Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
MEGJELENT AZ ICID KÖRNYEZETI ELLENŐRZÉSI LISTA MAGYAR VÁLTOZATA A vízgazdálkodási létesítmények - köztük az öntözési, a vízrendezési, az ár- és belvízvédekezés műtárgyai és berendezései - az emberiség javát és jólétét szolgálják. A korábbi, csak a mennyiségi fejlesztésre összpontosító szemlélettel szemben a legutóbbi években vált széles körben nyilvánvalóvá az a felmérés, hogy az egészséges környezet épp olyan fontos az emberek jóléte szempontjából - de a fenntartható, hosszú távon jól működő létesítmények szempontjából is - mint maguk a fejlesztések megvalósulását előmozdító műszaki megoldások. Ezért ma már vitathatatlan, hogy sokkal komplexebb, körültekintőbb megközelítésre van szükség már a tervezéskor is, ami nem csupán a termékelőállításra van tekintettel, hanem egyúttal a környezet általános javítására, az elkerülhetetlen környezeti hátrányok minimalizálására, a káros hatások kiküszöbölésére is. A korábbi hiányosságok felszámolását szolgálják a környezeti hatásvizsgálatok, amelyeket újabban - kiegészítő jelleggel, a tervezést segítő céllal - az ún. környezeti ellenőrző listák kidolgozása és alkalmazása követ. Ezek tartalmazzák mindazon kérdéseket, amelyek az adott létesítmény potenciális környezeti hatásait felölelik, s amelyekre kellő időben válaszolva kiszűrhetőek - és már a tervezés közben jórészt megoldhatóak - azok a problémák, amelyeket a vizsgált beruházás okoz a természeti környezetben. Az ICID (Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség) környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja által kidolgozott és 1993-ban nyilvánosságra hozott kiadvány magyar változataként az Országos Vízügyi Főigazgatóság jóvoltából most megjelenő anyag tartalmazza az öntözési, vízrendezési és árvízvédelmi létesítmények lehetséges környezeti hatásaira vonatkozó ellenőrző lista szerkezetét, valamint használatának módszerét és megjelenési formáját. A lista - amely természetesen nem csupán egy jegyzék, hanem valójában részletesen kidolgozott módszertani anyag - 8 fő szakcsoportba, ezen belül összesen 53 alcsoportba és számos álpontba sorolva tünteti föl a megvizsgálandó területeket. Ezeknek egyenként történő számításba vételével a tervezőnek azt kell megítélnie, hogy a tervezett létesítmény vagy beavatkozás a környezetre van-e hatással, illetve arra milyen mértékű kedvező, vagy kedvezőtlen hatást gyakorol. Az ellenőrző lista használatát és az értékelési folyamatot praktikus kiegészítő anyagok segítik. Az így kialakított, csoportosított és előzetesen elemzett hatások részletesebb kimunkálása és értékelése már jórészt a klasszikusnak mondható környezeti hatásvizsgálat keretében végezhető el. Az eredeti anyag kidolgozásában az ICID MNB (Magyar Nemzeti Bizottság) szakértői is hatékonyan részt vettek. Az ellenőrző lista nem helyettesíti sem a műszaki tervezést, sem a tervezett létesítménnyel kapcsolatos környezeti hatásvizsgálatot. Olyan eszköz azonban, amely harmonizál a hasonló célt szolgáló nemzetközi segédanyagokkal, és amely megkönnyíti mindkét említett munkafolyamatot annak érdekében, hogy a környezetet nem károsító, abba jól beilleszkedő, a fenntartható fejlődést szolgáló műszaki létesítmények szülessenek és működjenek. Az ellenőrző lista fő célja az, hogy segítse az öntözési, a vízrendezési és az árvízvédelmi fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozó szakembereket azoknak a környezeti változásoknak a felismerésében és jobb megértésében, amelyek az ilyen létesítmények, illetve műszaki beavatkozások következtében előállnak, hogy az esetleges ártalmas hatások kellő időben fölfedezhetőek, lehetőleg elkerülhetőek, vagy irányíthatóak, csökkenthetőek, a pozitív hatások pedig növelhetőek legyenek. Az ellenőrző lista képessé teszi azokat a műszaki szakembereket, akiknek többsége csak kevés, vagy semmilyen környezetvédelmi képzésben nem részesült, arra, hogy nagyobb szerepük legyen a tervezés, illetve a fejlesztés során a káros környezeti hatások felismerése, befolyásolása és a kedvező környezeti folyamatok előmozdítása terén. További célja az, hogy lehetővé tegye a környezeti hatások számbavételét és értékelését akkor is, ha a tervezés kezdeti stádiumában nincs mód egy széleskörű, több szakterületet, illetve tudományágat képviselő szakértő-csoport létrehozására, ugyanakkor mégis elérje a meglévő erőforrások hatékony kihasználását. Harmadik célja a szakértők és a nem szakértők szerepének tisztázása, azoknak az értékelési szempontoknak a pontosabb meghatározása, amelyekhez feltétlenül környezetvédelmi szakemberekre van szükség, valamint azokénak elkülönítése, amelyekhez a nem kimondottan környezetvédelmi szakemberek is elegendőek. Az ellenőrző lista negyedik célja az, hogy keretet adjon egy speciális területen -jelen esetben az öntözési, vízrendezési és árvízvédelmi művek, illetve folyamatok tervezésében - mindazon fontos, széleskörű szakértelmet igénylő ismeretek összegyűjtéséhez, amelyek a szóban forgó környezeti változásokra vonatkoznak. Az ilyen keretmunka akár változtatás nélkül is felhasználható a tervezés további szakaszában, vagy helyi szakértők által adott helyre adaptálható. Végül az ellenőrző lista a gyakorlati fölhasználás számára készült, így használatának következménye nem a terv, illetve a létesítmény vagy a műszaki beavatkozás bírálata, ami konfliktusokhoz vezet és a fejlesztési folyamatot megbéníthatja, hanem ajánlások egész sorának kidolgozása, amelyek további információk szükségességét határozzák meg és olyan területeket sorolnak föl, amelyek bővebb vizsgálatot igényelnek. Az ellenőrző lista elnevezés első pillanatban félrevezető lehet, mert egyet-18
