Víztükör, 1997 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1997 / 4. szám
Először találkoztak a Duna-völgyi országok vízrajzi szolgálatainak vezető képviselői A magyar Vízrajzi Szolgálat életében fontos eseménynek - a Duna-völgyi országok Vízrajzi Szolgálatai vezető képviselői első találkozójának - adott helyet a KHVM 1997. május 29-én Budapesten. A folyó vízgyűjtőjén osztozó 17 országból tíz - Ausztria, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Jugoszlávia - képviseltette magát, összesen 19 résztvevővel. A Meteorológiai Világszövetség (WMO) Hidrológiai Bizottságának 1996. december 10-ei ülésén, Koblenzben állapodtak meg magyar képviselői, hogy megszervezik a Duna vízgyűjtőn osztozó országok Vízrajzi Szolgálatai vezetőinek első találkozóját. Ez év elején Budapesten tartott előkészítő megbeszélésen Frenz Nobilis, Ausztria, Osztrák Vízrajzi Szolgálat, dr. Starosolszky Ödön, VITUKI Rt., Búzás Zsuzsa, KHVM, Domahidy László, OVF és Liebe Pál, VITUKI Rt (az utóbbiak egyben a magyar szervező bizottság tagjai) megállapodtak arról, hogy a találkozóra, melyet a “Dunavölgyi országok Vízrajzi Szolgálatai Fórumának” neveztek el, f. év május 29-én, Budapesten kerüljön sor. Megállapodtak arról is, hogy a találkozó célja nem a WMO és az UNESCO égisze alatt folyó hidrológiai tevékenységekkel átfedésben lévő témákkal foglalkozni, hanem a Szolgálatok napi feladatainak, terveinek és problémáinak bemutatása, az ezek megoldása terén szerzett tapasztalatok és érvek átadása a feladat. Ez év március 3-án a szervezést vállaló KHVM Vízgazdálkodási Főosztály által kiküldött meghívó tartalmazta azt a megállapodást is, hogy a Fórum hivatalos nyelve az angol, és hogy az utazási és szállásköltségeket a résztvevőknek kell fedezniük. A Fórumon Bulgária, Olaszország és Svájc képviselői nem tudtak részt venni, de jelezték, hogy üdvözlik a találkozó ötletét és kérték, hogy kapjanak majd tájékoztatást. Moldova és Ukrajna képviselői pénzügyi problémák miatt nem voltak jelen, Bosznia-Hercegovina képviselőjével csak nem sokkal a találkozó előtt sikerült kapcsolatba lépni, Albániával pedig nem sikerült kapcsolatot teremteni. A szervező bizottság által összeállított kérdőívet valamennyi ország kitöltötte és megküldte. A Fórumon az országok képviselői az előzetesen megküldött napirendnek megfelelően bemutatták a Szolgálataikat, tájékoztatást adtak az észlelőhálózataikról és a vízrajzi munkával kapcsolatos legújabb eredményeikről, terveikről és problémáikról. A magyar fél rövid előadásokban tájékoztatást adott a Vízrajzi Szolgálatunk működési feltételeiről, az alkalmazott hidrológiai előrejelzési módszerekről, a nemzetközi adatcseréről, a vízkészletek állapotértékelésének vízrajzi feladatairól és a vízrajzi adatbázis fejlesztéséről. A hozzászólások, kérdések és javaslatok mind azt erősítették meg, hogy nagyon sok a hasonló probléma a Szolgálatok mindennapi életében és hogy az ilyen típusú találkozók segítséget adhatnak ezek megoldásához. A Fórum résztvevői a következő fontosabb kérdésekről állapodtak meg:- a jövőben hasonló találkozókra rendszeresen kerüljön sor,- Ausztria felajánlotta következő találkozó szervezését (előzetes időpontja 1998. május 14.), az 1999. évi rendezését Szlovákia ajánlotta fel,- a második találkozóra a következő témákban készülnek összefoglaló jelentések a zárójelben feltüntetett országok koordinálásával: a) vízrajzi észlelőhálózatok állomássűrűsége, a WMO HYDROINFORM kézikönyv kérdőívére alapozott felmérés (Csehország), b) vízrajzi mérőműszerek felmérése alkalmazói szempontrendszer alapján (Magyarország), c) információk egyes hidrológiai témákban végzett kutatási eredményekről (Ausztria), d) adatgyűjtési-, feldolgozási- és szolgáltatási módszerek felmérése (Szlovákia), e) vízrajzi szolgálatok minőségbiztosítási kérdései (Németország),- felkérték Magyarországot, hogy a Fórumról készítsen Emlékeztetőt, valamint a beérkezett kérdőívek kiértékelését is tartalmazó tájékoztatót, és ez utóbbit jelentesse meg lehetőség szerint a “Danube Watch” című újságban, egyben a következő találkozó meghívójának kiküldéséig lássa el a titkársági teendőket. A találkozó végén a német Szolgálat vezetője, Wetzel úr köszönte meg minden résztvevő nevében a magyar félnek a Fórum megszervezését. Búzás Zsuzsa A vízrendszerek nem ismernek országhatárokat Maros Konferencia, Marosvásárhely, 1997. június 3. 1997. június 4-én, a Népújság című Maros megyei napilap a fenti címen adott hírt a június 3-án, Marosvásárhelyen megrendezett Maros konferenciáról. Az eseményre, mely az 1995-ös Szegeden megrendezett, ugyancsak nemzetközi konferencia folytatása, a helyi rádióstúdió székházában került sor. Az Apele Romane (Románia vizei) vállalat marosvásárhelyi igazgatója Gabor Valeriu, mint házigazda köszöntötte a résztvevőket, kö10 zöttük volt Virág György, a megyei tanács alelnöke, Burkhardt Árpád megyei alprefektus Crisan Eugén, Marosvásárhely alpolgármestere, A magyar vendégek között foglalt helyet Domahidy László (OVF), Dr. Kováts Gábor, az ATIVIZIG igazgatója, Dr. Molnár Béla szegedi egyetemi tanár, Dr. Major Tibor ATIKÖFE igazgató. A hallgatóság elsősorban a román és a magyar vízügyi szakemberekből került ki, de a konferencia nyitott volt Marosvásárhely közönsége számára. A konferencián 16 előadás hangzott el, magas színvonalon és rendkívül őszinte hangnemben ismertetve nem csak az eredményeket, hanem a problémákat is, pl. a vízszennyezések kérdésében. A konferencia, melynek hivatalos rendezője volt az Apele Romane mellett az Ativizig és a Magyar Hidrológiai Társaság, közös megoldást keresett a megoldandó problémákra, elsősorban az árvízvédekezés és a vízminőség-védelem területén. A konferencia részletes ismertetésére visszatérünk. Dr. Kováts Gábor
