Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
- Szükség szerint közreműködés magyarországi nemzetközi hidrológiai konferenciák szervezésében.- Fiatal magyar szakemberek nemzetközi hidrológiai továbbképző tanfolyamokon való részvételének szervezése és támogatása, tanácsadói jellegű részvétel az UNESCO támogatta budapesti nemzetközi hidrológiai tanfolyam tantervének és oktatási módszereinek alakításában, eredményeinek értékelésében. A magyar NH/OHP-NB egyik súlyponti feladata a Duna-menti országok hidrológiai együttműködésében a magyar félre háruló teendők végzése. Az NB tagjait, az IB és a TAB elnökét és tagjait az NB elnöke kéri fel. Az NB tagjainak egyik csoportja hivatalból képvisel különböző hazai tudományos intézményeket, másik csoportja személyes felkérés alapján vesz részt az NB munkájában. Az NB, amelynek létszáma 30 körül ingadozik, évente 1-2 zsúfolt napirendű plenáris ülést tart. Az 5-5 tagot számláló IB és TAB ennél gyakrabban szükség szerint tart (estenként összevont) üléseket. Az IB elnöke Holló Gyula, a TAB elnöke Dr. Wisnovszky Iván. AZ NB titkársága 1993 óta évi 2-5 alkalommal adja ki NHP/OHP Híradó c. hírlevelét. Az NHP/OHP Magyar Nemzeti Bizottsága (NB) tevékenységének főbb eredményei Az eredmények alábbi ismertetése - terjedelmi korlátok miatt - csak kivonatos és felsorolásszerű lehet. Részletesebb információk az NHP/OHP Híradóban olvashatók, amelynek füzetei az NB titkárságától díjtalanul igényelhetők. Az eredmények közül a következőket érdemes kiemelni:- 1994 szeptemberében Budapesten 200 résztvevővel megrendeztük a Duna medencebeli országok XVII. (jubileumi) Hidrológiai Konferenciáját.- Tevékenyen bekapcsolódtunk az NHP V. fázisára (1996-2001) kiadott munkaterv megvalósításába: a TAB ajánlatot dolgozott ki a magyar hozzájárulásokra; a 31 projekt nemzetközi irányító testületéi közül az egyiknek magyar szakértő a vezetője (Dr. Jolánkai Géza), háromnak pedig egy-egy magyar szakértő tagja is van.- Különösen szoros együttműködés alakult ki az NHP-V. fázis - lényegében a IV. fázisból áthúzódó - 1.1. számú, regionális hidrológiai projektjével (FRIEND). 1994 óta rendszeresen részt veszünk az alpesi és mediterrán országok FRIEND- csoportjának (AMHY) a tudományos szemináriumain, 1996-ban létrehoztuk a magyar AMHY-csoportot.- A magyar szakemberek a KHVM támogatásával továbbra is lendítő szerepet vállaltak az immár 13 Duna-medencébeli ország NHP keretében folyó hidrológiai együttműködésében. Az 1986-ban megjelent Duna-monográfia 1996-ig kiadott három kétnyelvű (német-orosz) tematikus kiegészítő kötete közül kettő (I. kötet: Hordalékviszonyok, V/l. kötet: Gázlók) Magyarországon készült.- A magyar részről az OMFB és a KHVM által támogatott, az NHP célkitűzéseiben ugyancsak jól illeszkedő szűkebb körű regionális hidrológiai együttműködés keretében a Gráci Műszaki Egyetem, a VITUKI és a Nyugat-Dunántúli VÍZIG közös munkájával az 1993-1996 időszakban elkészült a Felső-Rába vízgyűjtőjének hidrológiai monográfiája.