Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 6. szám
Két napra összezárva Árvízvédelmi, folyó- és tószabályozási szakágazati értekezlet Idén november 12-13-án az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén a Bajához közeli Dávod-Püspökpusztán zajlott az országos árvízvédelmi, folyó- és tószabályozási szakágazati értekezlet. Az évenként rendszeresen megrendezésre kerülő találkozóra, szerte az országból a szakágazat vezető szakemberei érkeztek a minisztérium, a főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok képviseletében. Az ilyen találkozók alkalmasak arra, hogy az év közben külön-külön, vagy kisebb csoportokban ugyan többször találkozó kollégák két napra összezárva gondolatébresztő előadásokat hallgassanak, beszélgessenek, vitatkozzanak a szakmát érintő és érdeklő legaktuálisabb kérdésekről. Most sem történt másként. A szervezők már a program összeállításánál igyekeztek jó előre kitalálni a hallgatóság figyelmét legjobban lekötő, izgalmas témákat. (Az előadótermi és szabadidőbeli reagálásokból ítélve ez sikerült is.) Szigorúan időrendben (és nem fontossági rangsort állítva) megpróbálok keresztmetszetet adni a tanácskozás témáiról. Bevezetésként Korompay András (OVF) emlékeztetett arra, hogy ez az év is hozott néhány nem mindennapi árvízi jelenséget: komoly árhullámok vonultak le a Dunán, Felső- Tiszán, Berettyón, a Lajtán szükségtározó megnyitására is sor került. Új helyzetekkel kellett megismerkedni, így pl. módosult az állami beruházások előkészítésének, megvalósításának rendszere, bele kellett tanulni a közbeszerzési törvény rejtelmeibe. (KHVM) az árvíz- és belvízvédekezés új szabályozási rendszerén belül a finanszírozás, a forrásteremtés gondjairól beszélt és arról, hogy a védekezési kiadások megtérítésének gyorsasága kulcskérdés, a napi jelentés pedig kincstári alapbizonylat lehet a jövőben. A védekezést irányítására vonatkozó különböző jogszabályok előírásai között akadnak ellentmondások, melyeket a gyakorlatban kell „helyre tenni“. Minden gond ellenére azonban megállapítható, hogy a néhány évvel ezelőtti - a nagy létszámleépítés időszakában sok helyen tapasztalt, az eredményes védekezés végrehajthatóságában kételkedő, „világvége“ hangulat feloldódni látszik. I >r. S/I.ívik i aj о (OVF) a védekezés irányításának informatikai háttér-támogatottsága fejlesztését, az Operatív Hidrológiai Modul (OHM) rendszerbe állításának körülményeit ismertette. Hangsúlyozta a személyi feltételek és a gépi háttér fontosságát. Mint fogalmazott, az informatika egy „mókuskerék“, amelyből nem lehet kiszállni, ahol nem lehet megállni, és bár a gyors fejlődés miatt nem lehet mindig a legújabb technikát alkalmazni, törekedni kell a lehetőségek lehető jobb kihasználására. A Vízkárelhárítás Védekezési Információs Rendszer (VIR) - melynek része az OHM - sokszoros próbán - éles helyzetben való alkalmazáson is - megy keresztül, hogy minél tökéletesebb, gördülékenyebb legyen a védekezés. Horkai Andi . (OVF) érdekes összefoglalást nyújtott a központi ügyeletén szerzett tapasztalatokról. Néhány számadat: „harci“ helyzetben napi 5-6000 adat is befut az ügyeletre a Lotus Notes operációs rendszeren, faxon, telefonon keresztül. Ennek persze csak egy részét kell azonnal felhasználni, gépen tárolni pedig kb. 10 %-át lehet. Ezért nem könnyű visszamenőlegesen elemzéseket készíteni . uuloi (TIVIZÍG, Debrecen) ismertette azt az adatbázist, mely a védekezést segítve a védvonali műtárgyak adatait tartalmazza mindenki számára hozzáférhetően, műtárgyanként akár 40 adattal is. Ambrus Zoltán (OVF) elemezte az év árvízi tapasztalatait. Magyarországon - Európa más országaival szemben - nem alakult ki kritikus árvízi helyzet annak ellenére, hogy öt árvizes időszak