Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 3. szám
Megkezdődnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési munkák A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koncepciója, módszertana • Kidolgozásra kerültek a VGT során követendő eljárási rendszert és a tervek ajánlott tartalmi felépítését összefoglaló tervezési irányelvek: lett elkülönítve, megindulhattak tehát a tényleges tervezési munkák előkészületei. Ennek keretében a folyamatban lévő és tervezett feladatok az alábbiak: Az elmúlt években kidolgozásra került a főbb elemeiben nyugat-európai mintákat követő, új tervezési eljárás a vízgyűjtő-gazdálkodási (regionális vízgazdálkodási) tervezés (VGT) koncepciója, módszertana. A VGT célja az adott térség vízgazdálkodásának valamennyi tényezőjére - a vízkészletekre, a vízhasználatokra, a vízkárok elhárítására, a vízzel kapcsolatos ökológiai, tájképi értékekre- egyaránt kitetjedő, a vízgyűjtő használói közötti konszenzuson alapuló, környezeti szempontból megfelelő, illetve vízgazdálkodási szempontból reális, hosszú távú stratégiák kialakítása. Koncepcióját tekintve, a regionális vízgazdálkodási terv egyfajta kínálati terv, amely bemutatja az adott térség, nagyobb vízgyűjtő vízgazdálkodási problémáinak megoldására szóba jöhető azon műszaki beavatkozásokat, gazdasági és jogi szabályozási lehetőségeket, amelyekből az érdekeltek kiválaszthatják a céljaiknak és lehetőségeknek megfelelő megoldásokat. A terv elsősorban a már rendelkezésre álló hidrológiai és vízkészlet feltárásokra, kidolgozott fejlesztési változatokra, elvégzett vízforgalmi vizsgálatokra alapoz: nem feladata új műszaki változatok kidolgozása, vagy kutatási jellegű szakmai problémák megoldása. Amennyiben ilyenek szükségessége felmerül, ezeket a terv az előirányzott intézkedések között rögzíti. A tervezési folyamatban nagy hangsúlyt kap a térség érdekeltjeinek tájékoztatása, véleményük megismerése és a konszenzusos megoldások keresése, így a tervezés első fázisában egy, a térség vízgazdálkodási adottságait és lehetőségeit bemutató részletes, de közérthető konzultációs terv készül, amely alapjául szolgál a második, úgynevezett konzultációs fázis során a térség lakosságával, gazdasági szereplőivel, önkormányzataival, társadalmi szervezeteivel, az illetékes környezetvédelmi, területfejlesztési, természetvédelmi és más hatóságaival történő társadalmi és szakmai egyeztetésnek. Ezt követően kerül a terv véglegesítésére, rögzítve az egyeztetés eredményeképp elfogadott vízgazdálkodási tevékenységeket. A tervek rendszeres időközönként felülvizsgálatra és szükség esetén hasonlóan nyilvános módon a megváltozott feltételeknek megfelelően módosításra kerülnek. Az általában vízgyűjtőhatárokat követő területek tervei a megyei vagy nagyobb tájegységeket átfogó kiemelt térségi területfejlesztési tervezés számára kell hogy alapadatokat szolgáltassanak. A tervekben kell majd gondoskodni arról, hogy a lényeges információk ilyen rendszerben is hozzáférhetőek legyenek, illetve a közigazgatási széttagoltság ellensúlyozására széleskörű egyeztetést kell majd folytatni. • Az Európai Unió PHARE programjának támogatásával 1994 és 1996 között elkészült a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtőjének regionális vízgazdálkodási konzultációs terve. A terv fővállalkozója az ír ESBI-ETV cég volt A kísérleti jellegű terv célja volt egyrészt a tervezési irányelvek gyakorlati alkalmazásának kipróbálása, másrészt pedig - nyugat európai tervezési gyakorlat és tapasztalatok alapján - egy mintaterv létrehozása a későbbi hasonló munkákhoz. (A rendelkezésre álló keretösszeg nem tette lehetővé a teljes tervezési folyamat végigvitelét, a külső konzultációkat és a terv véglegesítését.): • A természeti adottságok, a vízgazdálkodási beavatkozási lehetőségek és a társadalmi egyeztetés szempontjait mérlegelve kialakításra került az ország területét lefedő tervezési egységek rendszere, az egyes területek problémáinak súlyától függően a tervek prioritási sorrendje, valamint a tervezéshez várhatóan rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek figyelembevételével ezek ütemezése. A tervezés területegységeiként felszíni vízgyűjtő területeket választottunk. A 33 terület amelyek elhelyezkedését a melléklet mutatja be) képezi a tervezési terület magját, amelyet a tervben mindenképp vizsgálni kell és e körül húzódik a túlterjedő problémánk által kijelölt másodlagos, periférikus terület • A Hortobágy-Berettyó mintaterv első fázisának tapasztalatai alapján, illetve az időközbeni jogszabályi változásokkal (vízgazdálkodási, környezetvédelmi és területfejlesztési törvények) való összhang megteremtése érdekében a VGT Irányelvek 1996 júliusában átdolgozásra kerültek. Az 1997. évi folyamatban lévő és tervezett feladatok A KHVM döntése alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatokra 1997-ben a Vízügyi Alapból 75 millió Ft • Megtettük az előkészületeket a Hortobágy-Berettyó vízgyűjtő regionális vízgazdálkodási tervének befejezésére • Megkezdődtek a VITUK1 és a VÍZIG-ek által végzendő alapozó feltárásokra (vízforgalmi vizsgálatok és vízkészlet állapotértékelés) • Akkreditációs (előminősítési jellegű) pályázatot írtunk ki a regionális tervezésben szóba jöhető tervezők körének feltárására. A pályázatra 91 gazdasági társaság, illetve egyéni szakértő jelentkezett. A Bíráló Bizottság döntése alapján akkreditált fővállalkozókat, alvállalkozókat, cég- és egyéni szakértőket a függelék tartalmazza. • Kiválasztottuk az 1997. évben induló tervezési munkák területeit, amelyek a következők:- Az Altalér vízgyűjtője (5. terület) a szomszédos két Duna-menti területtel (4. és 6.) összekapcsolva- A Sajó-Bódva vízgyűjtő (22.)-A Maros vízgyűjtője (32.)-A Lónyai-csatoma vízgyűjtője (20.)-A Kígyós-főcsatorna vízgyűjtője, Bácska (33.) •Az 1997-ben indítandó tervezési feladatokat meghirdettük a közbeszerzési eljárás előírásainak megfelelően. Megtörtént a VGT pályáztatás előkészítése. Leghamarabb 1997. szeptember 1-jén számíthatunk a tervezési szerződések megkötésére. Dr. Szlávik Lajos dr. Szilárd György A tervezési program előkészítése (1993-1996) A VGT program előkészítése során 1993- 96 között a következő fontosabb lépésekre került sor: Javaslat a regionális vízgazdálkodási tervezés területi egységeire
