Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám
A VIZlG-ek vezető munkatársai közül Török Imre György műszaki igazgató helyettes főmérnök, a házigazdák részéről Szabó Mátyás igazgató és Kumánovics György műszaki igazgató helyettes főmérnök volt jelen a szakmai értekezleten. A jó erdész először nevel Kumánovics György műszaki igazgató helyettes megnyitójában ismertette a KDT-VIZIG tevékenységét, ezt követően Králik Miklós, az OVF vezető erdőmérnöke összefoglalta az előző év során országosan elért eredményeket. 1995-höz képest a fakitermelés összességében 20 %-kal csökkent ugyan (37 em3-ről 31 em3-re), de ez egyáltalán nem jelent nehézséget. “A jó erdész először nevel, és csak ezután aratja a mérsékelt hasznot”. Viszont örvendetesen megnövekedtek az új erdőtelepítések, felújítások, pótlások, és összességében az erdőgazdálkodás pénzügyi eredményessége. Az erdőfelügyelőségekkel való erőteljesen javuló kapcsolattartás, tárgyalások azt eredményezték, hogy tovább csökkentek, sőt majdnem minimalizálódtak az erdészeti hatóságok által kirótt bírságok, szankciók. A felügyelőségekkel való személyes kapcsolatfelvételek és tájékoztatások során a legtöbb esetben megértésre és értékelésre került az a tény, hogy a hullámtéri erdők elsődleges szerepe az árvízvédelem, a fatermesztési célok másodlagosak, így jó néhány hagyományos szemléletből fakadó erdőfelügyelőségi szankcionáló határozat visszavonásra került. A privatizációból fakadó problémák viszont kezdenek szaporodni. Az utóbbi évek során mintegy 100 000 új magánerdő tulajdonos gazdálkodik az ország erdeinek mintegy 40 %-án. Ebből jelentős rész (kis parcellákból) esik hullámtérre, vagy egyéb, a Vízügy érdekeltségébe tartozó területekre. Az ÁESz és az erdőfel ügyelők feladatai ebből kifolyólag megsokszorozódtak, ugyanakkor az ellenőrzés lehetősége csökkent. így gyakran előfordul, hogy az erdészeti hatóság olyan határozatokat is kiad, amely ütközik a Vízgazdálkodási törvénnyel és az ahhoz kapcsolódó rendeletekkel, amelynek oka, hogy a sokszoros számú magánerdő részletek helyszíni megismerhetősége fizikailag csaknem lehetetlen és sokszor nem derül ki az sem, hogy az érintett erdő a hullámtéren van e, vagy sem. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az OVF hivatalos levélben megkereste az FM Erdészeti Hivatalát és részletesen felsorolta a vonatkozó vízügyi jogszabályokat azzal a kéréssel, hogy vitás vagy tisztázatlan esetekben keressék meg az illetékes VIZIG-et. A vízügyi igazgatóságok beszámolói A továbbiakban az egyes VIZIG-ek szakemberei számoltak be munkájukról, és ismertették szakmai javaslataikat, tapasztalataikat. Mercsek József (Székesfehérvár) az erdőgazdálkodási munkák Igazgatóságon belüli elszámolásról, pénzügyi adminisztrációs módszereiről szólt. Az egyes VIZIG-eknél ezek a módszerek és a lehetőségek a helyi adottságok különbözősége miatt mások. Ezt kiküszöbölendő az elmúlt években közös munkával kidolgozásra került egy csupán belső használatra szolgáló kimutatás-formula, amely kvázi tájékoztat az erdőgazdálkodók tevékenységéről, gazdasági helyzetükről (ld. a táblázatot). Kiss Béla (Szombathely)a vadászati törvény és a vadászterületek határkijelölésével kapcsolatos tapasztalatait ismertette. A szombathelyiek éltek a lehetőségekkel, amelyet a Vt. tartalmaz, azaz a vadászatijogot a tulajdonosi (kezelői) joghoz köti. így a Kisbalaton környékén kialakított mintegy 12 000 ha-os gazdag vadászterület mintegy 50 %-os haszonélvezőjévé vált az Igazgatóság. A központi Környezetvédelmi Alap, és az Erdészeti Alap