is volt és az 1997-ből eltelt napok 40 %-án (112 napon át) volt az országban valahol valamilyen árvízvédelmi készültségi fokozat elrendelve. A Dunán, Felső-Tisza völgyben többször is, a Kőrösök vízrendszerében pl. 4 alkalommal vonult le árhullám. A védekezési költségek 337 millió Ft-ot emésztettek fel. Nagy szórás mutatkozott térben és időben a napi fajlagos költségek megoszlásában. E különbözőségek további elemzést igényelnek, különös tekintettel a költségek csökkentésének lehetőségeire. A legizgalmasabb árvízi jelenségek részesei, átélői közül Gráczer Imre (KDVVÍZIG, Budapest) a júliusban 13 nap különbséggel jelentkező, a Szentendrei-szigeti védvonalon utólag komoly helyreállítási munkát igénylő talpcsurgást, rézsücsurgást, sőt buzgárt okozó két árhullámról tájékoztatott. Dr. Csonki István (KDTVÍZIG, Székesfehérvár) a szintén ez időben Dombodnál észlelt, buzgárról, a kialakulásának okait tisztázandó feltárásról, a geoelektromos felvételek készítéséről, a helyreállítás tervezéséről és a már befejezéséhez közeledő kivitelezés tanulságairól számolt be videofelvétellel színesített kiselőadásában. fara Sándor (TIVÍZIG, Debrecen) a Berettyó júniusi, rendkívüli esőzések okozta heves levonulású, Romániában halálos áldozatokat követelő árhullámának körülményeit mondta el. ; ‘ Eás/.lf (KÖTIVÍZIG, Szolnok) a július 23 - augusztus 5. között Lengyelországban, az Odera melletti Opoléban járt szolnoki segélycsapat különösen nehéz körülmények között végzett munkájáról, az előzményekről, az ottani szakmai irányító rendszer hiányosságairól beszélt, kiemelve a hazai szakemberek által levonható tanulságokat. Korompay András a védelmi felkészültség őszi felülvizsgálatának tapasztalatait részletezte. A védelmi műveken a kaszáltsági helyzet, az őrtelepeken az infrastruktúrális ellátottság lassú javulást mutat a korábbiakhoz képest. A védművek jobb állapotában közrejátszott a közmunka jól szervezett felhasználása is. A raktári rend megfelelő, de sok a régi elavult felszerelés, a védelmi osztagok csak szerény eszközfejlesztésben részesülhettek. Örvendetes, hogy az őrök képzettsége jó, van megfelelő utánpótlás. Általában a szervezettség, gondosság érződik a felkészülésen. Andó Mihály (ATIVÍZ1G, Szeged), Bodnár Gáspár (FETIVÍZIG, Nyíregyháza) Pálinkás Lajos (KÖVÍZIG, Gyula) a közmunka alkalmazásának tapasztalatait fejtette ki. Litauszki István (KHVM) a kutatási-fejlesztési tevékenység néhány kiemelt irányáról szólt, Göncz Benedek és Nagy László (OVF) pedig a nagyműtárgyak állapotának ill. a repedezett töltések helyreállításának vizsgálatáról. (KHVM) a jövő évi fejlesztési elképzelésekről tartott előadást, melyben elemezte a még parlamenti költségvetési viták előtt álló ágazati javaslatok megvalósulásának esélyeit. A vízkárelhárításra előirányzott közel 5,5 milliárd Ft az 1997. évihez (3,9 milliárd) képest jelentős előrelépést jelentene, végképp igazolva, hogy az ország biztonságpolitikájának fajsúlyos része az árvízvédelem. A költségvetési javaslatban új elem, hogy a különböző szakterületek feladatai külön sorokon jelennek meg, így nem lesz lehetséges év közben az egyes tennivalók lecsökkentése más feladatok előirányzatának megemelése miatt. Dr. Kránic/ István (OVF) és Szepessy György (VITUKI Rt.) a folyószabályozási alapelvek kidolgozásáról tartott vitára ingerlő ismertetést. Több, az informatikai fejlesztést, hírközlést, törzsvezetési gyakorlatokat, védekezési költségek alakulását érintő hozzászólást követően dr. Váradi József vonta meg az esztendő szakágazati szempontból pozitív és negatív tanulságait. A hasznos, ötleteket adó és tapasztalatokat kicserélő tanácskozás Korompay Andrásnak a rendezvény két napját sommásan összefoglaló zárszavával ért véget. Magyarics András 21