- Folyamatosan működtettük a WMO többcélú operatív hidrológiai rendszerének (HOMS) magyarországi referencia-központját, amely 1993 és 1996 között 22 magyar hidrológiai műszaki leírást, szoftvert továbbított az érdeklődők számára, ill. 6 külföldi anyagot fogadott. - 1993-ban, az UNESCO “Technical Documents in Hydrology” sorozatában Dr.Jolánkai Géza tollából megjelent a “Hydrological, chemical and biological processes of contaminant transformation and transport in river and lake systems” c. világszint-beszámoló. Az NB jövőbeli működésének hatékonyság-növelése érdekében fontos lenne annak intézményesítése, hogy a hazai hidrológiai kutatásokra szánt támogatások odaítélésére és felhasználásukkal elért eredmények értékelésére az NB-nek mint tudományos tanácsadó testületnek - más országok NB-ihez hasonlóan, az UNESCO-NHP ajánlásaival összhangban - érdemi ráhatása lehessen. Domokos Miklós az NB titkára MEGALAKULT A MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI MŰSZAKI BIZOTTSÁGA A vízgazdálkodásban hosszú évtizedek óta jelentős műszaki szabályozási munka folyik. Az 1969-es évtől ennek intézményes keretet a V1ZITERV és a VITUK1 adott. Ebben a munkában vízügyi szervezet, az egyetemek, főiskolák munkatársai rendszeresen részt vettek: munkájukat elismerés illeti, azokkal a szakemberekkel együtt, akik más ágazatokból, elsősorban a mezőgazdaságot és a közegészségügyet képviselve dolgoztak szakmánk műszaki dokumentumainak kidolgozásán. Ma a műszaki szabályozás elfogadott eszköze a nemzeti szabvány és a jogszabályba foglalt szabályzat. El kell ismerni, a szabványosítás területén az utóbbi kéthárom évben tapasztalható visszaesés ellentmondott a napi hagyományos műszaki és hatósági feladatok színvonala ellátásának, de az európai jogharmonizációs törekvéseknek is. A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény figyelembevételével, a 234/1996. (XII. 26.) Kormányrendelet hozott érdemi változását, hiszen az OVF feladat és hatáskörével kapcsolatban megnyugtatóan, és remélhetően hoszszabb időre tisztázta a vízgazdálkodás országos jelentőségű feladatai között a szabványosítás helyét. Ebből következően az OVF 1996-ban két jelentős lépést tehetett a szabványosítás újraindítása érdekében:- Döntéselőkészítő tanulmányt készíttettünk, amely részletesen tartalmazza a vízgazdálkodás minőségügyi koncepcióját. Ez a vízgazdálkodási minőségbiztosítás, minőségrendszer kialakítása, működése keretében elemzi, illetve adja meg a műszaki szabályozás és ezen belül a szabványosítás szerepét, és egyben a következő néhány év feladatait is.- Indítványoztuk a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Vízgazdálkodási Műszaki Bizottság megszervezését, amely 1997. február 15-én meg is alakult. Lényegében ezzel kapcsolódunk be az egyszintű nemzeti szabványosítás rendszerébe. A tevékenységi terület - a vízgazdálkodási törvény szellemét követve - a vízmunkák, vízilétesítmények tervezésével, kivitelezésével, üzemeltetésével összefüggő nemzeti szabványok készítése. A Bizottság természetesen tiszteletben tartja az MSZT-ben már korábban is működő és a vízgazdálkodással köztudomásúan kapcsolatban lévő műszaki bizottságok tevékenységi területét. Az MSZT működési szabályzatának megfelelően m ód van ún. program-bizottságok létrehozására. Ez biztosítja az ésszerű együttműködést a bizottságok között. A Vízgazdálkodási Műszaki Bizottság munkájába a vízügyi igazgatóságok, regionális vízművek, víz- és csatornaművek, kutató intézetek kapcsolódtak be. A tagfelvétel természetesen folyamatos, az MSZT-be bárki beléphet, aki elfogadja az Alapszabályt. A tagsági viszony egyben arra is lehetőséget ad, hogy a szakcégek közelebb kerüljenek ahhoz az információ forráshoz, amely segít eligazodni a közeljövő fontos kérdésében, a minőségbiztosítás teendőiben. Kiss Zoltán főtanácsos 35