lehetőségeiről két sikeres pályázó, Horváth Vilmos (Győr) és Kovács Zoltán (Szolnok) kollégánk számolt be. Noha a résztvevők jelentős része úgy vélekedett, hogy a pályázatok összeállítása rendkívül nagy többlet munkabefektetést, az igazgatósági kollégák esetlegesen felesleges igénybevételét jelentik, valamint az önrészesedés garanciáit, - és az eredmény bizonytalansága nem ösztönző hatású. Az OVF vezető erdőmérnökének véleménye szerint a pályázati lehetőségekkel mindenképpel élni kell, figyelemmel a vízügy szerény pénzügyi helyzetére és a Környezet és Természetvédelem utóbbi évek során történt jelentős társadalmi felértékelődésére. Holik Attila (Nyíregyháza) a közmunkások alkalmazásának eredményeit ismertette. A Munkaerőpiaci Alapból pályázat útján nyert összegből igen jó eredményességgel tudtak több száz környékbeli munkanélkülit foglalkoztatni az erdőművelésben, az 1996 elején történt árvíz és jégkárok helyreállításánál. Az idén is folytatják ennek a lehetőségnek kihasználását, az ezzel kapcsolatos többletadminisztráció az erdők állapotának javulásával máris megtérült, és a VÍZIG valamennyi érintett munkatársa szívesen vett részt a munkában. Ezek közül is kiemelkedik Medgyesi József erdész kolléga tevékenysége. Török Imre György (Szeged) beszámolt az elmúlt évi és az idei K+F munkákról, amelyek a vízügyi erdőgazdálkodást közvetlenül érintik. így 1996-ban elkészültek “A hullámterek hasznosítása összhangban a vízügyi adottságokkal” és a “Védekezési módszerek kidolgozása az árvízvédelmi töltések Amorpha fruticosa gyomfertőzése ellen” c. tanulmányok. Mindkettő igen használható az Igazgatóságok munkája során. Az előbbit a Vízpart Kft. az utóbbit a Gyulai és a Szolnoki VIZIG-ek készítették. Ez évben fog elkészülni a “Hullámtéri adatbázis”, amelynek erdészeti vonatkozású fejezetei kiküszöbölhetik a privatizációból fakadó fentebb említett problémákat. Több résztvevő szakember felvetette azt az évek óta meglévő nehézséget, hogy a tavaszi erdőművelési munkák (fásítások) idején azok elvégzésének akadálya, hogy a VIZIG-eknél az éves költségvetés még nem végleges, így a kötelezően elvégzendő munkák pénzfedezetének hiánya miatt ki vannak téve az erdészeti hatóság által kiróható szankcióknak. Ugyancsak kérésként merült fel az Erdőtörvényben előírt erdészegyenruha juttatás szabályozása. A kérdések összefoglalása után a szakemberek helyszíni szakmai bemutatón vettek részt a Gaja patak szurdokvölgyében lévő hegyvidéki erdőterületen, és szakmai tapasztalatcserét folytattak. Társhatóságok és a meghívottak véleménye Szabó Mátyás üdvözlő szavai és a vendégek bemutatása után került sor a vízügyi erdőgazdálkodás szempontjából leginkább érintett, más tárcák és hivatalok véleményének kifejtésére. Ezek közül is elsőnek Krúdy Géza leveléből idézünk: “A VIZIG-ek vagyonkezelésében lévő területek valós művelési ágának rendezése a Kincstári vagyonnyilvántartás szempontjából kiemelt fontosságú lesz, amelynek végrehajtásában messzemenően szeretnénk támaszkodni az Önök segítségére. ...Az erdőterületként fenntartandó és egyéb ingatlanok el-Vizügyi Igazgatósig:...................................................... Erdészeti keretek és bevételek 199... évben Összes erdőterület:..............................ha Gazdálkodási kiadások: Befizetési járulék: eFt ( A ténylegesen befizetendő, nem az előirt) Előirt szankciók: eFt Értékesítésből származó többlet bevétel: Értékesítésből származó teljes bevétel: (A fenntartásra felhasznált és a gazdálkodási kiadásokkal csökkentett bevétel) MegjegjTiés: kitöltő aláírása 29
