Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
kérni, készítsen akciótervet a tagság fiatalítása végrehajtására. A stratégia másik fontos része az alapszolgáltatásokon felüliek meghatározása. Ezek közé sorolhatók a nagyobb rendezvények, a tanulmányutak és szakvélemények. Ezek bevétele az utóbbi évben általában arányban volt a kiadásokkal, de különleges anyagi haszon belőlük nem származott. Úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak rendezvény számának hasonló gyakorisága fenntartása, nem látszik indokoltnak. Kevesebb, célratörő rendezvény, nagyobb látogatottsággal, hasznosabb és kifizetődőbb lehet. A nagyobb rendezvények közül ki kell emelni a vándorgyűlést, mint integráló jelentőségű szakmai rendezvényt, amelynek részvételi díját úgy kell megállapítani, hogy fedezze a kiadásokat, ugyanakkor a részvételi díjak és költségek ne jelentsenek elfogadhatatlan anyagi terhet a részt venni szándékozó egyéni tagoknak, illetve az őket kiküldő intézményeknek. Célirányosnak látszik a rendezvények regionális szervezése, meghatározott szakmai érdekeltséggel, aktuális hazai problémákhoz csatlakozva. Más egyesületekkel és intézményekkel való együttműködést célszerű szorgalmazni a regionális rendezvények esetében is. A rendezvények szervezésénél a minőségi és nem a mennyiségi tulajdonságokat kell kiemelni. A szakértői tevékenység tekintetében számolni kell az erősödő konkurenciával. A SZERVEZETI FELÉPÍTÉS A Társaság szervezeti felépítése tekintetében egyszerűsítéseket eredményező változtatások lennének célszerűek. A rendkívül szerteágazó szervezetben egyaránt vannak nélkülözhetetlen elemek és nem feltétlenül fenntartandók. Alapvető, hogy a közgyűlés, az elnökség, az intéző bizottság és a titkárság hatásköre egyértelmű legyen és munkamegosztásuk ne legyen bonyolult. A közgyűlést évi egyetlen alkalomra célszerű időzíteni. Az elnökséget évi 2-3 ülésezés mellett a lényeges döntésekbe kell bevonni. Tagjai az információt vigyék szét a tagság körében. Az Ш üléseit követően a megjelölt felelősnek kell az érdekes döntésekről tájékoztatást adni az érdekelteknek. Az IB-on belül megfelelő munkamegosztást kell kialakítani. Minden választott tisztségviselőnek aktív szerepet kell vállalnia. A Társaság helyi szervezetei a vízgazdálkodás változatos területeit fogják át és szerepük súlya megnő. A szakmai szakosztályok együttműködése javítható, valamint a helyi szervezetekkel való együttműködésük is. KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK A Társaság bármennyire is szakmai irányultságú, a közönség kapcsolatait is ápolnia kell, a szűkebb szakmai rendezvények mellett nyitni kell a társadalom felé. A HT Szerkesztő Bizottsága, a Hidrológiai Közlöny Szerkesztő Bizottsága, és a Tájékoztatási Bizottság hangolja össze munkáját, ahogy ezt elkezdték. A közönség kapcsolat tekintetében támaszkodni lehet a minisztériumok sajtó szervezeteire. A legnagyobb kormány kapcsolati jellegű közös rendezvény a víz világnapja, amelynek megünneplését a jövőben tovább lehet fejleszteni, figyelembe véve a különböző társadalmi rétegeket. A Társaság a tárcák igényeire nyilvánítson véleményt a vízgazdálkodás fő célkitűzéseivel kapcsolatban. El kell érni, hogy az illetékes szaktárcák igényeljék döntéseikhez a Társaság Véleményét és velük az együttműködés erősödjék. A Társaság a parlamenti bizottságokkal, főképp a Környezetvédelmi Bizottsággal kialakított kapcsolatot tartsa fenn és a vizet érintő kérdésekben nyilvánítson véleményt. Az egyes rendezvények, előadóülések szervezői (titkárság, szakosztályok, területi szervek) olyan témák esetében, melyek a tagságon kívül szélesebb érdeklődésre tarthatnak számot, az országos és a helyi sajtó igénybevételével gondoskodjanak arról, hogy a rendezvény híre a közönséghez eljusson. Ezen túlmenően a témában érintett nem társasági tag jogi személyek, (vállalkozások) egyedi meghívásáról is gondoskodni kell, biztosítva ezáltal a társasági munka népszerűsítését új potenciális tagok érdeklődésének felkeltését. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A Társaság szerény anyagi lehetőségeihez mérten ápolja és fejlessze nemzetközi kapcsolatait. A környező országok szakembereit érdekeltté kell tenni külföldi egyéni tagságban és a társintézményekkel kapcsolatot kell kiépíteni, például a Kárpát-medence konferenciák rendszeres megtartásával. Külföldi tiszteleti tagjaival ápolja a kapcsolatot és adjon számukra tájékoztatást évente egyszer. A Társaság éves működéséről készítsen olyan beszámolót, amelyet a HK leközöl, ennek angol nyelvű változata lehetne a külföldi tagoknak szóló éves beszámoló. A hazánkba látogató külföldi szakembereknek adjunk lehetőséget előadások tartására. Felül kell vizsgálni a külföldi állampolgárságú egyéni tagok részvételének módját a Társaság életében. Újra kell gondolni a részükre nyújtandó szolgáltatások körét és módját, valamint az általuk fizetendő tagdíj mértékét, differenciáltságát. A Társaság rendezzen évente 1-2 tanulmányutat, egyes országok vízgazdálkodási fejlesztéseinek figyelemmel kísérésére. Az úttal kapcsolatos tapasztalatokról jelenjen meg közlemény a Hidrológiai Közlönyben. Ugyanakkor a társasági tagság vonzóbbá tétele érdekében továbbra is keresni kell az egy-két napos (hazai, vagy szomszédos országba történő) kombinált szakmai-turista jellegű utak szervezésének lehetőségét, mivel ezek az elmúlt évek tapasztalatai szerint igen nagy vonzerőt jelentenek még a kisebb jövedelmű szakemberek körében is. Ezeket az utakat a területi szervezetek, szakosztályok önállóan, vagy együttműködve szervezhetik. RENDSZERES KIADVÁNYOK A Társaság három rendszeres kiadványát jobban hangolja össze. A HK törekedjék a szakosztályokban és a területi szerveknél elhangzott elemzések leközlésére, a tudományos és szakmai újdonságok közlésére. A havi műsorfüzet kiadása és szétküldése költséges, át kellene gondolni a forma és megjelenés egyszerűsítését. A Hidrológiai Tájékoztató profilját újra kellene gondolni és az igényekhez igazítani, beleértve a havi programfüzetet is, figyelembe véve az Elnökség korábbi határozatait. A tagság a HT rendszeres megjelenését és minden tagdíjfizető részére történő postázását a Társaság fontos alapszolgáltatásának tekinti, és arra a továbbiakban is igényt tart. Az Elnökség nagy súlyt fektet arra, hogy a HT az egyéni és jogi tagok számának megfelelő példányban jelenjen meg, rendszeresen tájékoztasson a Társaság életéről, beszámoljon nagyrendezvényeiről, éves működéséről, és öszszefoglalást adjon a szakosztályok, területi szervezetek rendezésében elhangzott legfontosabb szakmai előadásokról. A HK alapvető feladatának a véleményezők többsége nem a tájékoztatást tartja, hanem azt várja, hogy az a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően egy kis példányszámú, szakmailag igényes folyóiratként képviselje a Társaságot bélés külföldön egyaránt. 21
