Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
vízszabályozások értékes hagyományait, és keresne ezek alkalmazási lehetőségeit. Hasznos lenne részletes vizsgálatokkal, mérésekkel feltárni azokat a terepmélyedéseket, melyek egy részében a partéit megközelítő, vagy csak kissé is meghaladó Dráva vízszint esetén megjelenik előbb a talajvíz, majd magának a folyónak a vize is. Ennek élővízi kapcsolatát jelentené a kitisztított fokokon vagy más úton áramló Dráva víz, átöblítve például a hullámtér ilyen módon kezelhető szakaszait, javítva ezáltal a Dráva menti halászat esélyeit, illetve a horgászvizek minőségét. A folyó vizének kivezetésével, elosztásával logikusan együtt járna a Dráva-síkot behálózó medrek víz-szállításának műtárgyakkal való szabályozása, irányítása. Ennek során az erdők és a mezőgazdasági területek üzemi árkai sem csupán a víz elvezetését, hanem az új erdőtelepítések szempontjából is alapvetően fontos, a mainál jóval több vizet biztosító vízgazdálkodást szolgálnák. A Dráva-völgy vízpótlására, elsősorban a Korcsina-Körcsönye-Feketevíz irányú vízátvezetésre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon már korábban is születtek elképzelések. A topográfiai adottságok folytán szakmai körökben közismert a Drávagárdony- Tótújfalu körüli Dráva bal parti vízkivétel gondolata. Ez a vízátvezetés önmagában azonban épp a hullámtéri erdők vízviszonyainak javításához kevés lenne, ezért a partélközeli folyami duzzasztások megvalósítása az élőhelyfejlesztési célok szolgálata tekintetében a szélesebb hatásterületű vízátvezetéssel azonos súlyú, vagy még fontosabb vízgazdálkodási feltétel. Amíg szakmai, gazdasági és nemzetközi együttműködési téren kialakulnak azok a keretek, melyeken belül a jövőben reális lehetőség nyílik ilyen regionális jelentőségű folyószabályozásra, a vízpótlás néhány, önmagában is működőképes elemét célszerű lenne ott kialakítani, ahol ehhez a legsürgetőbb természetvédelmi érdekek kapcsolódnak. így a szaporcai holtág részbeni vízpótlása a Feketevíz Cún környéki szakaszából viszonylag egyszerűen, drávai vízátvezetés nélkül is megoldható. Érdemes lenne emellett még akár kísérleti jelleggel is kialakítani és szivattyús drávai vízkivétellel működtetni egy erdősült hullámtéri szakaszon a szivárogtató csatornás erdészeti vízpótlás modelljét. Úgy gondoljuk, hogy tartozunk a területfejlesztésben érdekelt szakmáknak és főleg a szakmák közötti együttműködésnek azzal, hogy a vázolt fejlesztési lehetőségeket felvillantsuk, és hogy kinyilvánítsuk a saját szakterületünk érdekeltségét, de alapvetően a természetvédelem és az erdőgazdálkodás érdekeltségét a drávai környezetbarát és konstruktív vízgazdálkodás-fejlesztés iránt. Pécs, 1996. február hó Dr. Lehmann Antal KTM Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság Dr. Papp Tivadar Mecseki Erdészeti Rt. Szappanos Ferenc Varga Dezső Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Környezeti kárelhárítás az NSZK-ban A következőkben a szovjet hadsereg távozását követően, az NSZK-ban, ill. a volt Kelet-Németországban végzett környezeti felmérések eredményeiről és a tervezett, részben végrehajtott intézkedésekről adunk tájékoztatást. A téma hazánkban, jelenleg is az érdeklődés homlokterében áll, az elhagyott, valamikori szovjet laktanyák, repülőterek kármentesítése jelentős műszaki és gazdasági problémát jelent. Az említett objektumokból eredő talaj- és talaj-vízszennyeződések az összes magyarországi település több mint 10%-át veszélyeztetik./2/. Úgy véljük nem érdektelen egy nyugat-európai ország hasonló példáját megismerni. Az 1990-ben aláírt tartózkodási és kivonási egyezmény alapján a korábbi SzU nyugati hadseregcsoportja (WGT9) kivonult az NSZK-ból (korábbi Kelet-Németországból). 1994-ben az utolsók csapatok is elhagyták Németországot, azonban rendkívüli mértékű környezetet veszélyeztető szennyeződések maradtak vissza. Az egyezmény alapján mintegy 1026 ingatlant, 227 240 ha (568 100 ac) területtel adták át az új Német Szövetségi Állam illetékes hatóságai részére. Az említett ingatlanokon hat hadsereg, 546 200 tagja állomásozott. Ezen túlmenően, az ingatlanok 112 000 rakétának, repülőgépnek, tanknak és 676 000 t lőszernek biztosítottak elhelyezést (1). Az ingatlanok felmérése A Szövetségi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium, továbbá a Szövetségi Pénzügyminisztérium az Industrienlagen-Betriebsgesellschaft (IABG, Ipari berendezéseket gyártó társaság), a Geoscience Consultants, Ltd. (GCL, Földtudományi Tanácsadó Kft.) leányvállalata közreműködését kérte az ingatlanok vizsgálatához. Az IABG-t a következőkkel bízták meg: > A volt szovjet hadsereg által használt, szennyezettnek ítélt terület felmérése, leírása és dokumentálása, > Más hatóságokkal közösen, a szükséges intézkedések kidolgozása és kezdeményezése ( a lakosságot és a környezetet fenyegető veszélyek elhárítása érdekében), > A szennyezettnek tekintendő területek felmérésének kezdeményezése, (a jövőbeni műveletek prioritásának kialakítása érdekében)(I. és II. fázis), > Kiválasztott ingatlanok kockázat becslésének elvégzése, (szennyezett területek kutatására vonatkozó hatékony és gazdaságos eljárások kidolgozása érdekében). A projekt nagy teijedelme miatt az IABG a kutatást három fő területre bontotta: Első fázisban a szennyezettnek tekintendő területekre koncentrált, egyidejű térképezéssel összekötött háttérkutatást és kezdeti kiértékelést kellett végezni. A feladat végrehajtása érdekében, az adott területeket légi felvétellel digitálisan vizsgálták és interpretálták. Az ökológiai feltételeket szintén értékelték és ezzel kapcsolatban háttérvizsgálatot végeztek. Minimális mintavétel is sorra került. Táv vizsgálatok, helikopter vontatású geofizikai 19
