulati csatornák nem megfelelő fenntartottsága. A Tama védvonalain 104,6 km hosszúságú töltésszakasz szelvényhiányos. A hosszantartó száraz periódus következtében a kötött talajokból épült Tama védvonalakon mintegy 24 km hosszúságban a töltések erősen repedezett állapotban vannak. Komolyan kell venni a hegy- és dombvidéki területeken a hirtelen összegyülekező vizek miatti árhullámok elleni védekezésre való felkészülést is, melyre intő jel volt 1996. májusi gyöngyösoroszi katasztrófa. Az 1970-es évek nagy érvizei idején a vízügyi igazgatóságok saját létszámából ki lehetett állítani a védekezéshez szükséges létszám jelentős részét. E létszám, kiegészítve a honvédségi erőkkel, valamint a nagyüzemek, termelőszövetkezetek által biztosított közerővel, rendkívüli esetben is eredményesen el tudta látni a védekezési feladatokat. Jelenleg az igazgatóságok létszáma kb. egyötödére zsugorodott, s igazgatóságonként a védekezésbe bevonható létszám más. 300-350 fő, a védelmi osztagok minimális létszáma is csak Kft-kel történő megállapodásokkal biztosítható. Ugyanakkor egyegy VÍZIG területén rendkívüli esetben 4-5000 fő az árvízvédekezési-erőszükséglet a védművek jelenlegi kiépítetlensége miatt. Az igazgatóságok ezért további megállapodásokat kötöttek a Megyei Rendőr-főkapitányságokkal, Állami Közútkezelő Közhasznú Társaságokkal, Volán Egyesüléssel. Kormányhatározat értelmében az árvíz- és belvízvédekezésben érintett tárcák (HM, BM PVOP stb.) felülvizsgálták együttműködésük formáit, kereteit, s a vizek kártételei elleni védekezés tárgyában új megállapodások születtek. Az I. rendű védvonalakon is döntő jelentőségű az önkormányzatok által igénybe vehető erők biztosítása. Jogszabályilag kiadásra kerültek a vízkárelhárítással összefüggő feladatokra vonatkozó kormányrendeletek, konkrét behatárolásra került a vízügyi területi szervek és a helyi önkormányzatok feladatköre. Szükséges a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Védelmi Bizottság tervéhez hasonlóan az árvíz és belvízvédelemre vonatkozó „Intézkedési Terv“ határozatának elkészítése időrendi ütemezéssel, a feladatok, közreműködők megjelölésével. Az ülésen megállapodás történt arról is, hogy a legközelebbi helyszíni szemlére az árvízvédelmi szempontból legveszélyesebb helyzetben lévő Tama-völgyben kerül sor. Dr. Pados Imre A víz ünnepe Baján A Víz Világnap elmúlt évekbeli rendezvényein szerzett helyi tapasztalatok birtokában szerveztük meg a bajai eseményeket. Fontos tapasztalatnak tűnik, hogy a szervezésbe minden olyan intézményt és vállalkozást be kell vonni, akik valamilyen kapcsolatban vannak a vízzel. Baján minden alkalommal a „vízügyi főiskola“ az események fő helyszíne. 1997-ben a bajai eseményeket március 21-ére központosítottuk, hogy az ne ütközzön a központi Víz Világnapi rendezvényekkel. A szervezésben és a lebonyolításban szerepel vállaltak: Magyar Hidrológiai Társaság Bács-Kiskun megyei Szervezete, az Eötvös József Főiskola, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, az Alsó- Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Szent László Általános Művelődési Központ és a BAJAVÍZ Kft. A rendezvények hat helyszínen zajlottak, amelyek kavalkádjából kiemelésre érdemes a vízmű által 12 szervezett családi vetélkedős nyitott uszodai események, valamint a bajai vízműtelep nyitott látogathatóságának biztosítása. Jelentős térkép- és műszerkiállítások, csiga- és kagylókiállítás, a környezetvédelmi mérőközpont nyitott napja, természetfotó kiállítás, vízbázisvédelmi előadások, általános iskolásoknak szervezett vetélkedő, hajókirándulás is gazdagította a programot. A vízügyi igazgatóság fotókiállítást rendezett a főiskolán abból a szakmai és fotográfiai érdekességként is jelentős anyagából, ami a Sárközi Ármentesítő Társulat hagyatékából került elő. A századforduló után és a harmincas években végzett munkák fotódokumentációjáról van szó, amely valószínűleg egyedülálló a maga nemében. Az üveglemezekből álló lelet részletes feldolgozása még folyamatban van. A kor fotográfiai lehetőségei és szokásai szerint az üveglemez negatívok a 6x9-es mérettől a 18x24 cm-es méretig terjednek, így a képek elkészítése egyben fotográfiai érdekességnek, nagyítási attrakciónak is számít. Az előzetes főhatósági ígéretek szerint a fotóanyag egy részéből vándorkiállítás készülne, és bemutatnánk azt minden vízügyi igazgatóságon, illetve azokon a helyeken ahol érdeklődés mutatkozik iránta. A Víz Világnapja másik sajátossága volt, hogy a szakmai felsőoktatás egyik bázisaként ismert Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultása találkozót szervezett azon volt hallgatói számára, akik 30 illetve 31 éve végeztek az intézményben. A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumi képzés megindításakor az első évfolyam, hely hiányában még levelező hallgatóként végzett, de a mostanra kerek évfordulót ünneplő volt hallgatók már a jelenlegi épületben vehették át diplomájukat. A két évfolyam 133 végzettjét keresték meg levélben az iskola munkatársai és a találkozóra negyvenötén érkeztek meg. Az idei esztendőben először megszervezett találkozó fogadtatása nagyon jó volt, így természetes következményként ezután minden évben megszervezik. A délelőtt rövid szakmai program után a fakultás ebéden látta vendégül a volt hallgatókat, majd emléklapot adtak át a megjelenteknek, illetve jó néhány levélben érkezett kérésnek eleget téve sokaknak elpostázták az emléklapot. A jól sikerült baráti találkozót koncert zárta. Gyulavári József
