Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 2. szám
A TÁRNÁ PATAK SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság III. sz. (gyöngyösi) Szakaszmérnöksége az elmúlt években programot dolgozott ki az őrtelepek, pihenők és védelmi központok felújítására. E program keretében az elmúlt években a pénzügyi lehetőségekhez képest teljesen felújították a poroszlói (külső, belső felújítás, gázellátás) és több ütemben a tarnamérai védelmi központot. > első ütemben kiépítették a gázellátást (belső szereléssel együtt) > második ütemben a teljes belső felújítást végezték el > harmadik ütemben a tetőszerkezetet és csatornáit újították fel > végül a külső homlokzatjavüási munkákat végezték el. A teljes felújítást befejezésével az épület megfelelő körülményeket biztosít a védekezés műszaki irányítólétszámának elhelyezésére és a védekezési munkák irányítására. Ebből az alkalomból 1996. december 19-én az igazgatóság és a szakaszmérnökség megemlékezést tartott, majd emléktáblát avatott a védelmi központ falán. A rendezvényen a magyarországi társulatok szerepét, munkáját Dr. Pados Imre Igazgató méltatta, majd táblaavató beszédében Dr. Hajós Béla, a KHVM vízügyi helyettes államtitkára külön hangsúlyozta a társulati mozgalomra váró újabb nagy feladatokat. A következőkben Kun Ferenc szakaszmérnöknek a Tárná patak szabályozásának történetét bemutató előadását ismertetjük. Az átkötött Gyöngyös patak Jászárokszállás belsőségi szakasza már csak belvízcsatorna Amikor a Tárnának, mint vízfolyásnak rendezéséről, szabályozásáról beszélünk, eltérően a folyószabályozási klasszikus elvektől és gyakorlattól, itt a Tárnának, mint vízfolyásnak a szabályozása az egész vízgyűjtő területére ki kell, hogy teijedjen, az egész vízrendszert kell egységes egészként kezeim. Ez az elv, mint a később elmondottakból is kitűnik, nem új keletű. Vízépítő elődeink a szabályozást, mint vízgyűjtő rendezést kezelték a különböző károk megelőzése, elhárítása, vagy csökkentésére. A társadalmi, gazdasági, politikai helyzet mindenkori alakulása határozta, illetve határozza meg a beavatkozások módját. A Tárná patak vízgyűjtő területén végigkísérve az elmúlt évtizedek vízi munkálatait, az előbbi meghatározás igazsága nyomon követhető. A Tárná patak vízgyűjtő területe gyakorlatilag néhány m2 kivételével hazánk A jégérzékeny jdszdózsai ötlyukú műemlék jellegű betonozott kőhíd - a belsőségi Holt-Tama ma szépen rendezett horgászvíz területére esik. Teljes vízgyűjtő területének nagysága a torkolati szelvényre 2,116 km2, a fővízfolyás befogadója a Zagyva folyó Jászberény alatt. A vízgyűjtő a Mátra alja, a Mátra K-i és a Bükk hegység Ny-i részén terül el. É-on eléri a Szlovák határt, D-en pedig a Jászságon az Alföldet. Közigazgatásilag csaknem a teljes terület Heves megyéhez, azonban néhány község a Szlovák határ mentén Nógrád, a Jászságban pedig Szolnok megyéhez tartozik. A vízgyűjtő teljes hazai része az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területe és a gyöngyösi szakaszmérnökség működési körzete. A vízgyűjtő a síkvidéki jellegtől a magas hegyvidékiig minden típust magába foglal. A jászdózsai kőhíd A vízgyűjtő magasság szerinti megoszlása a következők szerint alakul: m. A. f. km2 % 92-200 1289 61 200-400 636 30 400-600 131 6,2 600-800 51 2,4 800-1015 9 0,4 Összesen: 2116 100,0 A geológiai felépítésből adódóan a vízgyűjtő terület vízháztartása szegény. A vízfolyások a hegységből az Alföldre kilépve alsó szakasz jellegűvé válnak, a hordalékukat lerakják és medrüket állandóan feltöltik. A vízgyűjtő erdőborítottsága kb. 23%, területe mintegy 49 000 ha. Az erdők zömükben tölgy, bükk, gyertyán fajtájúak, a D-i sík területeken pedig akác és lágy lombfa. A Pétervására környéke területen az erdőborítottság az 50%-ot meghaladja, de ugyanitt található a vízgyűjtő kb. 4000 hektárnyi kopáijából mintegy 2500 ha. A kopárok nagy kiterjedése a Tárná hordalékszállításában jelentős szerepet játszik, ezért már a századforduló óta figyelemmel kísérték. Ezek fásítása, vízmosáskötési munkálatai 1894-től többé-kevésbé folyamatosan haladnak. Az erózió vizsgálatára több megfigyelőállomást építettek (Kisnána, Szárazkesző), melyek az ÉRTI kezelésében vannak. A teljesen felújított tarnamérai védelmi központ (korábban társulati székhely) 4
