Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 1. szám
VÍZBÁZISVÉDELEM A FELSŐ-TISZAVIPÉKEN__________ BESZÁMOLÓ A TERÜLETI CSELEKVÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁRÓL Napjainkban a vízbázisvédelem fontossága egyre inkább előtérbe kerül helyi és országos viszonylatban egyaránt. A megkülönböztetett figyelem szükségességét az indokolja, hogy a közüzemi vízművek vízbázisainak döntő többsége sérülékeny környezetben helyezkedik el. Ez utóbbi megállapítás a Félső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területére is igaz. A terület földrajzi helyzeténél, földtani felépítésénél, a rétegösszlet vízföldtani jellemzőinél fogva az eddig még abszolát védettnek hitt nagy mélységű vízműkutak vizében is kimutathatók oly komponensek, melyek a felülről történő leszivárgás tényét igazolják. A térségben a negyedkori vízadó és egyéb rétegekből álló közműves összletet alkotó képződmények áteresztőképességi jellemzői alapján megállapítható, hogy a vízvezető rétegeket nagyságrendekkel kisebb áteresztőképességű képződmények választják el egymástól. Ezek közvetítésével függőleges átszivárgás révén az egész rendszer részt vesz a vízszállításban. A jó kifejlődésű vízlevezető rétegek egymással, s a talajvizet tároló rétegekkel tehát hidraulikai összeköttetésben állnak. Függőlegesen nyitott rendszerről lévén szó, a geológiai képződményekben tárolt vizeken kívül tehát felülről történő utánpótlással számolhatunk. Ez biztosítja, hogy a növekvő vízigények (egy bizonyos határig) kellő biztonsággal kielégíthetőek. Éppen a nyitottsága miatt azonban azt is jelenti, hogy a jelentékeny vastagságú vízzáró (agyag) rétegek hiányában a felszíni eredetű szennyeződéseknek a talajvíz közvetítésével a közműves rétegekig való lejutása esetleg csak idő kérdése. Mindezt egyéb tényezők mellett jelentősen befolyásolja a vízkitermelés nagyságának növekedése. Az ivóvízbázisvédelem célja a kitermelésre kerülő felszín alatti vízkészlet szennyezés-menteségének megőrzése, fő eszköze pedig a védőidomok, védőterületek kijelölése és karbantartása (gondozása). Ez megelőző tevékenységet jelent, mely a vízkezeléssel és az aktív vízbázisvédelemmel szemben a legolcsóbb, leghatékonyabb és szerencsére a leggyakoribb eszköze a vízbázisvédelemnek. A területen jelenleg folyó ivóvízbázisvédelmi tevékenységek közül kiemelkedő helyen szerepel az Ivóvízbázisvédelmi Cselekvési Program keretében végzendő “Működő (sérülékeny) ivóvízbázisok diagnosztikája” kormányzati beruházási munkálatok igazgatóságunkra jutó feladatainak végrehajtása. A Kormány 3581/1991. számú határozatával átfogó ivóvízbázisvédelmi célprogram készítését írta elő 1994. évre. A program célja az ivóvízbázisokat veszélyeztető valamennyi szennyezőforrás visszaszorítása, az ivóvízellátás biztonságának növelése és ki kell terjednie minden olyan közüzemi ivóvízbázisra, mely sérülékeny környezetben van. A 2249/1995. (VIII. 31.) Korm. határozat a célprogramról feladatokat fogalmazott meg 1996-ra. A határozat melléklete: a Cselekvési Program, mely többek között az ivóvízbázisok alapállapot felmérésének előkészítését hivatott szolgálni. A kormányprogram az üzemelő sérülékeny vízbázisok védelmével (54 db került kijelölésre) azok alapállapot-felmérésének előkészítésével foglalkozik. Az abban felsorolt feladatok végrehajtásából igazgatóságunknak is jelentős részt kellett vállalnia. A program 1. pontjában foglaltak szerint egyenként számba kell vennünk az üzemelő sérülékeny vízbázisokon a jelenlegi állatot és a hátralévő feladatokat, vagyis a hol, mit és mennyit kérdésre kell választ adni. A hogyan kérdésre adandó válaszként pedig a program 2., 3. és 4. pontjának megfelelően el kell végezni az alapállapotfelmérés lebonyolításának előkészítését, a tartalmi követelmények kidolgozását. Az állapotfelmérés (diagnosztika) elvégzésére és a biztonságba helyezés tervének vízbázisonként elkészítésére az elkövetkező években kerül sor. A tervezési munkálatokat akkreditált szakvállalkozók végzik. A terület sérülékenységénél fogva a jövőben a vizsgálatba bevonandó ivóvízbázisok körét célszerűen bővítenünk kell, az állapotfelmérés elvégzése minden közüzemi ivóvízbázisnál kívánatos. A felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos jelenleg és a jövőben folyó állami beruházások kapcsán is tehát további közös teendőink lesznek az elkövetkező időszakban a vízművek tulajdonosaival és az üzemeltetőivel egyaránt. A felszín alatti vízkészlet-gazdálkodás területén a mennyiségi, minőségi és gazdálkodási kérdések egymástól elválaszthatatlanok. így az érintett hatóságokon kívül a felszín alatti vízgazdálkodással kapcsolatos döntések előkészítésében meghatározó szerepet kell vállalniuk a vízművek tekintetében tulajdonosi szerepet betöltő önkormányzatoknak, az üzemeltetőknek és maguknak a vízhasználóknak. Ebben a körben minden érintettnek meg kell ismernie a vízgazdálkodással kapcsolatos lehetőségeket, korlátokat és kötelezettségeket. A közelmúltba számoltunk be a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés előtt a megye rétegvíz-gazdálkodásával és védelmével kapcsolatos feladatokról. Előterjesztésünk - melyek igyekeztünk mindenki számára közérthetővé tenni - nagy érdeklődést váltott ki a megyei önkormányzati testület körében. A hozzászólók is hangsúlyozták a felszín alatti vizek és az ezzel kapcsolatos kérdések stratégiai fontosságát és az előkészítés megalapozottságát. Egybehangzó vélemény volt, hogy erre a kérdéskörre az önkormányzatoknak vissza kell térniük és támogatni kell a kapcsolódó szakmai programok végrehajtását. A testület elfogadta azt a határozat tervezetet, miszerint 1997. első félévében a felszín alatti vizekkel kapcsolatos operatív feladatokról szakmai fórumot és továbbképzést kell szervezni. A fórum célja a felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok pontosítása, az új kapcsolódó törvények és jogszabályok ismertetése, az önkormányzatok és a szakhatóságok együttműködésének javítása. A fórum megszervezésében való közreműködésre a Közgyűlés igazgatóságunkat kérte fel. Dr. Juhászné Virág Margit főtanácsos FETIVIZIG, Nyíregyháza 16
