Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
A DUNAÚJVÁROSI HULLÁWERTIKUM TERHELÉSEI 1980 1981 _____1282 Q xoik Q XOIk Q K0Ik m-3/nap t/nap m3/nap t/nap mVnap t/nap 01. 35437 50,7 49539 62,1 50942 62,1 02. 43704 31,7 51724 83,8 40103 60,0 03. 40905 19,0 52693 45,0 51432 49,6 04. 52481 22,2 44843 32,9 47305 42,7 05. 47711 15,8 43497 26,5 45287 54,0 06. 52035 19,5 41197 23,4 44285 30,9 07. 53000 56,9 48135 32,7 46352 22,2 08. 55000 59,3 46557 46,3 40365 30,8 09. 53000 45,7 50807 50,6 30319 20,9 10. 58435 42,5 46781 39,5 50868 41,3 11. 50265 29,3 50297 61,1 43515 31,1 12. 48939 55,7 44444 75,0 52325 51,1 év 49243 37,5 47517 48,3 45343 41,4 10. táblázat Anyagáramok KOIk (er.) (t/nap) év Sajó, Sajópüspöki Sajó, Alsózsolta Mura, Letenye 1978 176 234 763 1979 170 195 706 1980 149 226 676 1981 148 177 616 1982 134 177 592 1983 115 198 443 1984 99 151 402 1985 120 148 357 1986 73 94 305 1987 67 73 443 1988 79 98 252 1989 101 111 389 1990 64 71 250 1991 61 55 430 1992 21 34-1993 11 16-11. táblázat papír és cellulóz kivitelének. A szennyezések csökkentése tehát nem a gyártás megszüntetésének, hanem a technológia átalakításának az eredménye, ami a 70-es évektől kezdődően az egész világ cellulóztermelését jellemezte. További eredményeket hozott a hulladékpapír nagyobb arányú újrahasznosítása. A nagy papírtermelő országokban ez ma már valószínűleg meghaladja a termelt papír 30%-át, s e lehetőségek még korántsem kihasználtak. Ezt persze megnehezíti az, hogy a használt papírok szelektív gyűjtését, a begyűjtött hulladék megfelelő körülmények között való tárolását meg kell szervezni, s ez is anyagi áldozatokat kíván, s nem utolsó sorban a felhasználók fegyelmezettségét, környezeti tudatának kifejlesztését. Az sem lebecsülendő feladat, hogy valahol a fogyasztási szokásainkat újra kellene gondolni. Hiába áll a rendelkezésünkre egy 80-90 %-os megsemmisítési lehetőség, s hiába vannak e téren még tartalékok, ha a használat az elmúlt évtizedek ütemében növekszik, újra előidézhetjük a katasztrofális vízminőségi állapotot azzal a kiegészítéssel, hogy a maradék szennyezéseknek a vízfolyásokban való lebomlása - az öntisztulás - egyre kisebb mértékben fog bekövetkezni. Jó lenne ezt a hazai viszonyok között az átalakulás időszakában kialakítani, amíg át nem vesszük a példának tekinthető szokásokat. A technológiai átalakítások eredményességét szemlélteti a 7-8. ábra, a Vág-Duna és a Mura esetében. Mindkét idősort a hazai vízminőségi vizsgálatok keretében mi hoztuk létre. A két ábra, úgy gondoljuk, egyértelmű, nem kíván különösebb kommentárt. A 11. táblázatban a Sajó két szelvényénél és a Mura letenyei szelvényénél számított anyagáramokat foglalja össze. A Sajónál kapott eredményekkel kapcsolatban azt kell kiemelnünk, hogy ez volt a legintenzívebb szennyezés - már ami a vízfolyásban kialakult koncentrációkat illeti -, mert vízhozama a két másik vizsgált vízfolyásénál lényegesen kisebb. E szennyezés megszűnte nem a technológia átalakításának, hanem a gyártás megszüntetésének eredménye. A Vág-Dunánál a Duna, a Muránál a Dráva vízminőségének alakulása igazolja a változás kedvező irányát, bár a hatások már a torkolati szelvények felett is észlelhetők, hisz a Duna és a Dráva más mellékvízfolyásai mellett is találhatók cellulózt gyártó üzemek. Magától értetődik, hogy a szerves szennyezések mellett az ásványi komponensekkel való szennyezés is mérséklődött, ám ezek a természetes szennyezéseknek és a más iparágak hatásainak a töredékét alkották, tehát regisztrálásuk, kimutatásuk nem oldható meg. AbB. 5: яжлатср-лиояв« 45 па ДЦШУ- lЮ WPIEHBtZElGUG 5. ábra 8. ábra 7. ábra Császár József 24
