Víztükör, 1996 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1996 / 3. szám
Kincstárban megnyitott beruházási előirányzat felhasználási keretszámlán keresztül történik. Az ÁFI Rt. megszűnt, a beruházásokkal kapcsolatos feladatait a Kincstár beruházási igazgatósága vette át. A Kincstár eddigi működését tekintve egy pozitív tapasztalattal szolgált, nevezetesen nem állt meg az élet az intézményeknél. Ez azért nagy eredmény, mert a kincstári rendszert nem megfelelő előkészítéssel vezették be. A működőképességéhez szükséges sok-sok részletkérdés, technikai megoldás menet közben - folyamatosan - alakul ki. A december végén kapott tájékoztató anyagok és a jogi szabályváltozások alapján az ágazat teljes gazdasági apparátusa folyamatosan alakítja ki a szükséges munkamódszert. A folyamat elején vagyunk, számos új technikai megoldást kell még bevezetni, illetve a megkezdett módszer pontosítása, finomítása várható. Az ágazat gazdálkodását érintő legfontosabb feladatok véleményem szerint a következők:- a fizetőképesség megőrzése olyan szinten, hogy minden előirányzat tekintetében helyt tudjunk állni,- az összevontan meghatározott pótkeret előirányzatokra bontására olyan javaslatokat kell kidolgozni, ami a legkedvezőbb szerkezetet eredményezi, figyelemmel mind a rövid távú, mind az éves követelményekre,- a fejezet részéről szükséges előirányzat-változásokat, valamint átcsoportosításokat rövid időn belül el kell végeztetni, azért, hogy a szükséges fejezeten a szükséges előirányzat rendelkezésre álljon, az ügyviteli megoldásokat a szabályosság és a rugalmasság egyidejű érvényesítésével kell kialakítani, különös tekintettel a pénztári bevételekre,- a számviteli nyilvántartásban biztosítani kell a naprakész előirányzat-megfigyelést, a kincstári adatszolgáltatással való egyeztetést. Minden kiforratlanság, technikai probléma mellett úgy látom, hogy az alapvető cél elérhető. Ha pedig ezzel a központi költségvetés egyensúlya javul, az hosszabb távon - talán - a mi finanszírozásunkon is segíthet. A Kincstár konstruktőreinek viszont úgy kell a rendszer finomítani, hogy ne vesszünk el a részletek túlszabályozásában, hanem az érdemi megtakarítások realizálódjanak. Szöllősi Istvánné főosztályvezető OVF Emlékezés Vásárhelyi Pálra 1996. április 5-én, nagypénteken délután 2 órakor a Kerepesi temetőben álló Vásárhelyi síremléknél gyülekeztek mindazok, akik a MHT Vízügyi Történeti Bizottságának felhívására úgy érezték, hogy a magyar reformkor jeles mérnökének emlékét ápolni az utókor megtisztelő kötelessége. Vásárhelyi Pál még életében kiemelt helyet vívott ki magának a magyar állami vízmérnöki szolgálat tagjai körében. Szomorúan korai halála után özvegyét és gyermekeit Magyarország nádora kegydíjban részesítette, emlékét a Magyar Mérnök- és Építész Egylet folyamatosan ébrentartotta: Szegeden szobrot emeltek neki, szülőházát születésének századik évfordulóján emléktáblával látták el. A vízügyi szolgálat később sem feledkezett meg róla. Az Országos Vízügyi Hivatal akkori elnöke, Dégen Imre személyes közbenjárására síremlékét a felszámolás alatt álló Németvölgyi temetőből áthozták a Kerepesi temető Nemzeti Pantheonjába. Az OVH 1971-ben GrantnerJenőszobrászművésszel szobrot állíttatott a síremlék mellé, jelezve ezzel azt a megbecsülést, amelyet a magyar Alföld népe a Tisza-szabályozás terveinek kidolgozója iránt érez. Vásárhelyi Pál halálának 150. évfordulóján a vízügyi szolgálat nevében dr. Károlyi Csaba, a KHVM Vízügyi Irodájának vezetője emlékezett meg a kiváló szakemberről. A beszéd elhangzását követően koszorút helyezett el dr. Juhász József, a MHT elnöke és Raum László főtitkár, dr. Rubovszky András a Széchenyi Társaság elnöke, továbbá dr. Vámosi Sándor, a VTOSZ titkára, Farkas Vince a DMRVRt. vezérigazgatója, Hajdú László a MAHART Rt. nevében, Gráczer Imre osztályvezető a KDV VÍZIG részéről, Juhos László a Reális Zöld Klub elnöke, dr. Berta István a Közlekedési Múzeum nevében, valamint a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény képviseletében Kaján Imre igazgatóhelyettes. A bensőséges hangulatú megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget. Fejér László i
